A BŰNÖZŐKNEK NEM LEHETNEK JOGAIK

Egy bűnözőnek sincsenek jogai! A gyilkosoknak pedig minimum 30 év börtön jár – jelentette ki Bolivia főügyészi hivatala, egy olyan eset kapcsán, amikor egy bűnöző rálőtt a rendőrökre, amikor azok igazoltatni akarták őt. (Kép:boliv főügyész, abi)

TUDÓSÍTÓNK VÉLEMÉNYE A HAZAI KÉPMUTATÓK SZÁMÁRA

Aki a kötelességét nem tartja be, annak nincsenek jogai. Ezt nem árt észbe tartani azoknak az áljogvédőknek, akik csak a bűnözők jogait hangoztatják, miközben a kötelesség megszegése miatt váltak bűnözővé. Erre az álláspontra jutott a Boliviai főügyész is, aki nem szereti az álbékét, a mellémagyarázást, az igazságosság félremagyarázását.

A GYILKOS BŰNÖZŐKET VÉDIK A SZENNYTÉVÉKBEN

Immár hetek óta folynak a hamis álviták a tévékben, hogy legyen-e halálbüntetés a gyilkosok számára. Ezeket az adásokat arra használják föl, hogy a gazdasági, politikai és köztörvényes bűnözőket védjék, nyíltan támogassák. Micsoda mocskos „jogállam” az, amelyik nem a többségi becsületes állampolgárok személyi és vagyonbiztonságát védik, hanem a bűnözőket, gyilkosokat. Ma egy ilyen állítólagos bírósági szakember azt hazudta, hogy mióta nálunk 25 éve eltörölték a halálbüntetést, azóta nem lett több a gyilkosságok száma. Nem??? A valóság ennek éppen az ellenkezője, hiszen a gyilkosoknak még a börtönbüntetéstől sem kell rettegni, nemhogy attól hogy kivégezzék őket. S ha netán 8-10 év börtönt kap egy gyilkos, akkor a börtönben a fenekét is kinyalják, miközben minden szolgáltatást megkap, a szórakozásokat is beleértve. Újabban a többszörös gyilkosok már börtönrádióban szórakoztatják egymást és kimenőre járhatnak. Az egész ország be van kamerázva, de ez a rablókat és gyilkosokat nem érdekli. Ők szabadon gyilkolhatnak és ezek a mocskos gazemberek azt állítják a szennytévékben, hogy az államnak nincs joga elvenni a gyilkosok életét. Ebben a rohadék bűnözői körbe a szociológusok is bőven beletartoznak, meg az összes bűnügyi szakértő is, mert már régen közzé kellett volna tenni évekre visszamenőleg, hogy miféle alja társadalmi rétegekből kerülnek ki, 99 %-ban, ezek a gyilkosok. A rablók és gyilkosok semmire és senkire sincsenek tekintettel, az ilyen féregeket el kell taposni, akik köpnek a törvényekre és az együttélési szabályokra. Ezekhez a mocskokhoz képest az igazi vadállatok magasabb rendű élőlények. Az állam pedig cinikus módon semmiféle kártérítést nem ad az ártatlanul megöltek hozzátartozóinak és még azt sem mondják nekik, hogy „bocsánat”. Bűn nem maradhat bűntetlenül, mert ha ez van, akkor a bűnözők vérszemet kapnak. Ezt látjuk 25 éve Magyarországon. Csak a bűnözők jogait emlegetik. Ehhez képest, ami nálunk van, a kétszáz éve történt vadnyugati állapotok nevetséges viszonyok voltak. Akik a gyilkosokat ma pártolják, védik, ezek a gyilkosokkal egy sorban vannak. Mese nincs. És a képmutató, hazug gyilkos egyházak? Egyetlen szót sem szóltak még az ártatlanul megöltek érdekében! Ezek is a gyilkosok oldalán állnak, mese nincs. Ma ott tartunk, hogy több száz gyilkos élvezi a börtönökben az élet naposabbik oldalát, mert a társadalom fizeti a fogvatartási és szórakozási számlájukat. A gyilkosokat nem szabad még egy napig sem életben tartani és rájuk költeni egy forintot sem szabad. Van ennek a kérdésnek egy sötétebb oldala is, amiről mindenütt hallgatnak. A pártok és politikusok azért hadakoznak kézzel-lábbal a halálbüntetés (kivégzés) ellen, mert jól tudják, hogy egy normális államban, nevezhetük ezt valódi jogállamnak is, a hazaárulást és a legnagyobb gazdasági bűncselekményeket (pl. ország eladósítása) halállal is lehet és kell büntetni. Na ez az a fő ok, ami miatt a legvadabb hazugságokkal támadják azt, hogy a társadalom ítéletet mondjon a gyilkosok fölött. A főpofázóvá előlépett szemkilövető, akinek már régen börtönben lenne a helye, az üvölt a legjobban, miközben magyarok gyilkolására ő adott különparancsot 2006-ban. Ő a demokrácia Szent Védett Tehene. Az „érinthetetlenek” mocskos kasztjába tartozik. (A szerk.)

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/b%C5%B1n%C3%B6z%C5%91knek-nem-lehetnek-jogaik

A dollármonopólium hanyatlása (infografika)

Az utóbbi hónapok során egyre több ország kezdett felhagyni a dollár használatával. Ezek az országok saját nemzeti valutáikkal, arannyal, vagy más pénznemben fizetnek a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokban.

(Forrás: Szputnyik)

Mai hírek Maradék-Ukrajnából és Donbasszból

“Szegény embert még az ág is húzza”-tartja a közmondás, és ez Maradék-Ukrajnára is igaz.

Nem elég baj, hogy nem tudták még mindig eloltani a csernobili atomtemető körüli tüzet, (minden bejelentés ellenére) még a rémálom is “bejött”! Megfordult a szélirány, és most északi irányból fúj déli irányba. Egyenesen Kijev fölé terelbe a bizonyíthatóan radioaktív füstöt. De hogy teljes legyen az “öröm”-várhatóan eső is fog esni!

A “Kiberberkut” ismét alakított. Feltörték harkovi fasiszták elektronikus levelezését, és abból kiderült: az SZBU rendelte meg náluk Oleszja Buzina újságíró MEGFÉLEMLÍTÉSÉT, de nem meggyilkolását. A “bulit” Vjacseszlav Abakumov felügyelte, de a “túlhajszolt” terroristák nem akartak fogkiveréssel és ujjak eltördelésével bajlódni! Egyszerűen lelőtték Buzinát.

A levelezésből kiderül, hogy a “felügyelő” rendesen leteremti a szervezőt, hogy a gyilkossággal mekkora fölháborodást idéztek elő, pedig a jövőben még rengeteg “tennivaló” lesz!

