A NATO nem tudja ellenőrzés alatt tartani saját fegyvereit

Ismeretlen hackerek vették át az irányítást a NATO Törökországba telepített Patriot rakétarendszerei felett, melyeket Németország a szíriai háború miatt telepített a szír-török határra.

Az ott jelenlévő Patriot rendszerek abból a célból állomásoztak a szír határon, nehogy az országban zajló háború “mellékhatásaként” rakéták csapódjanak be Törökország területén is, ami a háború kiterjedéséhez vezetne. A támadás kedden történt, és a NATO-erők magát a behatolást nem vették észre. A beavatkozásra akkor derült fény, amikor a Patriot rendszerek “megmagyarázhatatlan”, ki nem adott parancsokat kezdtek végrehajtani. A támadás kiindulópontja máig ismeretlen, a NATO-erők nem tudták visszafejteni a támadók kilétét és elhelyezkedését.

A Szputnyik hírügynökség szerint a támadók gyenge pontokat találtak a vezérlő rendszeren, és átvették az ellenőrzést a rakétaindítások felett. A szakértők jelenleg is vizsgálják a történteket, de az egyértelmű, hogy a hackereknek két célja volt, információt szerezni és átvenni az irányítást.

Törökország 2012-ben “kért” védelmet a NATO-tól, akkor Németország helyezte ki a Patriot rendszereket az ország keleti régióiba. A NATO azonban szemmel láthatóan nem tudja ellenőrzés alatt tartani saját fegyvereit: a támadás időpontja ugyanis nem véletlen. A török hadsereg kedden rendkívüli parancsnoki találkozót hívott össze, melyen a Szíriával határos régiókban állomásozó erők vezetői kellett megjelenjenek. A Press TV iráni sajtóorgánum információi szerint a keddi találkozón Szíria ellen kezdődő katonai beavatkozásról értekeztek, amelyben több mint 400 páncélozott harcjármű vett volna részt. Az utóbbi hetekben Törökország nagyszámú csapatösszevonásokat folytatott a szíriai határ közelében.

A hackertámadásra a beavatkozásról döntő parancsnoki találkozó összehívását követően került sor. A támadás egyértelművé tette, hogy Törökország nem számíthat a NATO támogatására egy Szíria ellen kezdett háborúban, mert a katonai szövetség saját fegyverrendszereit sem tudja ellenőrzés alatt tartani egy “láthatatlan ellenséggel” szemben, ami minden bizonnyal kiiktatná a NATO rendszereinek egy részét, ha megkezdődik az invázió Szíria területén.

http://hidfo.ru/2015/07/a-nato-nem-tudja-ellenorzes-alatt-tartani-sajat-fegyvereit/

Washington vásárolhatja fel a Misztralokat

A francia védelmi miniszter szerint Párizs meghozta a végső döntést arról, hogy nem adja át az orosz megrendelésre gyártott Misztral helikopter-hordozó hajókat Oroszországnak.

Jean-Yves Le Drian ezt egy Washingtonban tartott sajtótájékoztatón jelentette ki. A védelmi miniszter azt is hozzátette, hogy:

“reméli, Washington végül beleegyezik és megveszi a hajókat.”

A francia kormány annak ellenére döntött a hajók át nem adásáról, hogy az szerződésszegés, és ennek megfelelően hatalmas kártérítést kell fizetnie Oroszországnak. A védelmi miniszter a sajtótájékoztatón elismerte, hogy Franciaországot ez a döntés 1,2 milliárd dollár megfizetésére kötelezi.

Le Drian szerint a hajók át nem adása Oroszország “ukrán válságban betöltött szerepéhez” köthető. A szerződésszegésről azonban már az átadás elhalasztásakor tudható volt, hogy az amerikai nyomásgyakorlására történik: Washington ugyanis az első hajó átadásának idején felszólította a NATO főtitkárát, hogy az tegyen hivatalos ajánlatot Párizsnak a hajók felvásárlására, ami meg is történt. A NATO éves költségvetése azonban nem elegendő a két hajó megvásárlására és Franciaország kompenzálására, így azokat – a nyugati tömb részéről – egyedül az önmagát a dollár korlátlan nyomtatásából finanszírozó Egyesült Államok tudná megvenni.

