Az arab országok miatt duplázódott a német fegyverexport

Egyetlen év leforgása alatt megduplázódott a német fegyverexport; a gazdasági minisztérium jelentése szerint 2014-ről 2015-re kétszeresére nőtt a fegyvereladások értéke, ezzel 2000 óta a legmagasabb bevételt elérve.

A Die Welt német lap a gazdasági minisztérium jelentésére hivatkozva azt írja, 2015-ben Németország mintegy 8 milliárd euró értékben exportált fegyvereket, miközben ez az érték 2014-ben még 4 milliárd euró volt.

A lap szerint az emelkedés számos tényezőre vezethető vissza, többek közt az Egyesült Királyság irányába növekedett meg az eladások értéke, emellett önmagában is számottevő növekedést jelent a Katarral kötött harckocsi-üzlet, melynek részeként Németország több mint 1,6 milliárd euró értékben adott el az arab országnak tankokat, önjáró lövegeket.

A jelentés szerint az Európai Unión és a NATO-n kívüli országoknak eladott fegyverek értéke az összes eladás több mint 59%-át teszi ki, miközben ez 2014-ben 60,5 százalék volt.

Februárban Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter azt mondta, 2015 folyamán az export lőfegyverek tekintetében 15 éves mélypontra jutott. 2015 szeptemberében azonban az arab országok irányába a lőfegyver és lőszer export 32-szeresére nőtt az egy évvel korábbi időszakhoz képest.

http://www.hidfo.ru/2016/07/az-arab-orszagok-miatt-duplazodott-a-nemet-fegyverexport/

Előkészítik az ukrán béketárgyalások újabb állomását

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter, és az elnöki adminisztráció helyettes vezetője, Konstantin Jelisejev európai országokba látogat, ahol előzetes megbeszéléseket folytatnak az úgynevezett normandiai formátumú tárgyalássorozat újabb állomásának előkészítéséről.

Petro Porosenko ukrán elnök szerint az újabb találkozóra a július 8-án, Varsóban kezdődő NATO-csúcstalálkozó idején kerülhet sor. A normandiai formátum az ukrán válság rendezésének hivatott kereteket biztosítani; ennek részeként Oroszország, Németország, Ukrajna és Franciaország folytat tárgyalásokat a válságrendezésről, az Amerikai Egyesült Államok kizárásával.

A normandiai formátum eddigi legfontosabb eredménye a háborús övezetben a tűzszünet elérése, ami a tényleges békefolyamat megkezdésének előfeltétele volt. A tárgyalások eredményeként 2015 februárjában, Minszkben – Belorusszia fővárosában – köttetett meg az úgynevezett minszki egyezmény, amit az ukrán válságban érintett mindkét fél egyaránt elfogadott. Az egyezmény előírta a teljes tűzszünetet, és a nehézfegyverzet kivonását a frontvonalról, emellett rendelkezett a teljes körű fogolycseréről és Ukrajna alkotmányos reformjáról, ami különleges státuszt biztosítana azoknak a régióknak, melyek a kijevi puccsot követően nem fogadták el a demokratikus választások nélkül hatalomra jutott atlantista kormányt. A minszki egyezmény ezen felül előírja, hogy minden külföldi fegyveres el kell hagyja Ukrajna területét.

Bár a külföldi fegyveresek kivonulásáról a nyugati sajtóban rendszerint az orosz csapatok vélt jelenléte kapcsán lehet hallani, az erre vonatkozó bizonyítatlan állításokkal ellentétben valós tény, hogy a minszki egyezmény megkötése után jelenleg is tucatnyi NATO-tagállam katonái tartózkodnak Ukrajna területén.

Legnagyobb létszámban amerikai és brit katonák vannak jelen Ukrajnában, akik a NATO hadgyakorlatain vesznek részt, emellett kormányközi megállapodások keretén belül az ukrán hadsereg kiképzését folytatják. Jelenlétük továbbra is a minszki egyezmény sértését jelenti, mert az egyezmény feltételei nem teljesültek, ameddig minden külföldi fegyveres el nem hagyja Ukrajna területét.