Amúgy pedig izgalomra még mindezek tetejébe is van oka Nyalókakirálynak és udvartartásának. Holnapután évforduló lesz-Odesszában. A neonáci vérengzés első évfordulója. Komoly előkészületek zajlanak Odesszában, hiszen a “Harag Napja” lett meghirdetve!

Lesznek állítólag komoly “külsőségek” is a “Harag Napja” alkalmából.

Mára virradóan már egy odesszai toronyház homlokzatán Nyalókakirályt “dicsőítették” fényreklámmal: “Porosenko gyilkos”

Donbasszban ma meglepő nyugalom honolt napközben. Mindössze kisebb csetepaték voltak, és ez megfigyelők szerint egyenesen aggasztó.

Ezzel szemben Harkovban nagy a jövés-menés! A városban működő állami (Kijevnek dolgozó) tisztségviselők, valamint az SZBU tagjainak családjait ma elkezdték evakuálni Maradék-Ukrajna belső területeire.

Az ellenállók közleménye pedig azt tudatja, hogy a partizánok is küldik a családtagjaikat-Oroszországba! Harkovban mindenki a háború közeli kiújulásáról, és kiterjedéséről beszél.

Donyeckben ma Eduard Baszurin katonai szóvivő is “robbantott”.

Elmondta, hogy a DNR fegyveres erőinek fogságában van egy magas rangú kijevi latorparancsnok, akinél térképeket is találtak. Nem kis meglepetésre, olyan térképre is bukkantak, amely a valcmanista 95. légi szállítású dandárának I. zászlóalja települési helyeit jelöli 2014 július hónapban. A dolognak “mindössze” abból a szempontból LEHET jelentősége, hogy ez a zászlóalj birtokolta és üzemeltette a “BUK” légvédelmi rakétarendszert Donbasszban. Tavaly júliusban. Amikoris-mint tudjuk-lelőtték a maláj repülőgépet.


https://balrad.wordpress.com/2015/04/30/mai-hirek-maradek-ukrajnabol-es-donbasszbol/

Nyílt levélben üzent egy szomorú és dühös MAGYAR édesapa Döbröginek.

A keményen dolgozó, és nagy küszködések árán négy gyermeket felnevelő Cserpák István  Facebook-oldalán azért fakadt ki, mert már harmadik gyermeke költözött Angliába egy jobb élet reményében.

Úgy tűnik, a kormányzó maffia hiába próbálkozik a MAGYAR fiatalok haza csábításával, ez őket továbbra sem hatja meg.

Olvassuk csak az egykoron döbrögista hitű, becsapott Cserpák István nyílt levelét, amit Döbröginek címzett! Íme:

NYÍLT LEVÉL ORBÁN VIKTORNAK

Viktor! „Az ország jobban teljesít.” – igen, így igaz. A fiatal és dolgozni vágyó emberek kitelepítésében. Ma, elbúcsúztam a harmadik fiamtól is. Elment. Angliába. Egy jobb élet reményében, ahol a 8 órai munkával, 10-szer annyit keres, mint itthon. Mit csinálsz Viktor ?? Tisztában vagy vele? Ha igen, akkor miért csinálod ? Megfenyegettek ? Megvettek ? Kiálltunk melletted, kétszer is szavaztam rád, mert ígértél…. ígérgettél, és mi történt ? Mi lett az egyetemista Viktorral, akiben égett a tűz és azt mondta, hogy felszámolja a bűnözést, a korrupciót, a munkanélküliséget ? Felneveltem 4 gyereket ennek az országnak, de miért ? Ezért, Viktor? Nem kívánom azt az érzést senkinek, amit átéltünk minden alkalommal, mikor egy gyerekem kénytelen volt elmenni. Ez már háromszor megtörtént. Most már mi is megyünk. Eladok mindenem és megyünk egy másik országba, ahol még idegenként is embernek néznek . Édesanyám, 73 éves. Még az átkos rezsimben sem történt ez meg, ami ma Magyarországon. Hivatalos NI szám alapján, már csak Angliában eléri az 1,3 milliót a kinn dolgozó Magyar regisztráltak száma. És mi van a többi országgal ? Nem 350 ezer emberről beszélnek, mint ti……És mi jön még ??? El kéne gondolkodni Viktor, mit műveltek. Én itt akartam leélni az életemet, mindenkit elüldöztök. Nézd meg a képeket, a szemünk mindent elárul……. Köszönöm Viktor. Sikerült, még egy boldog, reményekkel teli családot szétszakítani.

Ukrajna nem létezhet független országként

Václav Klaus, Csehország volt elnöke a České Noviny napilap szerint azzal kommentálta az Ukrajna segélyezése körül kialakult helyzetet, hogy Kijev nem várhat gazdasági és katonai segítséget a nyugati országoktól, mivel a válsághelyzetük nem az orosz-ukrán konfliktusra, vagy a Nyugat és Oroszország konfliktusára vezethető vissza, hanem arra, hogy az ukrán hatóságok az elmúlt évtizedek során képtelenek voltak véghezvinni a kommunista rendszer átalakítását, és nem tudtak egy életképes, független államot létrehozni.

Klaus szerint az ország képtelen volt végrehajtani a kommunista rezsimből egy szabad országgá történő átalakulást, nem tudta kialakítani a parlamentáris demokráciát és piacgazdaságot, ehelyett továbbra is a volt kommunista rendszer törvényszerűségei alapján működik, és képtelen arra, hogy független országként működjön. A volt államfő hangsúlyozta, hogy Oroszország és a Nyugat konfliktusa szintén mesterséges okokra vezethető vissza, ami mostanra nem két alapvetően ellentétes politikai és társadalmi-gazdasági rendszer közti ellentétet jelent.

Ukrajnában jelenleg igen veszélyes politikai folyamatok zajlanak, az ország a széthullás küszöbére jutott a 2014 februárjában lezajlott radikális atlantista hatalomátvétel óta. A délkeleti régiók többségi orosz lakossága nem fogadta el az államcsínnyel hatalomra jutott atlantista kormány fennhatóságát, és mostanra több megye végleg függetlenítette magát Ukrajnától. Kijev az ország széthullására válaszként a szélsőséges soviniszta elemek rehabilitálását kezdte meg, mert egy mesterséges ukrán nemzeti identitás létrehozásával akarja megakadályozni, hogy az országról további megyék is leszakadjanak. A Jobb Szektor szervezetét integrálják a hadsereg, a rendfenntartás és a nemzetbiztonság struktúráiba. A Jobb Szektor vezetője főtanácsadói posztot kapott az ukrán hadseregben, a parlament pedig megkezdte a Jobb Szektor által példaképnek tekintett mozgalmak rehabilitálását, melyek a második világháború idején etnikai tisztogatást folytattak a lengyel többségű régiókban.