Le Drian azonban azt is hozzátette, hogy nehéz új vevőt találni a Misztraloknak, mert azok orosz szabvány szerint épültek, és a teljes átalakításuk csak tovább növelné a gyártás költségeit. Így most leginkább az a kérdés, hogy Washington hajlandó-e kompenzálni Franciaországot cserébe azért, hogy a francia költségvetés 1,2 milliárd dollár veszteséget kellett elszenvedjen az amerikai érdek kiszolgálása miatt.

Franciaország és Oroszország 2011-ben állapodott meg a hajók gyártásáról. Az Egyesült Államok amiatt volt érdekelt az üzlet szabotálásában, mert Kelet-Európában jelenleg is háborús készülődést folytat Oroszország ellen – amerikai csapatok vonulnak be minden kelet-európai országba az orosz határ mentén -, és a Misztral-üzlet szabotálásával hátráltatja az orosz flotta modernizálását, hogy csökkentse Oroszország védelmi képességét.

A hajógyár szakszervezete már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy szerződésszegés esetén nem csak a Misztral-üzlet felmondása által okozott veszteséggel kell számolni, hanem további megrendelésektől eshetnek el, mert a potenciális vevők szemében ez olyan képet alakít ki Franciaországról, hogy nem képes teljesíteni szerződésben vállalt kötelezettségeit, ha a konkurencia részéről a kormányt nyomásgyakorlás éri – ami Franciaország szuverenitásának teljes hiányát jelenti.

http://hidfo.ru/2015/07/washington-vasarolhatja-fel-a-misztralokat/

Magyarország nemet mond az öngyilkosságra

Tömegdemonstráció szerveződik a népvándorlássá duzzadt illegális bevándorlás ellen Budapesten, július 10-én, a keleti pályaudvar főbejáratánál.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által szervezett, számos jobboldali sajtóorgánum által támogatott, a stabil anyagi háttérbázissal rendelkező fővonalú sajtóorgánumok által elhallgatott rendezvényre eddig közel 1500 fő jelezte részvételét, ami pont háromszor annyi, mint ahányan Soros György civiljeinek tavaly év végi megmozdulásán részt vettek. A rendezvény Facebook-oldala ide kattintva érhető el.

A megmozdulás oldalát a Facebook egyelőre nem törölte. A Magyarországon most még legnépszerűbb közösségi oldal azonban a közelmúltban számos jobboldali szervezet és sajtóorgánum felhasználóit távolította el, rendszerint ideológiai okokból. Miközben a fővonalú sajtóorgánumok által meghirdetett megmozdulások sokmilliós olvasói bázis elérése mellett is alig néhány száz főt tudnak megmozgatni, fokozott igény látható egyes, a fősodor által “marginális” csoportosulásoknak nevezett szervezetek kezdeményezéseire, mert azok a többségi magyar lakosság valós igényeit jelenítik meg. Emiatt okkal nevezhetőek valódi civil önszerveződésnek, azok ellehetetlenítésével a Facebook természetes társadalmi mozgások ellehetetlenítésére törekvő csoportok igényeit szolgálja ki.

Amennyiben a közösségi háló ragaszkodik ehhez a gyakorlatához, egyértelművé válik, hogy Magyarországon a Facebook helyett annak piaci vetélytársait kell előnyhöz juttatni, mert a régi közösségi háló már nem alkalmas arra, hogy a természetes társadalmi mozgások kibontakozását elősegítse. Ennek főpróbája a következő hetekben szervezendő jobboldali megmozdulások lehetnek, melyek, ha a korábbi gyakorlattal megegyezően megakadályozásra kerülnek, Magyarországon kiterjedt marketing-kampány kezdődhet, melynek célja a Vkontakte online közösségi háló piaci előnyhöz juttatása.

http://hidfo.ru/2015/07/magyarorszag-nemet-mond-az-ongyilkossagra/

Kína-Oroszország szuperhatalmi tengely?

A legnagyobb feltörekvő gazdaságok szerdán Oroszország közepén, Ufában találkoznak. Brazília, India, Kína és Dél-Afrika Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására érkezik Oroszországba, majd Kínában, a Sanghaji Együttműködési Szervezet tanácskozásán folytatják. A két legfontosabb szereplő Oroszország és Kína, amelyek egyre szorosabb együttműködése egy új szuperhatalmi tengely előfutára lehet a brit Guardian szerint.

„Felejtsük el a G7 csúcsot: a feltörekvő gazdaságok számára az igazi tanácskozása Oroszországban, Vlagyimir Putyin meghívására kerül sor” – írja a brit Guardian, amely „Kína és Oroszország: az új szuperhatalmi tengely?” címmel közölt elemzést a két keleti óriásról.