A kijevi kormány egyébként számos kerülőúton próbál jogi alapot teremteni az amerikai csapatok Ukrajnában állomásozásának – többek között egy októberi törvénymódosítással engedélyezte, hogy külföldi állampolgárok az ukrán fegyveres erők soraiban szolgáljanak, ezáltal lehetségessé vált az ukrán hadsereg NATO-katonákkal való feltöltése.


http://www.hidfo.ru/2016/07/elokeszitik-az-ukran-beketargyalasok-ujabb-allomasat/

Egy cseh ellenzéki párt referendumot tartana az EU-tagságról

A cseh Szabad Polgárok Pártja pénteken a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette, hogy támogatja a Cseh Köztársaság Európai Unióból való kilépését, miután az ország államfője, Milos Zeman népszavazás kiírását helyezte kilátásba.

Zeman pénteken azt mondta, támogatna egy esetleges referendumot az uniós tagságról, de ő a kilépés ellen szavazna. A cseh kormány akkor néhány órán belül kiadott egy közleményt, miszerint nem fognak lépéseket tenni az ország EU-tagságának megkérdőjelezésére.

A Szabad Polgárok Pártjának szóvivője azonban kijelentette: már a párt 2009-es alapítása óta céljuk az Európai Unióból kilépés, emiatt egyértelműen támogatják a referendumot, és az uniós tagság felmondását.

Az államfő pénteki közleményében az áll, hogy az EU-tagság jövedelmező a Cseh Köztársaság számára, hiszen évente több anyagi támogatáshoz jutnak, mint amennyit befizetnek az uniós kasszába.

http://www.hidfo.ru/2016/07/egy-cseh-ellenzeki-part-referendumot-tartana-az-eu-tagsagrol/

A menekültek közt terroristák is érkeznek Európába

Hans Georg Maassen, a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal vezetője arról számolt be, hogy a német titkosszolgálatok a Daes terrorszervezet 17 olyan tagjáról tudnak, akik a menekültek közt szivárogtak be az Európai Unióba.

Maassen a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva beszélt a tömeges bevándorlással együtt járó terrorfenyegetésről. Elmondása szerint 17 olyan személyről tudnak, akik a Daes utasítására, terrorszervezet tagjaként utaztak Európába. Azt azonban hozzátette, hogy többségüket megölték vagy letartóztatták.

A hivatalos statisztikák szerint január óta mintegy 200000 menekült érkezett Németországba, de az EU más országaiba is tömeges jelleggel zajlik a bevándorlás, amit az Európai Unió tétlenül néz. 2015 folyamán közel kétmillió észak-afrikai és közel-keleti migráns érkezett Európába: a pontos szám nem ismert, különböző félhivatalos becslések szerint Németországba több mint félmillióan utaztak be anélkül, hogy regisztrációra kerültek volna.

Az uniós vezetők eleinte azt hangsúlyozták, hogy a bevándorlásra amiatt van szükség, hogy pótolja az európai országok munkaerőigényét. Később azonban a német pénzügyminiszter meglepően nyíltan beszélt, és a Die Zeitnak adott interjúja során kijelentette; azért engedik a migránsokat az Európai Unióba, hogy közösüljenek az európaiakkal. Wolfgang Schäuble ezt “újításnak” nevezte, és megszállottság szerű csodálattal beszélt a vegyes házasságokból születő félig arab, félig európai nőkről.

http://www.hidfo.ru/2016/07/a-menekultek-kozt-terroristak-is-erkeznek-europaba/

Német politikus: szándékosan démonizálják az orosz elnököt

Egy német politikus – volt államminiszter, a Zöld Párt tagja – nyílt levélben fordult kollégáihoz, melyben azzal vádolja őket, hogy szándékosan démonizálják az orosz elnököt, és nem veszik figyelembe, hogy saját országában a lakosság abszolút többsége támogatja.

Ludger Vollmer leveléről a Frankfurter Rundschau német napilap számolt be. Szerinte a német politikusok hajlamosak arra, hogy tovább mélyítsék a Nyugat és Oroszország közti konfliktust; démonizálják az orosz államfő személyét, amivel tovább táplálják az ellenséges viszony fennmaradását. “Bár Putyin nem a liberális demokrácia ideálja, nincs reális alapja annak, hogy agresszorként jelenítsük meg, vagy Lengyelország és a balti országok elleni orosz agressziótól kellene tartanunk.” – mondta.