Oroszországban a Jobb Szektort betiltották, és a kijevi kormány által rehabilitált, a Harmadik Birodalommal együttműködő mozgalmak jogutódait terrorszervezetként tartják nyilván. Mivel a nyugati országok fegyvert szállítanak az ukrán hadseregnek – ami a Jobb Szektor szervezetének egészét beépítette – az Ukrajnának adott fegyverszállítás és bármilyen katonai segítségnyújtás a terrorizmus támogatásának minősül.

http://hidfo.ru/2015/04/ukrajna-nem-letezhet-fuggetlen-orszagkent/

Csaló bankárok a vagyonvesztés és börtön árnyékában?

– Tizenhat pénzügyi intézmény ellen indít az MNB közérdekű keresetet az elszámolás kapcsán –

Ceterum Censeo: Börtönbe a Fehér galléros bűnözőkkel! És a vagyonukból kárpótolni kell az általuk kifosztott embereket! – A jelek szerint: az MNB ezt a folyamatot indíthatja el… (SzRTI)

MNB: Törvényi felhatalmazás alapján az MNB 16 pénzügyi intézménnyel szemben indít közérdekű keresetekkel pereket, az azok forint alapú és ténylegesen devizában törlesztett hitel, kölcsön, lízingszerződéseivel kapcsolatos tisztességtelennek minősített egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelések miatt.

Tizenhat pénzügyi intézménnyel szemben indított hivatalból közérdekű pereket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015. április 30-ig a 2014. évi XXXVIII. (Kúria törvény), illetve a 2014. évi XL. törvény (elszámolási törvény) felhatalmazása alapján.

A jegybank célja ezen eljárásokban az, hogy a Fővárosi Törvényszék állapítsa meg: a perrel érintett intézmények 2010. november 26-át követően közzétett általános szerződési feltételei (ÁSZF) vagy a korábban közzétett ÁSZF-ek ezt követő módosításai – tehát valamennyi, a keresetekben kifogásolt, az ügyfelekkel szemben hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötések – tisztességtelen, s ezért érvénytelen. Az érvénytelen kikötésen alapuló egyoldalú emelés miatt a pénzügyi intézményeknek elszámolási kötelezettsége keletkezik valamennyi olyan fogyasztó esetében, amelyeknél az adott kikötést alkalmazták. Az eljárást tehát az érintett ügyfeleknek nem kell külön kérniük, azokat a fogyasztók nevében indítja el a jegybank.

Az elszámolási törvény szerint a bíróságnak a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél vizsgálatától számított 15. napra kell kitűzni, és az ügyet a tárgyalás kitűzésétől számított 45 napon belül el is kell bírálnia. A bíróság az eljárásban kizárólag azt vizsgálja, hogy a tisztességtelennek tartott szerződéses kikötés a Kúria törvényben meghatározott elvek szerint tisztességes-e. Ez alapján a következő döntéseket hozhatja: а szerződéses kikötés tisztességes, s így а keresetet elutasítja; vagy а szerződéses kikötés tisztességtelen, s ezért érvénytelen.

Az elszámolási törvény alapján az MNB 2015 márciusában 210 pénzügyi intézménytől kapott adatszolgáltatást arra vonatkozóan, hogy azoknál sor került-e 2010. november 27. és 2014. július 19. között egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelést eredményező szerződésmódosításra. Közülük 138 intézmény nyilatkozott úgy, hogy nem hajtott végre ilyen lépést, 56 intézmény pedig – élve a törvény erre vonatkozó lehetőségével – alávetési nyilatkozatot tett arról, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán megfizettetett összegekkel túlfizetésként önként elszámol a fogyasztókkal. A fennmaradó 16 (a mellékletben felsorolt) intézmény esetében élt az MNB a közérdekű keresetindítási jogával.

Ha utólagosan – 2016. december 31-ig megindított eljárásában – olyan információ jut az MNB birtokába, amely szerint valamelyik pénzügyi intézmény valótlanul nyilatkozott arról, hogy nem emelt egyoldalúan kamatot, díjat, költséget, a jegybank kötelezni fogja az érintett intézményt a perindításhoz szükséges kivonatok benyújtására, és utólagosan közérdekű pert indíthat ezen piaci szereplővel szemben.

Melléklet:

Az MNB közérdekű keresetei kapcsán érintett intézmények:

1. AEGON Magyarország Hitel Zrt.

2. BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet

3. CIB Bank Zrt.

4. CIB Lízing Zrt.

5. Citibank Europe plc. Magyarországi Fióktelepe

6. FHB Jelzálogbank Nyrt.

7. FHB Kereskedelmi Bank Zrt.

8. Magyar Cetelem Bank Zrt.

9. MKB-Euroleasing Autóhitel Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.

10. MKB-Euroleasing Autólízing Zrt.

11. OTP Bank Nyrt.

12. OTP Jelzálogbank Zrt.

13. Örkényi Takarékszövetkezet

14. SOPRON BANK BURGENLAND Zrt.

15. UCB Ingatlanhitel Zrt.

16. Zalavölgye Takarékszövetkezet

Magyar Nemzeti Bank

Közösen ellensúlyozzák a nyugati szankciókat

Oroszország Föderációs Tanácsa ratifikálta a BRICS-csoport közös valutatartalékának létrehozását, melynek célja, hogy ellensúlyozza a BRICS országok fizetőeszközei közti egyensúly szándékos felborítására tett kísérleteket. A BRICS csoport – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – bármely tagja fordulhat pénzügyi segítségért a stabilitási alaphoz, ha az adott ország gazdaságát támadás éri, és fennáll a nemzeti fizetőeszköz nagyarányú elértéktelenedésének vagy a bankrendszer összeomlásának veszélye.

A tagországok saját gazdasági teljesítményükhöz mérten járulnak hozzá a közös valutaalaphoz, segítséget azonban a helyzet által indokolt mértékben kapnak. Vlagyimir Dzabarova, a Föderációs Tanács nemzetközi ügyekért felelős bizottságának elnöke emlékeztetett, hogy a BRICS országok közös pénztartaléka a nyugati szankciók hatásainak ellensúlyozására is felhasználható, ami így hatástalanná teszi a nem-nyugati országokra nehezedő gazdasági-politikai nyomásgyakorlást.

http://hidfo.ru/2015/04/kozosen-ellensulyozzak-a-nyugati-szankciokat/

Gazdasági hátország egy lepusztult perifériaországból

Minszkben tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, ahol a belorusz külügyminiszterrel és miniszterelnökkel megállapodás született a két ország közti együttműködés bővítéséről. Szijjártó szerint politikai és gazdasági téren is fokozni kell az együttműködést, és a KM határozottan támogatja az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közti tárgyalások megkezdését.