Szerdán Oroszország csúcstalálkozót szervezett a BRICS-országok számára – a Sanghaji Együttműködési Szervezet kínai értekezlete előtt az orosz elnök Ufában fogadja Brazília, India, Kína és Dél-Afrika vezetőit.

Közülük a két legerősebb fél, Oroszország és Kína egyre szorosabb tandemet alkot, és a két ország közötti négyezer kilométeres határnál is több közös pont van.

Ezek közül az egyik legfontosabb a geopolitika.

Kína számára az lehet a legvonzóbb Oroszországban, hogy Moszkvával közösen kihívást jelenthetnek a mai napig globális Egyesült Államok számára.

„Kínában, ahol eddig az el nem kötelezettség volt a hivatalos álláspont, egyre több neves szakértő érvel az orosz stratégiai szövetség mellett” – vélekedett Alekszander Koroljev, a Szingapúri Állami Egyetem ázsia-szakértője. Koroljev szerint a Kínai Kommunista Párt belső fórumain is megjelentek ezek a hangok, melyek szerint Kína képtelen megváltoztatni az egypólusú világot Oroszország segítsége nélkül.

Mindkét ország szeretne véget vetni az Egyesült Államok hegemóniájának, hogy létrejöhessen egy többpólusú világ – ez a közös érdek pedig gyakran tükröződik az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ahol Oroszország és Kína vétója sok fejfájást okozott Washingtonnak és szövetségeseinek. Moszkva és Peking csendben támogatja egymást a saját érdekszféráinak a védelmében is. Dmitrij Trenin, a Carnegie moszkvai központjának elemzője szerint ezt az ukrán válság és Dél-kínai-tenger körüli feszültség tükrözi a legjobban: „Kína elismeri Oroszország kelet-európai érdekeit, Oroszország pedig elismeri Kína érdekeit határai közelében, és ugyan egyik sem lép fel aktívan a másik javára, mindkét fél betartja ezt a kedvező semlegességet.

“Nem fogják egymást bírálni azokban az ügyekben, amelyek alapvető érdekeiket érintik.”

A másik nagyon fontos közös terület az energetika. Idén például több kőolajat importált Oroszországtól Kína, mint Szaúd-Arábiától – a 2010-es mennyiséget gyakorlatilag megduplázták.

Habár a két ország között nem mindig súrlódás mentes a nyersanyagexport: Kína a lehető legnyomottabb áron szeretne importálni, míg az oroszok Európában a piaci árakhoz vannak hozzászokva.

Szakértők szerint ennek ellenére a két ország között erősödni fog az energetikai együttműködés – ahogy arról az atv.hu is beszámolt, a közelmúltban 400 milliárd dolláros keretmegállapodást kötöttek gázimportra Kínában – hála az oroszok számára szűkülő európai piacnak. Kína számára ráadásul létfontosságú, hogy leépítse a környezetszennyező szénalapú energiát, Oroszország pedig, mint egy már egyébként is adott geopolitikai partner, jó lehetőséget kínál Peking számára.

A katonai együttműködés terén is szorosak a kapcsolatok. Oroszország évente egymilliárd dollár értékben ad el fegyvereket Kínának.

Bár korábban Moszkva habozott fejlett katonai eszközöket eladni Kínának, a Szovjetunió korábbi katonai riválisának, ma a két ország közötti kooperáció barátinak is nevezhető. A közelmúltban például Oroszország bejelentette, hogy hajlandó eladni Kínának a legfejlettebb Sz-400-as légvédelmi rakétakomplexumaiból.

Trenin szerint az orosz-kínai enyhülésért a Nyugat, illetve az ukrán válság is tehet. A kezdeti, politikai közeledést kiegészítette a gazdasági dimenzió is. „Oroszországot a viharos nyugati kapcsolatok erősen arra ösztönzik, hogy fokozza együttműködését Kínával, az egyetlen komoly szereplővel, amely gazdaságilag, politikailag és bizonyos tekintetben katonailag is szövetséges” – vélekedett a Carnegie elemzője.

