Az USA nélkül formálódik Európa új biztonsági koncepciója

Orosz és német politikusok tartottak hétfőn egy videokonferenciát az európai biztonságpolitikával kapcsolatban: az elhangzottak szerint az EU amiatt tervezi független európai haderő felállítását, mert el akar szakadni az USA „védnöksége” alól, és saját kezébe akarja venni a biztonság garantálását.

A Nemzetközi Békepolitikai Társaság tagja és volt Bundeswehr-tiszt, Johen Scholz szerint Európának saját koncepciókra van szüksége, ahelyett, hogy egy külső hatalom által megszabott normák mentén alakítaná politikáját. A politikus „A világ az instabilitás korszakában” nevű konferencián visszautalt Sigmar Gabriel – volt alkancellár, ma külügyminiszter – korábbi nyilatkozatára, miszerint az Európai Unió egyenlő alapokra kell helyezze viszonyát az Egyesült Államokkal, ahelyett, hogy egyszerűen az USA által kijelölt irányvonalhoz igazodik.

Scholz azt mondta, „ez azt jelenti, hogy Európa mindezidáig úgy tekintett magára, mint olyasvalakire, aki Amerika politikai igényei előtt meghajol.”

Igor Morozov, az orosz Föderációs Tanács külügyi bizottságának tagja a konferencián arról beszélt, hogy most pontosan az az európai biztonsági koncepció kezd előtérbe kerülni, amit Sigmar Gabriel vizionált. Szerinte az idő fogja eldönteni, lehetséges-e az európai hadsereg felállítása.

„Ez azon fog múlni, milyen viszonyt alakít ki az új európai védelmi unió az európai nem-NATO országokkal, mint Svédország, Norvégia és Finnország. Az európai védelmi unióról folytatott tárgyalások az európaiak attól való viszolygását tükrözi, hogy biztonságukat az Egyesült Államokra bízzák.” – mondta.

Scholz említette, hogy a védelmi unió létrehozásának jogi akadályai is vannak. Az EU jelenleg se nem védelmi, se nem pénzügyi unió, és az egyesült európai hadsereget egy olyan EU tudna csak működtetni, ahol a tagállamok feladják szuverenitásukat a hadügyek igazgatása terén.

A német Die Linke párt képviselője, Alexander Neu szerint ha az EU saját védelmi alternatívát akar létrehozni a NATO-val szemben, ehhez előbb saját védelmi koncepciót kell alkosson, tehát nem megengedhető, hogy a NATO keretein belül, az USA „védnöksége” alatt hozzák létre az európai hadsereg koncepcióját.

Johen Scholz azonban hozzátette, hogy ennek során el kell kerülni az átfedéseket is: az európai hadsereg létrehozása során nem szabad a már meglévő tengeren túli NATO-struktúrákra támaszkodni, ehelyett a NATO európai elemeinek megerősítésére van szükség. Itt egy együttállás figyelhető meg, hiszen a nyugati országok ma azt a nézetet képviselik, miszerint az „orosz veszély” miatt szükség van a NATO európai komponenseinek erősítésére. Ezek a nézetek azonban az amerikai külpolitika irányába tapasztalható lojalitásból táplálkoznak, de végső soron az európaiak kell majd eldöntsék, hogy akarnak-e az USA egy újabb háborúja során ütközőzónává válni.

http://www.hidfo.ru/2017/02/az-usa-nelkul-formalodik-europa-uj-biztonsagi-koncepcioja/

Egyre több német vállalkozó támogatja az eurázsiai együttműködést

Az Oroszországban működő német vállalkozások háromnegyede támogatja, hogy az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió szoros gazdasági együttműködést kezdjen, beleértve a vízummentességet és a vámok eltörlését is.

A Német-Orosz Kereskedelmi Kamara és a Kelet-Európai Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága nemrég végzett egy közvélemény-kutatást, melynek eredményeit pénteken hozták nyilvánosságra. A kutatás során összesen 190 német vállalatot kérdeztek meg az együttműködés megítéléséről. A megkérdezett vállalkozások összesen 29 milliárd euró kereskedelmi forgalomért és 122 ezer ember foglalkoztatásáért felelősek.

A megkérdezettek háromnegyede azt a választ adta, hogy előnyös lenne az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közti kereskedelem bővítése. A vállalkozások a vízummentességet, a vámok enyhítését vagy eltörlését, a tőke szabad mozgását és az infrastruktúrafejlesztést nevezték meg olyan együttműködési formaként, ami mindkét fél számára előnyös lenne.

A szankciók ellenére egyre több német cég kezd befektetést Oroszországban

Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetője 2015 áprilisában annak lehetőségéről beszélt, hogy az ukrán válság rendezésével megkezdődhetnek a konzultációk az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió egyesítéséről. Elmondása szerint a két szövetségi rendszer egyesülése egy olyan világhatalmat hozna létre, amely magastechnológia és ipari termelés tekintetében is idővel felülmúlná a felbomlóban lévő euro-atlanti hatalmi tömböt.


http://www.hidfo.ru/2017/02/egyre-tobb-nemet-vallalkozo-tamogatja-az-eurazsiai-egyuttmukodest/

Brit állampolgár áll a Deutsche Telekom elleni hackertámadás mögött

Londonban letartóztattak egy brit állampolgárt, aki tavaly hackertámadást hajtott végre a Deutsche Telekom ellen és több mint egymillió ügyfél adatait lopta el. Akkoriban Angela Merkel még arra tett utalásokat, hogy Oroszország állhat a támadás mögött.

A Local beszámolója szerint a 29 éves férfit szerdán tartóztatták le a Luton repülőtéren – dél-Angliában – a Nemzeti Bűnügyi Hatóság tagjai, a német rendőrség kérésére. A német szövetségi rendőrség és az ügyészség szerint szabotázzsal vádolják az elfogott személyt, és kérvényezték a kiadatását. A brit hacker tíz évi börtönbüntetéssel számolhat, miután Németországban lefolytatták a büntetőeljárást.

2016 novemberben mintegy egymillió Deutsche Telekom ügyfél órákon át nem tudott csatlakozni az internetre. A vállalat később közölte, a háztartások ellen követtek el kibertámadást, és az ügyfelek számítógépeit próbálták megfertőzni. A támadó a több százezer ügyfél gépeihez szerzett hozzáférést tovább akarta értékesíteni ismeretlen személyeknek.

A Deutsche Telekom közleményben reagált a brit állampolgár letartóztatására, megítélésük szerint ez azt jelenti, hogy a kibertérben, országhatárokon át is lehetséges a törvények betartatása.

Angela Merkel német kancellár korábban bizonyítékok nélkül azt állította, hogy a támadást Moszkvában tervelték ki. Szerinte egy ilyen művelet az „orosz katonai doktrínába illeszkedik”.

Nem ez az első eset, hogy Merkel nyilvánvalóan félrevezeti a választókat: korábban az amerikai lehallgatási botrány kapcsán is tett olyan nyilatkozatokat, melyek utólag megalapozatlannak bizonyultak, mert kiderült, hogy a kancellárnak nem volt rálátása arra, mit csinál a saját titkosszolgálata.

A német sajtó a 2017-es választásokra egy kiterjedt információs kampánnyal készül, miszerint külföldi titkosszolgálatokat kell okolni azért, ha Angela Merkel pártja elveszíti a választásokat.

http://www.hidfo.ru/2017/02/brit-allampolgar-all-a-deutsche-telekom-elleni-hackertamadas-mogott/