Az Eurázsiai Gazdasági Unió alapító tagállamai Oroszország, Kazahsztán és Belorusszia. Örményország később kapcsolódott be a tárgyalásokba ugyan, de az új szövetség indulásának első napjától teljes jogú tagállam, Kirgizisztán pedig még idén teljes jogút tagállammá válhat. Az Eurázsiai Gazdasági Unió azonban csak a gazdasági alap, melyre a későbbi Eurázsiai Unió épül. Az EAU felépülését az Európai Unió külpolitikájának radikális átalakulása fogja megelőzni, melynek során az ún. “euroszkeptikus” pártok hatalomra jutása elősegíti az amerikai befolyás kiszorítását Európából. Ez a változás alig két parlamenti ciklus alatt fog látványos méreteket ölteni, és az Európai Unió amerikai szatellit-országként működését végleg felszámolja majd. Ehelyett egy többpólusú rendszer épül fel, melyben a Berlin-Ankara-Moszkva háromszög fogja meghatározni a térségi politikát.

Szijjártó utalást tett arra, hogy a két unió közti tárgyalásokban Minszknek fontos szerepe lehet. A visszafogott nyilatkozat azonban nem véletlen; Belorusszia az Eurázsiai Gazdasági Unió integrációs központja, a két unió egyesítéséről viszont Európában még nem lehet nyíltan beszélni. Ennek ellenére az európai pártok egy része már tisztában van a kialakult helyzettel; többek közt a Jobbik pártvezetése is az új politikai környezetben igazodással számol. Ez a nyilvánosság számára akkor vált láthatóvá, amikor Vona Gábor először nyilatkozott annak kapcsán, hogy a magyar külpolitikának a jövőben egy német-török-orosz hatalmi háromszög közt kell egyensúlyoznia.

Szijjártó Péter elmondása szerint Andrej Kobjakov miniszterelnökkel és Vladzimir Makej külügyminiszterrel egy ötpontos akciótervben állapodtak meg a minszki találkozón. Ennek részként létrejön egy a két ország vállalatainak közös finanszírozását végző hitelkeret, valamint fokozott együttműködésről született megállapodás az élelmiszerpiac, gyógyszeripar, híradástechnika és építőipar terén.

A Belorussziával zajló tárgyalások egyre növekvő intenzitása nem véletlen: Szergej Nariskin, az orosz Állami Duma elnöke szerint elérkezett az idő arra, hogy megkezdődjenek a tárgyalások az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió egyesítéséről. Ennek részeként a térségi országok – köztük Magyarország – fokozott gazdasági kapcsolatokat alakítanak ki az Eurázsiai Gazdasági Unió integrációs központjával. Orosz szakértők számolnak azzal a lehetőséggel, hogy a kelet-európai országok (kiterjedtebben értelmezve; a két unió közti határterületekre) egyidőben válhatnának a két szabadkereskedelmi övezet tagjává még azt megelőzően, hogy egy Lisszabontól Vlagyivosztokig kiterjedő egységes eurázsiai szabadkereskedelmi övezet jönne létre. Mindez lehetővé tenné, hogy az Európai Unió keleti periféria-országaiban a kormányok – állami központosítás mellett – a két gazdasági térség összenyitásának előnyeit kihasználva, jelentős mértékben növeljék az állami bevételeket, ami lehetővé tenné a tömeges munkahelyteremtést és számos társadalmi probléma megoldását.

A két szabadkereskedelmi zóna egyesítésének következménye egy egységes eurázsiai gazdasági térség, amit a későbbiekben politikai unió létrehozása követne. Ez egy merőben más politikai közeg lesz, amiben irányadóvá válnak az Oroszország által az utóbbi években hozott törvények. Tekintve, hogy az Európai Unióban “euroszkeptikus” és nemzeti radikális pártok jutnak kormányra a közeljövőben, ez semmi jót nem jelent a liberális újságírók számára, akik egyetlen átlagos publicisztikájuk alapján is sokévi börtönbüntetést kapnának, miután Magyarország új kormánya az új politikai közegben elkezd a keleti országokéhoz hasonló rendpárti törvénykezést folytatni. Az Eurázsiai Unióban a vallásgyalázó megnyilvánulások, a homoszexuális propaganda, általánosságban a negatív társadalmi devianciák reklámozását a törvény bünteti, emiatt radikális atlantista és liberális körökben egyelőre tabunak számít a két unió egyesítése. Az elhallgatás azonban ebben az esetben nem segít; ez egy olyan történéssorozat, amiről az Eurázsiai Unió jövőbéli erőközpontjai közt már döntés született. Magyarország jelenlegi külügyminisztériuma semmi egyebet nem tesz, minthogy katalizátorként közreműködik az eurázsiai erőpólusok által meghatározott folyamatban. Aki a társadalombomlasztó erőket propagálja, keresztényellenes vallásgyalázást folytat, vagy épp a bűnözőket védi az áldozatokkal szemben, az jobban teszi, ha még most kiutazik a tengeren túlra, a “szabadság földjére”, ahol tolerálják az ilyesmit.

http://hidfo.ru/2015/04/gazdasagi-hatorszag-egy-lepusztult-periferiaorszagbol/

Juncker szerint sincs orosz agresszió

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Kijevben tartott EU-Ukrajna csúcstalálkozót követően kijelentette, hogy

“Kijev ok nélkül tart orosz katonai agressziótól, és az ilyen félelmek megalapozatlanok.”

Juncker nyilatkozatát a Wall Street Journal is közölte, ami a nyugati propagandát erőltető sajtóorgánumoknak egy hiteles forrás, így számolniuk kell vele. Mivel az Európai Bizottság elnöke tette a fenti kijelentést, így nem lehet orosz propagandistákra fogni az “orosz agresszió tagadását”.

Juncker kijelentése nem egyedi eset, a nyugati sajtó által felelőtlenül hangoztatott vádakat magasabb beosztású európai vezetők rendszerint nem erősítik meg. Február 20-án Angela Merkel német kancellár, és Francois Hollande francia államfő egy közös sajtótájékoztató alkalmából kijelentette, hogy a német és francia hírszerzés nem tudja bizonyítékokkal alátámasztani az orosz agressziót hangoztató vádakat.

Az ő nyilatkozatuk amiatt volt aktuális, mert napokkal azt megelőzően Andrij Liszenko, az ukrán hadsereg szóvivője azt állította, hogy 20 orosz tankot láttak Ukrajna területén, és erre hivatkozva nyugati katonai beavatkozást követelt. Mint az Európai Unió két legmeghatározóbb országának államfője is elismerte; nem látják jelét annak, hogy az ukrajnai orosz beavatkozás tényleg megtörtént volna, vagy kellene számolni ilyesmivel.

Tavaly nyáron az Egyesült Államok vádolta közvetlen katonai beavatkozással Oroszországot, de amerikai farmereknek igen hamar feltűnt, hogy a bizonyítékként nyilvánosságra hozott műholdas fotókon nem orosz haditechnikát lehet látni, hanem aratógépeket. Hollande februárban kijelentette, nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy Oroszország haditechnikát vagy katonákat küldött volna Ukrajnába.