„Kína és Oroszország stratégiai együttműködése a körülmények eredménye, de teljesen különbözik attól, ami például az Egyesült Államok és Japán között megvalósult” – vélekedett szerkesztőségi cikkében a kínai Global Times a közelmúltban. „Kína és Oroszország többször is hangoztatta, hogy partnerekké válnak, nem pedig szövetségesekké. És ezt így is gondolták” – tette hozzá.
(Forrás: atv)

Donbassz

Tegnap Miszkben gereblyézte a vizet háromoldalú tanácskozáson a kapcsolattartó csoport. Ezidáig semmi értesülés arról, hogy a DNR/LNR-Kijev-EBESZ tárgyalásokon milyen eredmény született? Mindössze annyit tudni, hogy az EBESZ kifogásolta: “a Jobb Szektor” banditái nem engedik a szervezet megfigyelőit még a közelébe sem Avgyejevkának, nemhogy a “tűz közelébe”!

Elképzelhető, hogy az újabb minszki szócséplési fordulónak tudható be a viszonylag csendesen csordogáló háború Donbasszban. Amely ha visszafogottan is-de zajlik. Mára virradóan leginkább a Luganszk-Donyeck ív mentén voltak latorágyúzások és összecsapások.

A népköztársasági erők által tartott 31. blokkposztról csak annyi látható, hogy Krimszkojéban a martalócok egymás gyilkolják tegnapelőtt óta. Az okokat senki nem tudja.

Szcsasztyjéból mára virradóan ismét ágyúzta a latortüzérség Vjeszelaja Gora hegy általuk látható oldalát. De mivelhogy aknavetőkkel odalőni nem tudnak, a tarackok meg nem alkalmasak ilyesmire, a “hehyárnyékban” lévő népköztársaságiak csak aludni nem tudtak a zajongástól.

Gorlovka északnyugati irányban mára virradóan több órán keresztül támadták a milicisták rohamcsapatai Nyalókakirály brigantibandáit. Hajnalra minden milicista épségben visszatért a bázisára.

Donyecktől szintén északnyugati irányban volt hasonló támadás mára virradóan. Miközben Avgyejevkából a latortüzérség bombázta Donyecket és a repülőteret.

Szpartak romjait egész éjjel ágyúzták a valcmanisták.

A déli (Donyecktől délebbre) frontszakaszon “csak” Telmanovo szenvedett közvetlen latorostromtól.

Granyitnojéból egész éjszaka ágyúzták Valcman bérgyilkosai Telmanovot és környékét.

Telmanovo közelében egy asszony és fia esett áldozatul a valcmanista latortüzérség bombázásának. Tegnap délután temették őket.

https://balrad.wordpress.com/2015/07/08/donbassz-35/

Az ÁSZ magasabb bért adna a pártkatonáknak!

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) javaslatcsomagja szerint a jövőben magasabb fizetést kaphatnának az állami társaságok vezetői, de prémium csak kiemelkedő teljesítmény esetén járna, emellett szigorú korrupcióellenes regulákat vezetnének be, és előírnák azt is, hogy közcégek egykori irányítói csak bizonyos idő eltelte után vállalhatnának munkát az adott iparág valamely magántársaságánál – írta a Napi Gazdaság szerdán.

Domokos László, az ÁSZ elnöke a lapnak elmondta: az önkormányzati és állami vállalatoknál végzett ellenőrzéseik során több hiányosság került elő, amelyek alapján javaslatcsomagot állítottak össze e cégek működésének hatékonyabbá tételéért.

Az ÁSZ rendszeres vizsgálatot kezdeményezne arra vonatkozólag, hogy a közcégek vezetői a szabályokat betartva végzik-e tevékenységüket, és hogy munkájuk nyomán javult-e a vállalt hatékonysága. Erősítenék az állam, illetve az önkormányzatok tulajdonosi jogait, és szigorú összeférhetetlenségi szabályok bevezetését is szükségesnek tartják, ahogyan azt is, hogy a közcégek vezetőit szoros korrupcióellenes és más etikai előírások kössék. Utóbbiak között rögzítenék, hogy bizonyos állami társaságok vezetői meghatározott időn belül ne vállalhassanak munkát hasonló tevékenységet végző magáncégnél.

A köztulajdonban álló társaságok vezetőinek juttatását közelítenék a magánszféra hasonló beosztású szereplőinek keresetéhez, a mostaninál nem egyszer jóval magasabb fizetésbe ugyanakkor beépítenék a jelenlegi bónuszok legtöbbjét. Így a jövőben nem járhatna prémium a vezetőknek pusztán azért, mert a közcég teljesítette feladatát – írta a Napi Gazdaság.

