December 21.-én a Balkan Insight
hírportálon jelent meg az a cikk, amely tényfeltáró újságírói jelentés
formájában elemzi és kritizálja a Bulgária által Szaúd-Arábia és az
Egyesült Arab Emírségek részére 2014-ben, fegyverkereskedelmi
megállapodások keretén belül juttatott könnyűfegyverzeti szállítmányok
ügyét.
A
jelentés a Soros György által elnökölt Nyílt Társadalom Alapítvány és
egy másik, Soros nevéhez kötődő szervezet, az Erste Alapítvány
támogatásával készült, és a tanulmányt kivétel nélkül azonnal átvették a
liberális médiabirodalom-hálózat egyéb nemzetközi híroldalai (itthon
az Index.hu már másnap közölte a tanulmányt), így biztosítva óriási
médiafelületet az egyébként kétes hírérték számára. A jelentés
valóságtartalmának vizsgálata több kérdést is felvet, a tanulmány
bizonyítékok felmutatása nélkül közli, hogy a fegyverek legnagyobb része
Szíriába került, és ez oknál fogva a bolgár kormányt felelősség
terheli a polgárháború fokozódásáért.
A
valóság azonban az, hogy az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia
között 2014-ben semmilyen kooperáció nem volt a szíriai
fegyverszállításokat illetően, mert az Emírségek a katari és szaúdi
monarchákkal ellentétben egyetlen radikális iszlamista csoportot sem
támogatott. Ezzel szemben ebben az időszakban Abu-Dhabi és Rijád a
jemeni hadsereg megerősítésében intenzíven működtek együtt (akárcsak az
azt követő intervencióban), és a bolgár fegyverszállítmányok az akkori
jemeni kormányzat által felügyelt fegyveres erők mint végfelhasználó
részére kerültek átadásra.
A cikk
tartalmához kapcsolható, egyéb forrásokból begyűjtött
háttér-információk alapján egyértelműen levonható az a következtetés,
hogy egy a bolgár kormány megfélemlítését és lejáratását megindító
művelet vette kezdetét, amely a jövőben minden valószínűség szerint
erősödni fog.
Ennek a
zsaroló potenciálnak a segítségével a szófiai vezetéssel szemben
alkalmazott nyomásgyakorlás időzítése a következő konkrét okokra
vezethető vissza:
- A Világbank által 2015 nyara óta
egyre erőteljesebben szorgalmazott “fejlesztési szükségként”
kommunikált hitelkonstrukciók, vagyis hitelcsapdák elutasítása a bolgár
kormány részéről.
- Bojko Borisov bolgár miniszterelnök
az orosz fél által névleg lezártnak nyilvánított Déli Áramlat
gázvezetékkel kapcsolatos retorikája. Borisov szeptember óta egyértelmű
utalásokat tesz a Déli Áramlat projekt felújításának lehetőségére, ami
az USA által szorgalmazott Eastring hálózati terv prioritásának
háttérbe szorulását, vagy akár meghiúsulását is eredményezheti.
- A bolgár és iráni gazdaságpolitikai
kapcsolatokat újranyitó, felek közötti áruszállítási útvonalak
Törökországot kikerülő szerkezeti struktúrájának megvalósítását
szorgalmazó kormányközi egyetértési nyilatkozat. A fekete-tengeri
hajózó útvonal maximális kihasználásának megkönnyítésével egy Bulgáriát
Iránnal összekötő logisztikai tengely jönne létre, amely a
Grúzia-Örményország-Azerbajdzsán közlekedési folyosón keresztül az
áruforgalmi kapacitás kétirányú megsokszorozódását jelentené Irán és az
EU között. Ez az USA által kényszerítően szorgalmazott Transzatlanti
Kereskedelmi és Befektetési Partnerség ellen ható egyik alternatíva, az
Eurázsiai Vámunió mellett. Az EU ilyen irányú kapcsolatfejlesztési
próbálkozásait pedig Washington minden eszközzel igyekszik felszámolni.
- A 2014-ben Szaúd-Arábiának és az
Egyesült Arab Emírségeknek leszállított kézifegyver és lőszer másfél
éven keresztül nem sértette az atlantista liberálisok érdekeit. Az
erről szóló cikk megrendelésére és megjelenítésére közvetlenül azután
került sor, hogy Bulgária november végén T-72 harckocsik és BMP-1
gyalogsági harcjárművek leszállítását kezdte meg a központi iraki
kormányzat fegyveres erőinek részére, melyekkel az iraki szárazföldi
fegyveres erők harcértéke a Daesh (Iszlám Állam) terrorszervezet elleni
küzdelemben jelentősen felértékelődik.
Az
Európai Unión belül kibontakozó egyes alkríziseket az unión belüli –
geopolitikai értelemben vett – érdekcsoportok saját elképzeléseik
megvalósítására kívánják felhasználni. A krízisekkel összefüggésben
adott reakciók, és a tágabb külkapcsolati háló alapján az EU olyan
blokkcsoportokra osztható, melyeknek geopolitikai súlyban vett
érdekérvényesítő képessége fogja az unió formai jövőjét meghatározni.
Mivel
Bulgária az EU-n belül az unió jövőbeli szerkezeti felépítését
különbözően elképzelő ezen geopolitikai-ideológiai blokkok halmazainak
metszéspontjában fekszik, ezért az ország geopolitikai súlya
felértékelődik. A liberál-atlantista ideológiai blokk hegemón
térvesztésének megállítása érdekében tett lépései során Bulgária ezen
súlynál fogva kitüntetett figyelmet kap. Amennyiben a bolgár vezetés
folytatja az USA-központú világrendtől való függetlenedési folyamatok
erősítését elősegítő politikai manővereket, akkor előbb vagy utóbb egy
Bulgária politikai stabilitásának aláásását megcélzó műveleti
kísérlettel is számolnia kell atlantista “partnerei” részéről.http://www.hidfo.ru/2015/12/bolgar-fegyverszallitmanyok-soros-gyorgy-legujabb-mediahadjarataban/