A liberális sajtó eddig mindenkit következetesen orosz propagandistának nyilvánított, aki – bizonyítékok híján – tagadta, hogy Oroszország megszállta volna Ukrajnát. Angela Merkel februári nyilatkozatát követően az amerikai külügy magyarországi szócsöve, a Demokratikus Koalíció már jelezte, hogy a német vezető számukra nem egészen megfelelő irányvonalat képvisel. A Demokratikus Koalíció szerint Angela Merkel “nem érti Európát”.

Úgy tűnik, Jean-Claude Juncker sem érti Európát. Legalábbis erre utalhat, hogy Juncker valami olyasfélét mondott, amit orosz propagandának szokás nevezni. Az Európai Bizottság elnöke ugyanis az interjú során kijelentette; nincsenek olyan információi, melyek alátámasztanák Kijev félelmeit.

Juncker úgy fogalmazott; “a zártkörű megbeszélések során (Porosenko és Jacenjuk) kifejtették, hogy fokozottan aggódnak, mert Oroszország nagyobb készültségben van mint gondolnám. Amiatt aggódnak, mert ők úgy gondolják, hogy Oroszország egy kiterjedt támadásra készül Ukrajna ellen”. Juncker az interjú során kijelenti, hogy ő erre válaszként elmagyarázta az ukrán vezetőknek, hogy ne aggódjanak, és lehetőleg törekedjenek a feszültség csökkentésére, tartózkodjanak az olyan nyilatkozatoktól, melyekben Ukrajna esetleges NATO-csatlakozásáról beszélnek.

http://hidfo.ru/2015/04/juncker-szerint-sincs-orosz-agresszio/

Donbassz: “az újrakezdés” dátuma május 8-9?

Donbassz frontvonalain a középső szakasztól-Gorlovkától-Sirokinoig-a déli végekig mára virradóan súlyos összecsapások és latortüzérségi támadások voltak mára virradóan.

Délen a novoazovszki járásban lévő Naberezsnoje falut egyszerűen romba döntötte a martalóctüzérség.

Sirokinonál pontosan éjfélkor indított volna rohamot a falu és a népköztársaaságiak állásai ellen a valcmanista bűnbanda. Aknavetős túzelőkészítés után tucatnyi tank fedezetével akartak valamiféle sikert összekoholni maguknak a pribékek. Elég keményen beégett a próbálkozásuk. Föl is hagytak vele. Reggel-helyi idő szerint-hat órakor azonban ismét heves géppuskázás tört ki Sirokinonál. A csata jelenleg is dúl.

Gorlovka latortüzérségi ostroma mára virradóan is folytatósott. Eddigi adatok szerint négy civilt öltek meg ma éjjel a valcmanista gránátok.

Donyeckben mára virradóan nem voltak belövések, de a repülőtér komoly ágyútűz alatt állt. Zsabicsevo hasonló esetekkel “büszkélkedhet”.

Peszkiben a helyzet a jelentések szerint nagyon eldurvult. Mind a népfelkelők, mind a latrok újabb és újabb erőket küldenek a peszki darálóba.

Artyemovszk és Krasznogorovka mellett reaktív latortüzérségi összevonásokat fedeztek fel a népköztársaságiak. (Sorozatvetők öszevonása történt meg)

A DNR információi szerint május 8-9 a valcmanista horda inváziójának tervezett időpontja!

https://balrad.wordpress.com/2015/04/30/donbassz-az-ujrakezdes-datuma-majus-8-9/

Mindenét elvesztheti a szegedi professzor

Harmincöt éven át mentette vesebeteg gyerekek és felnőttek életét. 65 éves kora után hirtelen nyugdíjazták, most pedig kitennék abból az intézményből, melyet évtizedekig vezetett és ahol több tízmilliós fejlesztéseket hajtott végre. A Szegedi Tudományegyetem tavaly még csak a gyermekkorú betegeit vette el, most pont erre hivatkozva beszüntetnék Túri Sándor alapítványának a működését is.

Bepereli a Szegedi Tudományegyetemet a helyi gyermekklinika korábbi igazgatója – tudtuk meg magától az érintettől, Túri Sándortól. Az ok: a professzor alapítványa május 10-től nem folytathatja a vesebetegek dialízisét az egyetem területén.

Véget vetnek 35 év munkájának?

A Szeged SZOTE Gyermekművese Állomásért Alapítvány 1995-ben kezdte meg működését a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) falain belül, ahol Túri Sándor, az alapítvány elnöke 14 évig tanszékvezető volt. A professzor 1980-ban Kelet-Európában elsőként állított össze kollégáival együtt gyermekművesét, és ő végzett először plazmaferézist is hazánkban (vércsere és plazmatisztítás), az elmúlt 30 évben pedig több mint ezer ilyen jellegű kezelést végzett. Tanszékvezetőként az ország legnagyobb klinikáját vezette, ambuláns betegeik száma évi 250 ezer volt. Vezetésével, közadakozásból hoztak létre Szegeden égési osztályt és műveseállomást. 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

A professzor az atv.hu-nak elmondta, tavaly októberben kapott egy levelet a rektortól, hogy idén májusban az alapítvány elveszti a jogosultságát a dialízisek végzésére, ezért át kell majd adnia a létesítményt minden berendezéssel együtt.

Több tízmilliót költöttek

Túri Sándor alapítványa 20 évvel ezelőtt olyan megállapodást kötött az egyetemmel, hogy az alagsorban egy 150 négyzetméteres területet használatba kap az alapítvány, cserébe minden költséget ők állnak, a gépekét, a rezsit és a béreket is. A professzor szerint a modell működött is, az alapítvány az OEP-től kapott támogatásokból és adományokból, valamint EU-s forrásokból tartotta el magát, egészen a tavalyi évig.

Ekkor ugyanis Túri Sándor – állítása szerint – kapott egy levelet az egyetem akkori gazdasági igazgatójától, hogy ezentúl bérleti díjat kell fizetniük, ami az első hónapban 160 ezer forint volt, majd felemelték 600 ezerre. A professzor állítása szerint ezt az összeget már nem tudták kigazdálkodni a költségvetésükből, így nem fizették ki. Arra is hivatkozott, hogy minden berendezést az alapítványa szerzett be, ők újították fel az épületet, amely fejlesztések több tízmillió forintot emésztettek fel az elmúlt években. Felajánlották, hogy a fejlesztésekre költött összegből vonják le a bérleti díjak felhalmozott összegét, de ez nem történt meg.

Befogadták a Diaverumot

Túri Sándor úgy tudja, hogy a Diaverum nevű, külföldi tulajdonosi körrel rendelkező cég kapja meg a helyiséget, amellyel az utóbbi években már együttműködtek a klinikán. Az alapítvány elnöke azt mondta, amikor az SZTE kitette egykori helyéről a Diaverumot, ő ajánlotta fel, hogy közösen végezzék a dialízist, ezért több tízmillió forintot költöttek az alapítvány pénzéből fejlesztésekre, egy újabb épületrészt is kialakítottak, hogy a kibővült igényeket el tudják látni.