(MTI/mfor)

Az USA-szervezte biológiai támadás Európa ellen?!

Nőtt a HIV-fertőzöttek száma Németországban a menekültáradat miatt

A Németországba menekültek növekvő száma az újonnan diagnosztizált HIV-fertőzések számának emelkedésében is megmutatkozik: a német Robert Koch országos járványügyi intézet (RKI) kedden közzétett tanulmánya szerint 2014-ben az előző évhez képest hét százalékkal emelkedett a HIV-vírussal megbetegedettek száma. Az RKI beszámolójából kiderül, hogy a német egészségügyi szervek 2014-ben összesen 3525 új esetet regisztráltak.

A Deutsche Aids-Hilfe nevű szervezet közölte, hogy a fertőzöttek jelentős része olyan országból származik, ahol nagyon gyakori a HIV-vírus előfordulása. A betegek még a származási országban fertőződtek meg.

Az RKI adatai szerint a Szaharától délre fekvő afrikai országokból származóknál tízről tizenöt százalékra nőtt az új megbetegedések aránya.
(MTI)

Egy csapásra eltűnhetnek a létminimum alatt élők milliói

Szociológusok nem látnak kivetnivalót abban, hogy a statisztikai hivatal módszertant vált, és 2015-től másképp számolja a létminimum értékét. Sokkal nagyobb gond, hogy 2011-től nem publikálja, mennyien élnek valójában a küszöbérték alatt. A régi módszertant már 1984 óta használjuk, ezért kár lenne kidobni. Ma még úgy tudjuk, hogy a magyar családok 40 százaléka a létminimum alatt él, de egy új számítási módszerrel máris 14,6 százalékra csökkenne a számuk.

A KSH átdolgozza a létminimum értékének számítási módszertanát. Azt még nem tudni, hogy milyen adatok jelennek meg jövőre, de logikus lenne, ha Magyarország is az európai uniós sztenderdekhez igazodna. Ha így lenne, akkor egy csapásra 14,6 százalékra csökkenhet a létminimum alatt élő háztartások száma a jelenlegi 40 százalék körüli értékről. Mármint a kimutatásokban.

Létminimum alatt élő családok aránya a jelenlegi módszertan szerint (kék) és a mediánjövedelem 60 százalékával számolva (zöld)

Forrás: Infogram
A létminimum már egy jó élet

A KSH szerint sokan tévesen használták a számokat, és úgy állították be őket, mintha a legszegényebb családok számát adná meg, akiknek már ételre sem telik.

Ezzel szemben az 1984 óta létező és létminimum néven publikált összeg

a szükségletek minimális, társadalmilag még éppen elfogadható szintjét számszerűsíti.

Már a szórakozásnak és a kultúrának is bele kellene férnie a létminimumba

A definíció szerint tehát a létminimum elég az alapvető szükségletekre. Ezekbe a szükségletekbe pedig már a kultúra és a szórakozás is belefér, még ha szerény szinten is.

Nem éheznek ennyien

Nem arról van tehát szó, hogy a létminimum alatt élő családok ne tudnák megvenni az alapvető élelmiszereket, és éheznének – érvel a KSH. Szerintük az elnevezés megtévesztő, ezért váltani kell. Ezzel a statisztikusok és a szociológusok sem vitáznak, hiszen az európai országok is másképp számolnak, érdemes lehet átállni a közös módszertanra. Katona Tamás – aki korábban a KSH elnöke, 2010-ig pedig a Pénzügyminisztérium államtitkára is volt – úgy véli, hogy nem a módszertani váltással van gond, hanem azzal, hogy a hivatal nem publikál minden adatot.

Nem tudjuk például 2011 óta azt sem, hány háztartás él a jelenleg még létminimumnak nevezett összegnél kevesebből havonta.

A jelenlegi magyar létminimum értékei különböző méretű háztartások esetén
Forrás: KSH

Mire elég?

Jelenlegi számítások során a KSH egy átlagos élelmiszerkosárból indul ki. Nagyon leegyszerűsítve a módszer lényege, hogy ezt az élelmiszerkosarat az országra jellemző fogyasztási arány alapján felszorozzák, hogy megsaccolják a fentiek szerint definiált szükségletek kielégítéséhez szükséges pénzösszeget. Egy átlagos családnak, amely 2 felnőttből és 2 gyerekből áll, ezek szerint 253 318 forint kell egy hónapban, hogy a létminimumon éljen, vagyis kielégítse minden szükségletét egy szerény szinten. Ebbe beletartozik az étkezés, lakhatás, kultúra és minimális szórakozás.

