A legnagyobb feltörekvő gazdaságok szerdán Oroszország közepén, Ufában találkoznak. Brazília, India, Kína és Dél-Afrika Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására érkezik Oroszországba, majd Kínában, a Sanghaji Együttműködési Szervezet tanácskozásán folytatják. A két legfontosabb szereplő Oroszország és Kína, amelyek egyre szorosabb együttműködése egy új szuperhatalmi tengely előfutára lehet a brit Guardian szerint.
„Felejtsük el a G7 csúcsot: a feltörekvő gazdaságok számára az igazi tanácskozása Oroszországban, Vlagyimir Putyin meghívására kerül sor” – írja a brit Guardian, amely „Kína és Oroszország: az új szuperhatalmi tengely?” címmel közölt elemzést a két keleti óriásról.
Szerdán Oroszország csúcstalálkozót szervezett a BRICS-országok számára – a Sanghaji Együttműködési Szervezet kínai értekezlete előtt az orosz elnök Ufában fogadja Brazília, India, Kína és Dél-Afrika vezetőit.
Közülük a két legerősebb fél, Oroszország és Kína egyre szorosabb tandemet alkot, és a két ország közötti négyezer kilométeres határnál is több közös pont van.
Ezek közül az egyik legfontosabb a geopolitika.
Kína számára az lehet a legvonzóbb Oroszországban, hogy Moszkvával közösen kihívást jelenthetnek a mai napig globális Egyesült Államok számára.
„Kínában, ahol eddig az el nem kötelezettség volt a hivatalos álláspont, egyre több neves szakértő érvel az orosz stratégiai szövetség mellett” – vélekedett Alekszander Koroljev, a Szingapúri Állami Egyetem ázsia-szakértője. Koroljev szerint a Kínai Kommunista Párt belső fórumain is megjelentek ezek a hangok, melyek szerint Kína képtelen megváltoztatni az egypólusú világot Oroszország segítsége nélkül.
Mindkét ország szeretne véget vetni az Egyesült Államok hegemóniájának, hogy létrejöhessen egy többpólusú világ – ez a közös érdek pedig gyakran tükröződik az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ahol Oroszország és Kína vétója sok fejfájást okozott Washingtonnak és szövetségeseinek. Moszkva és Peking csendben támogatja egymást a saját érdekszféráinak a védelmében is. Dmitrij Trenin, a Carnegie moszkvai központjának elemzője szerint ezt az ukrán válság és Dél-kínai-tenger körüli feszültség tükrözi a legjobban: „Kína elismeri Oroszország kelet-európai érdekeit, Oroszország pedig elismeri Kína érdekeit határai közelében, és ugyan egyik sem lép fel aktívan a másik javára, mindkét fél betartja ezt a kedvező semlegességet.
“Nem fogják egymást bírálni azokban az ügyekben, amelyek alapvető érdekeiket érintik.”
A másik nagyon fontos közös terület az energetika. Idén például több kőolajat importált Oroszországtól Kína, mint Szaúd-Arábiától – a 2010-es mennyiséget gyakorlatilag megduplázták.
Habár a két ország között nem mindig súrlódás mentes a nyersanyagexport: Kína a lehető legnyomottabb áron szeretne importálni, míg az oroszok Európában a piaci árakhoz vannak hozzászokva.
Szakértők szerint ennek ellenére a két ország között erősödni fog az energetikai együttműködés – ahogy arról az atv.hu is beszámolt, a közelmúltban 400 milliárd dolláros keretmegállapodást kötöttek gázimportra Kínában – hála az oroszok számára szűkülő európai piacnak. Kína számára ráadásul létfontosságú, hogy leépítse a környezetszennyező szénalapú energiát, Oroszország pedig, mint egy már egyébként is adott geopolitikai partner, jó lehetőséget kínál Peking számára.
A katonai együttműködés terén is szorosak a kapcsolatok. Oroszország évente egymilliárd dollár értékben ad el fegyvereket Kínának.
Bár korábban Moszkva habozott fejlett katonai eszközöket eladni Kínának, a Szovjetunió korábbi katonai riválisának, ma a két ország közötti kooperáció barátinak is nevezhető. A közelmúltban például Oroszország bejelentette, hogy hajlandó eladni Kínának a legfejlettebb Sz-400-as légvédelmi rakétakomplexumaiból.
Trenin szerint az orosz-kínai enyhülésért a Nyugat, illetve az ukrán válság is tehet. A kezdeti, politikai közeledést kiegészítette a gazdasági dimenzió is. „Oroszországot a viharos nyugati kapcsolatok erősen arra ösztönzik, hogy fokozza együttműködését Kínával, az egyetlen komoly szereplővel, amely gazdaságilag, politikailag és bizonyos tekintetben katonailag is szövetséges” – vélekedett a Carnegie elemzője.
„Kína és Oroszország stratégiai együttműködése a körülmények eredménye, de teljesen különbözik attól, ami például az Egyesült Államok és Japán között megvalósult” – vélekedett szerkesztőségi cikkében a kínai Global Times a közelmúltban. „Kína és Oroszország többször is hangoztatta, hogy partnerekké válnak, nem pedig szövetségesekké. És ezt így is gondolták” – tette hozzá.
(Forrás: atv)