Azóta váltott műszakban kezelik a betegeket. Hozzátette: hiába kötöttek 2011-ben háromoldalú szerződést az egyetemmel és a Diaverummal, hogy ők vállalják a fejlesztéseket, de azokat a Diaverum ki fogja majd fizetni, ezeket az összegeket azóta sem látták.

Diaverum: minden követelést teljesítettünk

Megkerestük a Diaverum Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját is az üggyel kapcsolatban. Kulifai Gábor lapunknak elmondta, hogy a Diaverum és jogelődje 1992 óta látja el a betegeket a Szegedi Tudományegyetem területén. „2011-ben egy Európai Uniós fejlesztés miatt tárgyalt velünk az egyetem, hogy egy másik helyen folytassuk a tevékenységünket. Az egyetem, az alapítvány és a Diaverum között létrejött háromoldalú megállapodás eredményeképp jelölték ki számunkra azt a területet, ahol most folyik az ellátás és ahol Túri professzor alapítványa is működött”- magyarázta a történteket Kulifai.

Túri Sándor kifizetésekkel kapcsolatos állításáról az ügyvezető igazgató azt mondta, hogy az egyetemmel és a professzor alapítványával kötött két- és háromoldalú szerződésekben foglaltak szerint „minden jogos követelést teljesítettünk”. Kulifai hozzátette: ha bármilyen nézetkülönbség van ezzel kapcsolatban az alapítvány vezetőjével, állnak a tárgyalás elébe, hogy rendezzék azt. A cégvezető arról is beszámolt, hogy 2011 óta folyamatos pénzügyi kapcsolatban állnak a Túri vezette Gyermek Művese Alapítvánnyal és „ez teljesen jól működött idáig”.

Az egyetem biztosítja a helyszínt

A Diaverum ügyvezetője nem tud arról, hogy nekik kellene átvenni Túri professzor betegeit májustól. „Minket nem tájékoztatott a Szegedi Tudományegyetem, hogy a Gyermek Művese Alapítvány betegeinek ellátását át kellene vennünk”- szögezte le Kulifai Gábor. Hozzátette: „úgy tudjuk, hogy az egyetem rendes felmondással felmondta Túri professzor alapítványának ellátási szerződését, így az SZTE-re száll vissza ez a feladat. Velünk nem folyt egyeztetés arról, hogy minket kérnének meg a folytatásra”. Arra a kérdésre, hogy az egyetem és a professzor közötti nézeteltérés hatással van-e a Diaverum működésére, Kulifai úgy válaszolt, hogy az egyetemmel kötött szerződésük értelmében az intézménynek biztosítania kell azt a helyiséget, ahol a cég a betegek ellátását folytatni tudja. Hozzátette: az ő szempontjukból irreleváns, hogy ezt a helyet az SZTE melyik épületében jelölik ki számukra – természetesen az ellátás biztonsági és szakmai feltételek figyelembe vétele mellett, ezzel kapcsolatban folynak egyeztetések a felek között.

„A szerződés eredeti célja nem valósul meg”

Részletes kérdésekkel kerestük meg a Szegedi Tudományegyetemet is. Az intézmény Közkapcsolati Igazgatósága több napos várakozás után egy közleményt juttatott el szerkesztőségünk számára, melyben közölték, hogy azért mondták fel Szeged SZOTE Gyermekművese Alapítvány Dialízis Központtal fennálló szerződésüket, mert „álláspontunk szerint a szerződés eredeti célja, azaz gyermekkorúak művese kezelésének az Alapítvány keretében történő ellátása jelen időpontra már nem valósul meg, az Alapítvány keretében jellemzően felnőtt korú betegeket látnak el”.

Mint írják, „egy, a szerződés felmondásával kapcsolatban nem álló problémakört jelentett, hogy az Egyetem és az Alapítvány között megkötött eredeti szerződésnek megfelelően az SZTE az SZOTE Gyermekművese Állomásért Alapítvánnyal szemben bérleti díjat nem érvényesített. Ez, az időközben megváltozott jogszabályi környezet miatt már tovább nem tartható fenn, a kérdésben az egyetemnek mérlegelési joga nincs. Ezért az ezen típusú, ún. egészségügyi ellátási szerződésekre előírt jogszabályi felülvizsgálat keretében, a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabálynak megfelelő díjat megállapította, amit az Alapítvány ellentmondása miatt nem tudott érvényesíteni”- közölték.

Az alapítvány építette, az egyetem kezelheti

Az egyetem elismeri, hogy a SZOTE Gyermekművese Állomásért Alapítvány az SZTE Klinikai Központ területén beruházást valósított meg. Azonban leszögezik, hogy az így létrejött épületrész „a beruházás megkezdésekor adott tulajdonosi hozzájárulással összhangban a Magyar Állam tulajdonát képezi és a Szegedi Tudományegyetem vagyonkezelésében áll”. A berendezési tárgyakat illetően közölték: „az ingatlan átadás-átvételét – az ingatlanon túlmenően – kizárólag azon tárgyi eszközök képezik, melyek az SZTE, vagy jogelődje leltárában szerepelnek, az Alapítvány saját tulajdonú eszközeit nem érintik”. A Közkapcsolati Igazgatóság hozzáteszi: miután az egyetem és az alapítvány között jogvita áll fenn, ezért annak lezárásáig nem kívánnak további nyilatkozatot tenni.

Elvették a gyerekeket, elveszik az épületet is?

Túri Sándor lapunknak azt mondta, hogy az elmúlt időszakban többször is kezdeményezett találkozókat az egyetem élére kinevezett kancellárral, azonban állítása szerint ezeket több alkalommal is lemondták az utolsó pillanatokban.

Az egyetem azon állítására, hogy azért veszik el a kapacitást az alapítványtól, mert már nem gyermekeket kezel, Túri Sándor úgy reagált, hogy gyerekkorú betegeiket már tavaly ősszel elvették és az I. számú Belgyógyászati Klinikának „adták át őket”. Ennek a döntésnek a professzor vitatja a szakmaiságát, ugyanis szerinte nagyon nem mindegy, hogy egy felnőttekre szakosodott orvos kezel-e egy veseproblémával küzdő gyermeket, vagy egy olyan szakember, aki erre specializálódott. Mint mondta, megkeresték felnőtteket kezelő orvosok, hogy ők nem kívánják a gyermekeket kezelni, mert az más irányú képzettséget igényel. A professzor hozzátette: a gyermekdialízist és a plazmaferézist is ő vezette be először Magyarországon és az ezzel foglalkozó szakemberek döntő többségét is ő képezte ki az elmúlt évtizedekben. Elmondta, arra számított, hogy 70 éves koráig dolgozhat a dialízises betegekkel, de egyik napról a másikra nyugdíjazták. Azt állítja, mindez azután történt, hogy utódjának szóvá tette, hogy „az a kezelés, amit a gyerekeken végeznek, halálos is lehet”. Túri Sándor hozzátette: az a 18 betege, akiket most kezel, aláírta, hogy csak nála szeretnék folytatni a kezeléseket.