A KSH nem publikál

A KSH 2011 óta nem publikálja, hogy hány család él a létminimum alatt, a mostani jelentésben azt írják, hogy az elmúlt években a háztartások 40 százaléka körül ingadozott a létminimum alatti jövedelemmel rendelkezők aránya.

Kérdésünkre a hivatal megerősítette, hogy ez a létminimum alatt élő háztartások arányát jelenti.
Egy átlagos család nincs messze a létminimumtól

Az eddig alkalmazott módszerrel az átlagos fogyasztási és kiadási szerkezetű háztartásokhoz nagyon közel esnek azok, amelyek már a létminimum alatti csoportba tartoznak – olvasható a KSH jelentésében. Ez azt jelentheti, hogy ez a mutató nem alkalmas itthon a szegénység vizsgálatára, hiszen az átlagos családok sem élnek jobban, vagyis egy átlagos magyar család épphogy csak minimálisan tudja kielégíteni a szükségleteit.

Túl sokan élnek a létminimum környékén. Ez nem egyenlő a szegénységgel

A konkrét szegénységet viszont nem így érdemes vizsgálni, érvelnek a szociológusok, hanem a leghátrányosabb helyzetűeket kell megtalálni. Az Európai Unió szegénységre és kirekesztődésre vonatkozó összehasonlításaiban a jövedelmi alapú, relatív megközelítés az elfogadott. Valószínűsíthető, hogy ehhez a számítási módszerhez fog közeledni a KSH is.

Ennek a módszernek az a lényege, hogy az ország mediánjövedelmének 60 százalékában határozták meg a jövedelmi szegénység küszöbértékét. Ez 2013-ban Magyarországon egy fogyasztási egységre számítva 67 747 forint/hó volt. Ennél alacsonyabb jövedelemből a népesség 14,6 százaléka élt 2014-ben, ami lényegesen kevesebb, mint a jelenlegi létminimummal számolt 40 százalék. Bár növekedést mutat a 2013-as 14,3 százalékhoz képest.

Az országos mediánjövedelem 60 százalékánál kevesebből élő háztartások aránya 2013-ban
Forrás: Eurostat

Kolosi Tamás, a Tárki alapítója és elnöke szerint nem szerencsés a jelenlegi mutatót kiemelni a szegénység vizsgálatakor. Nemzetközi gyakorlatban is gyakoribb a mediánjövedelemhez kötött szegénységi mutató.

Mi a medián?
A medián a helyzeti középértéket jelenti. Vagyis azt a számot, amit egy növekvő számsor közepén találunk. Például egy 5 fős országban, ahol sorra 50, 70, 130, 200, 620 ezer forintot keresnek, 130 ezer forint lesz a mediánkereset.

A jelenlegi mutató elnevezése semmiképp sem szerencsés, véli Kolosi Tamás.

Ezzel együtt sem állunk majd jól

Drasztikusan csökkenne tehát a létminimum alatt élők száma Magyarországon, ha áttérnénk az uniós módszerre. Ráadásul nemzetközi összehasonlításban Ausztriával kerülnénk egy szintre.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy utolértük a Nyugatot. Ennek belátásához pedig elég csak ránézni a mediánjövedelmekre. Ezekhez képest mérheti majd később a létminimumot a KSH, ha hasonló módszerre áll át.

Egyes országokra jellemző mediánjövedelmi adatok
Forrás: Eurostat

A szegénységet több mutatószámmal mérhetjük. Egyik sem tökéletes, de mindegyik használható a megfelelő magyarázattal kiegészítve. Nemzetközi gyakorlatban a fentiek mellett még számos mutatószámmal dolgoznak.

Az Eurostat jelentése szerint Magyarország egyikben sem szerepel fényesen. A lakosság több mint 33 százaléka van kitéve a szociális kirekesztésnek, a gyerekek esetében ez a mutató még magasabb, több mint 40 százalék. A háztartások 12,6 százalékában rendkívül alacsony a munkaintenzitás. Ezeken a számokon nem változtat az sem, hogy jövőre papíron talán milliókkal lesz kevesebb a létminimum alatt élő Magyarországon.
(origo)