Vollmer szerint Németországban egyoldalúan mutatják be Putyin politikáját, és nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy az oroszok többsége támogatja az államfőt. A politikus ugyanakkor kijelentette; saját pártjának tagjai is “úgy beszélnek Vlagyimir Putyinról, mint az egyetemes gonoszról. Emellett vakon ismételgetik a NATO szlogenjeit – ezzel maguk is hozzájárulnak a Berlin és Moszkva közti kapcsolatok romlásához”.

Májusban egy német újságíró szintén ugyanerre a jelenségre hívta fel a figyelmet: Robert Parry a Propagandaschau hasábjain azt írta, az értelmiségiek ma már sokkal inkább megvetéssel és gúnnyal tekintenek a New York Times jelentéseire, mert az olyan mértékben eltúlozza a Putyin-ellenességet, hogy ezáltal saját maga karikatúrájává vált.

Parry szerint ahelyett, hogy a sajtó képviselői saját nézeteiket próbálnák ráerőltetni 143 millió orosz állampolgárra, tárgyilagosan kellene megjeleníteniük az orosz politikusok által képviselt egyes véleményeket – de egyúttal azt is figyelembe kellene venniük, hogy ezeket milyen mértékben támogatja az orosz lakosság. Hiszen, ha rá akarnak erőltetni az orosz társadalomra olyan nézeteket, melyeket az egész ország nyilvánvalóan elutasít, azzal egyet érnek el: hogy az orosz társadalom gyarmatosító szándékként észleli mindezt, és üres propagandaként fog tekinteni az úgynevezett “nyugati értékekre”, amit saját képviselőik sem gondolnak komolyan.


http://www.hidfo.ru/2016/07/nemet-politikus-szandekosan-demonizaljak-az-orosz-elnokot/

Német külügy: háborús ország ne csatlakozzon az EU-hoz

A német külügyminisztérium közleménye szerint Ukrajna a közeljövőben nem fog csatlakozni az Európai Unióhoz, mert Ukrajna egy korrupt ország, ahol háború van, emellett az EU-tagállamok közül sem mindegyik támogatja a csatlakozást.

A Die Zeit beszámolója szerint Németország külügyminisztériumának szóvivője azt mondta, hogy a külügy jelenleg egyáltalán nem is foglalkozik az ukrán csatlakozás kérdésével, mert ehhez nem adottak a feltételek. A szóvivő számos más probléma mellett az ország egészét áthálózó korrupciót nevezte meg, ami ellen az ukrán kormány nem mutat hatékony fellépést. Angela Merkel német kancellár napokkal ezelőtt szintén kijelentette, hogy az ukrán EU-csatlakozás jelenleg nem elképzelhető.

Ugyanakkor, Ukrajna annak ellenére is alkalmasnak tartja magát az uniós tagságra, hogy az országban ma is háború zajlik; Vlagyimir Grojszman kijevi kormányfő a Funke Mediengruppe német lapnak adott interjúja során azt mondta, szerinte Ukrajna tíz éven belül az Európai Unió tagállama lesz. Ők “az európai utat választják, vagyis a szabadságot, emberi jogokat, és erős gazdaságot” – mondta.

Kapcsolódó: Demokrácia? Nem mernek népszavazást tartani, mert félnek az eredményétől

Grojszman ezzel arra a társulási egyezményre hivatkozott, amiről az Európai Unió 28 tagállamából összesen egy országban dönthetett a lakosság, de ott elutasította. A kormányfő ugyanazon indokból kifolyólag veszi kész ténynek az uniós csatlakozást, amiért az államfő is: szerinte Európában nem számít a többségi lakosság véleménye, ehelyett elég, ha a milliárdosokkal megállapodnak a csatlakozásról.

Petro Porosenko hetekkel korábban kijelentette; szerinte a Hollandiában tartott referendumnak nem lesz semmilyen következménye, hiszen az nem ügydöntő népszavazás volt, így a nép döntése a kormányra nézve nem kötelező érvényű. Hollandiában a lakosság 61%-os többséggel szavazta meg az EU-ukrán társulási egyezmény elutasítását. Azt követően az EU egyik legerősebb gazdaságú országa megszavazta az Európai Unióból kilépést, így Ukrajna EU-csatlakozása nem csak az ukrán fél miatt került veszélybe; kérdéses, hogy tíz év múlva lesz-e még Európai Unió, amihez csatlakozhatnak.


http://www.hidfo.ru/2016/07/nemet-kulugy-haborus-orszag-ne-csatlakozzon-az-eu-hoz/