2-3 évet szeretett volna még

Az egykori tanszékvezető arról is beszélt, hogy megegyezés híján jogi útra terelték az ügyet az egyetemmel kapcsolatban, egy találkozó már volt is az intézmény képviselőivel, akiknek felvetették, hogy nem kérnék vissza a fejlesztések több tízmilliós összegét, csak azt, hogy Túri Sándor hadd dolgozhasson még 2-3 évet, hogy ez idő alatt kineveljen valakit maga helyett, aki az általa elkezdett munkát továbbviszi majd. „Erre áldoztam a fél életemet és most el akarják venni”- magyarázta. A szakember hozzátette: a tárgyalás másnapján kapott egy levelet, melyben közlik, hogy kérését nem támogatják. A professzor elmondta, bár nem a pénz érdekli, van egy „B” tervük is, eszerint az egyetemtől visszakövetelik az épületre és a gépekre költött több tízmillió forintot. Az okokat firtató kérdésre úgy válaszolt: „nekem az alapítvány vezetőjeként el kell tudnom számolni a pénzekkel. Ha esetleg kapunk egy vizsgálatot és megkérdezik, hogy hol van ez a több tízmillió forint, mit mondok?” A professzor hozzátette: az utóbbi időben források híján saját nyugdíjából fizette a gépek karbantartását.
(atv)

Devizahiteles elszámolás: „a legtöbb ügyfélnek elfogadhatatlan”

Legkésőbb csütörtökig kell postára adniuk a bankoknak a hitelek elszámolását. Kevesen kapták meg eddig a levelet, sok pénzintézet ugyanis az utolsó pillanatra hagyta a kézbesítést. Nem egyszerű eligazodni, hogyan számolt a bank, de minden adósnak 30 napja van felülvizsgálatot kérni. Rogán Antal még szerdán is arról beszélt, hogy akár 15-20 százalékkal is csökkenhetnek a törlesztőrészletek, igaz csak azoknak, akik eddig is tudták fizetni hitelüket.

Sok adós még egyáltalán nem tudja, mennyit fog visszakapni. A bankok többsége ugyanis az utolsó pillanatban küldi ki az értesítőket, de jövő hétig mindenkinek meg kell kapnia a levelet. Az atv.hu olvasói azonban szinte kivétel nélkül arról beszélnek: a kormány szereplői által korábban emlegetett több százezer, vagy millió forint helyett néhány tízezret kapnak csak vissza.

Az elszámoláson jó esetben forintban határozzák meg a visszafizetendő összeget, de még így is nehéz eligazodni, hogy a bank valóban jól számolt-e. Várhatóan sokan fordulnak majd felülvizsgálatért. „Az ügyfél kérésére a bankok egészen részletesen kötelesek bemutatni az elszámolás részleteit, tehát nemcsak az input adatokról kötelesek tájékoztatást adni, hanem a képlet alkalmazásának egyes részleteiről is és a módszertanról is tájékoztatják az ügyfeleiket”- közölte Windisch László, az MNB alelnöke.

A Banki Hitelkárosultaknál azt mondják, sok a csalódott ügyfél. Nemcsak azért, mert általában keveslik a visszafizetett összeget, hanem azért is, mert sokan már megkapták a forintosítás részleteit. „Ezzel párhuzamosan megkapják a forintosításról is az összeget. Mivel magasabbnak fog tűnni az az összeg, ami volt eddig, ezért elfogadhatatlan a legtöbb ügyfélnek”- vélekedett Lénárd Mariann, a szervezet elnöke.

„Alapvetően 15-20 százalékkal is csökkenhetnek a törlesztőrészletek”- Rogán Antal még most is ezt mondta. Pedig a bajban lévő adósoknak nem nagy segítség az elszámolás és forintosítás. Azt a Fidesz frakcióvezetője is elismerte, hogy azok járnak jól, akik nem vettek igénybe banki, vagy állami segítséget és rendszeren fizették a törlesztőrészleteket. Akik eddig is késve fizettek, a bankjuk először ennek költségét vonják le, de az árfolyamgátasok sem számíthatnak kisebb törlesztőrészletre. „Az árfolyamgátasok arra számíthatnak, hogy a törlesztőrészletük nem fog változni, de a gyűjtőszámlájukon lévő összeg jelentősen csökken, nem egy esetben teljesen el is tűnik”- magyarázta a fideszes politikus.

A bankok egyébként eddig 300-400 ezer elszámolást küldtek ki, de még csaknem 1,9 millió levelet kell kézbesítenie a postának.

atv.hu

Európai korrupciót akar a DK

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén újra hitet tett az amerikai mintára kialakított Európai Egyesült Államok felépítése mellett azzal, hogy a közös Európai Ügyészség létrehozása mellett szólalt fel. A radikális atlantista párt képviselője szerint “nagy szükség van az Európai Ügyészségre többek között azért, mert számos európai közösségbeli tagországban súlyos problémát jelent az uniós és a közösségi pénzeknek elherdálása”, az ugyanis “aláássa az állampolgároknak, a választóknak az európai közösségbe vetett bizalmát.”

A Demokratikus Koalíció stratégiája, hogy a magyar belpolitikai problémákra minden esetben olyan választ fogalmaznak meg, ami külső erők bevonásával jár. A radikális atlantista párt célja ezzel, hogy tovább mélyítse az európai integrációt. Még ha nem is érik el céljukat, ezzel a koncepcióval szándékosan fokozzák a választók ingerküszöbét. Az emberek hajlamosabbak a belpolitikai kérdéseket idegen országok hivatalainak bevonásával rendezni, ha állandó jelleggel megjelenik előttük ez a lehetőség mint valós alternatíva. Mivel a DK minden lényeges belpolitikai probléma esetén felveti az idegen erők bevonásával rendezést, ezzel azt az illúziót keltik, hogy a külső erőknek alárendelődés egy értelmes alternatíva.

A radikális atlantisták tevékenysége azonban mindig hagy némi kivetni valót maga után. Az uniós pénzek leosztása körül kialakuló korrupció, a pénzek elherdálása ugyanis az Európai Unió bővítésének kulcseleme. Az Európai Unió az újonnan csatlakozó tagállamokban azzal szerez belpolitikai támaszt a további integrációhoz, hogy hallgatólagosan támogatja az uniós források szétlopását. A szabadjára engedett korrupció ugyanis megvásárolja egyes politikai pártok hűségét Brüsszel irányába. A csendes lopás lehetősége lehetővé teszi, hogy az EU-párti politika mindig is jelen legyen az adott országban. Az uniós források szétlopása minden egyes új EU-tagállamban probléma, a fentiek okán.

Brüsszel mindeddig szemet hunyt az uniós források elsikkasztása felett. Leegyszerűsítve a dolgot; ezek a pénzek arra vannak, hogy a tagállamban mindig legyen EU-párti politikus. Ha nem lenne szabadon lopható pénz, semelyik párt nem lenne érdekelt az EU-tagság fenntartásában, mert az EU-tagság közvetlen előnyökkel nem jár a tagállamok számára. Ebből egyértelműen következik, hogy a radikális atlantistáknak sem magával a korrupcióval és az uniós források elsikkasztásával mint jelenséggel van problémájuk. A gyakorlatban azt kifogásolják, hogy az uniós forrásokat most éppen olyan pártok tudják elsikkasztani, melyek nem minden esetben követik Brüsszel utasításait, vagyis a nekik megengedett lopás kidobott pénz.

A Demokratikus Koalíciónak a gyakorlatban azzal van problémája, hogy nem ők állnak a pénzcsapnál. Mivel Brüsszel is egy olyan pártot akar látni a pénzcsap végén, aki lopási lehetőségért cserébe megteszi, amit tenni kell, megszületett az Európai Ügyészség ideája. A új európai intézmény lényege az lenne, hogy Brüsszel jogi úton fel tudjon lépni azokkal a pártokkal szemben, akik a számukra hallgatólagosan engedélyezett sikkasztás ellenére nem hajtják végre Brüsszel politikai és gazdasági utasításait az adott tagállamban. Ha olyan párt sikkaszt, ami kiszolgálja Brüsszel érdekeit – az nem korrupció. Ha olyan párt sikkaszt, ami fél lábbal függetlenítené magát – az korrupció. Ez lenne az Európai Ügyészség a gyakorlatban, a radikális atlantisták pedig helyezkednek, mert ők nem látnak kivetnivalót abban, hogy Brüsszel utasításai szerint járjanak el Magyarországon. Kész szerencse, hogy a választók által nekik adott alig néhány százalék erre nem hatalmazza fel őket.

http://hidfo.ru/2015/04/europai-korrupciot-akar-a-dk/

Ezrével tűnnek el a munkaerőpiacról

Ismét nőtt a munkanélküliség Magyarországon, ezzel egy kedvező trend szakadt meg. Idén január-márciusban munkavállalási korúak 7,8 százaléka volt állás nélkül, szemben a tavaly november és az idén január közötti 7,1 százalékkal. A kormányzat büszke arra, hogy – elsősorban a közfoglalkoztatás révén – mennyivel többen dolgoznak, mint a Fidesz-korszak előtt, ám a 15-64 évesek 62,4 százalékos rátájával aligha lehetünk elégedettek, hiszen az Európa 2020 Stratégia 75 százalékos uniós szintet tűzött ki.

December óta 5 ezer ember tűnt el a munkaerőpiacról, és több, mint 10 ezerrel nőtt a külföldön dolgozók száma – derül ki az év első három hónapját összegző foglalkoztatási statisztikai adatokból. A 15-64 éveseknek mindössze 62,4 százaléka dolgozott, de a statisztikusok által kedvelt 15-74 évesek között mindössze 59,2 százalékos volt a részarány. A január-márciusi időszakban a gazdaságilag aktívak száma csökkent, a aktivitási ráta pedig stagnált az előző háromhavi ciklushoz képest – értékelte a KSH legfrissebb munkaerőpiaci adatai Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője ennek ellenére optimista, hiszen az idén január-márciusban 7,8 százalékos volt a munkanélküliek aránya, vagyis ott tartunk, mint tavaly május-júliusban. Viszont a szakember nem zárja ki, hogy a gazdasági növekedésnek köszönhetően a ráta akár 7 százalék alá is süllyedhet. A foglalkoztatás adatok romlását a nyugdíjazások és az is okozhatja, hogy egyre többen adják fel a munkakeresést – véli Németh Dávid.

Ezen utóbbin aligha lehet csodálkozni, ugyanis a BNP Pribas Cardiff Kft. egy ugyancsak tegnap közzétett – a Mediánnal közösen elvégzett – közvélemény kutatásából kiderül, hogy a képzett álláskeresők 25 és 29 év közötti korosztálya átlagosan már legalább kétszer vagy több alkalommal szeretett volna elhelyezkedni. A felmérés ugyanakkor igazolta azt az előzetes várakozást is, hogy az életkor előrehaladtával egyre nő azoknak az aránya, akik már ennél is többször kerestek állást. Így nem csoda, hogy a képzett álláskeresők mintegy fele töltött eddig egy évnél több időt álláskereséssel, sőt összességében a munkanélküliség átlagos időtartama alig néhány héttel alacsonyabb a másfél esztendőnél. A foglalkoztatási szempontból a legrosszabbak között számon tartott Észak-Magyarországon még 1,3 százalékponttal növekedett is a munkanélküliek száma.

BNP Paribas Cardiff felmérése szerint a megkérdezettek egyharmada először volt munka nélkül, további egyharmaduk már másodszor, egyötöde pedig harmadszor. Az is figyelemre méltó, hogy az álláskeresést megelőzően a dolgozók egyötöde maga kezdeményezte a munkaviszonya megszüntetését, de a diplomások közül még ennél is többen. A legfőbb felmondási indok az alacsony fizetés és a rossz kollegiális kapcsolatok voltak.

Ugyancsak Németh Dávid hívta fel a figyelmet arra, hogy a közmunkaprogram nélkül jelenleg annyian dolgoznak, mint 2006 második felében, vagyis ott tartunk, mint kilenc esztendeje. Újdonságnak számít viszont, hogy a férfiak és nők munkanélkülisége közel azonos szintű volt, sőt a nők foglalkoztatottságát nagyobb mértékű javulás jellemezte. Összességében a gazdaságilag aktívak száma 4,465 millió volt.

Az uniós tagállamok közül csak Máltán, Romániában, Horvátországban és Olaszországban alacsonyabb a foglalkoztatottak arányszáma, mint Magyarországon. Az Európa 2020 Stratégia 75 százalékos uniós foglalkoztatási szintet tűzött ki célul, ettől a mi 62-65 százalékunkkal még nagyon messze vagyunk. Az uniós átlaghoz képest nálunk jelentősen kisebb az alacsony végzettségűek foglalkoztatása. A KSH minap megjelent, a fenntartható fejlődés legfontosabb jellemzőit számba vevő kiadványa szerint az ebbe a csoportba tartozók közül az átlaghoz képest 17 százalékkal dolgoznak kevesebben Magyarországon. A kiadvány szerint a 8. általánosnál kevesebbet elvégzőknek legfeljebb határozott időre szóló szerződésre van esélyük, de sokkal inkább kizárólag a közfoglalkoztatásra. Egyébként az eredetileg nem nekik szánt részfoglalkoztatásban nő a számarányuk, ami az uniós szakértők szerint a munkaerő-kereslet bizonytalanságát tükrözi.
(Népszava)