Csendesedett Donbassz

Egy meglehetősen valószerűtlen és hihetetlen kijelentést tett Valcman adminisztrációjának egyik tisztviselője Kijevben.

Alekszandr Motuzjanyik azt állította: a kijevi junta fontolgatja fegyvereseinek visszavonását Donbasszból!

Hogy ezt mennyire gondolja komolyan a valcmanista udvar?-nem tudhatni. Az viszont kétségtelen, hogy mára virradóan jól érzékelhetően csökkent a latortüzérség aktivitása. Persze nem nullára!

Az Avgyejevka-Opitnoje térségben fészkelő martalócok azért rendesen ágyúzták mára virradóan Donyeck “Putyilov” városrészét és a repülőteret.

Szpartakról sem feledkeztek meg.

Gorlovkától nyugatra Sirokaja Balka környékén volt kisebb csata, mindkét fél tüzérsége által támogatva.

“Glubokaja” bányaüzem területét viszont erőteljesen ágyúzta a valcmanista latortüzérség.

A valcmanista pribékhorda egyedei nem kis meglepetésükre SMS-eket kapnak a DNR-től, a SAJÁT TELEFONJAIKRA! Ilyet:

Sztaromihajlovka és Krasznogorovka térségében pedig egész éjjel tűzharc volt a fasaiszta megszállók és a népköztársasági erők között.

Peszkiben az utóbbi napokhoz képest erőteljesen csökkent a harcok hevessége.

A valcmanista pribékhorda egyedei nem kis meglepetésükre, sorozatban kapják a SAJÁT TELEFONKÉSZÜLÉKEIKRE a DNR SMS-üzenetét. Ilyet:

“Magyarítva” ez így szólna: Katona!-te Hulla vagy! Inkább távozz élve!

Vakarásszák a fejüket a martalócok, hogy honnan tudja a DNR az ő privát mobilszámát?

https://balrad.wordpress.com/2015/07/22/csendesedett-donbassz/

A MINDEN MAGYART érintő, HASZNOSÍTHATÓ állami vagyon elrablásának utolsó akciója indul-az ellenmaffiák minden kapálódzása ellenére.

Százezernyi gazdát semmiznek ki a fideszes kegyencek kedvéért

A Magosz után immár a Nemzeti Agrárkamara is jelezte, hogy támogatja a földpályázatok nyerteseinek földtulajdonhoz juttatását. Bár a kormánypárt vezetése jó ötletnek tartja a privatizációt, a földvagyon eladása a Fideszen belül is új törésvonalat hoz létre, ráadásul jogilag is nehezen kivitelezhető.

– A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azt szeretné, hogy a kormány tegye meg a szükséges lépéseket a gazdák földhöz juttatásáért az állami földvagyonból – nyilatkozta Győrffy Balázs, a szervezet elnöke az elnökségi ülés után az M1 hírcsatornának. Ahogyan lapunkban beszámoltunk róla, néhány hete a parlamentben a Magosz elnöke, Jakab István fideszes frakcióvezető-helyettes is hasonló kezdeményezéssel élt, de a hivatalos kormányálláspont egyelőre nem ismert, és az ügyet a nyilvánosságban elsőként felvető Sallai R. Benedek LMP-s képviselő kérdésére a Fidesz-frakció sem volt hajlandó egyértelmű véleményt mondani a kérdésről.

Dodonai válaszuk szerint „az új földpolitika működik, egyre csökken a nagybirtokok és egyre nő a kisbirtokok aránya, a családi gazdaságok és a fiatal gazdák száma is jelentősen nőtt”.

Az állítás – azon túl, hogy még papíron is nehezen igazolható – elfedi azt a tényt, hogy a Fideszben sem ért mindenki egyet az állami földek eladásával.

Ezzel új híveket már nem lehetne szerezni: mivel a földpályázatok érezhetően növelték a birtokkoncentrációt, a privatizációnak legfeljebb 4-5 ezer nyertese lehetne, a legalább százezer, magát kisemmizve érző potenciális vesztessel szemben. Turi-Kovács Béla már kijelentette, hogy semmiképpen sem fog megszavazni olyan jogszabályt, amely az állami földvagyon eladását segíti, de úgy tudni, az ellenzők közé tartozik például Bencsik János is – emellett több, egyéniben megválasztott vidéki fideszes képviselőhöz érkezett olyan jelzés, hogy légüres térbe kerülnek a választókörzetükben, ha támogatják a földprivatizációt.

Az okokról egy Fejér megyei gazda azt mondta a Népszabadságnak: már a sajátosan irányított földbérleti pályázatok eredményét is nehezen nyelték le, hiszen azzal, hogy a kormány húsz évre olyanoknak adta bérbe a földeket, akiknek semmi közük az adott településekhez és a helyi mezőgazdasághoz, egy egész generációtól elvette a gazdálkodás lehetőségét.

Ha a bérletet tulajdonra váltják, akkor ez az egy nemzedéknyi korlátozás örök időkre úgy marad: nem csupán egyes falvak, de megyényi térségek mondhatnak le arról, hogy a mezőgazdaság a helyben élők számára jövedelemforrás lehessen, a továbbiakban legfeljebb napszámosként lehet közük a földhöz.

Hogy a földpályázatok nyertesei kedvezményesen megvásárolhassák a bérleményüket, azt jogszabályváltoztatás nélkül nem lehet megoldani. A jelenlegi szabályozás azoknak biztosít elővásárlási jogot, akik már legalább három éve bérlik a földet, ez a feltétel az Orbán-kormány által bérbe adott földeknek csak egy részére igaz. A nyertesek számos esetben – az ismert oligarchák körében szinte kizárólag – cégek voltak, gazdasági társaság pedig legálisan nem szerezhet földtulajdont. Ráadásul a földpályázatokon indulók a teljes bérleti időszakra vállaltak olyan állattartási, foglalkoztatási, természetvédelmi előírásokat, amelyeket még egy bérleti jogviszonyban is nehéz érvényesíteni, egy tulajdonossal szemben pedig szinte lehetetlen– ez megkérdőjelezi az egész pályáztatás értelmét és jogszerűségét, sőt, alkotmányossági aggályokat is felvet.

A fentiek miatt sarkalatos törvények módosítására lenne szükség, amihez az ellenzék aligha lesz partner. Az LMP, az MSZP és a Jobbik már felsorakozott a javaslattal szemben. Mind a három párt deklarálta, hogy nem fognak asszisztálni a Fidesz-közeli új földesurak további kistafírozásához.

Jogi lépésekre készül a Párbeszéd Magyarországért is: a pártnak a földbérletekkel kapcsolatos visszaélések feltárásában kulcsszerepet játszó szakpolitikusa, Szabó Rebeka szerint az összes lehetséges fórumon meg fogják támadni a földprivatizációt. Szabó emlékeztetett rá: legutóbb a Kishantosról kiebrudalt ökogazdaság esete kapcsán derült ki egy jogerős bírósági ítéletben, hogy megfelelő politikai kapcsolatokkal olyanok is hatalmas földeket nyerhettek, akik jogszerűen el sem indulhattak volna a pályázatokon. A kormány most belőlük, vagyis a visszaélésekkel teli, titkos pályáztatás nyerteseiből csinálna földtulajdonosokat.

A kormányzati szándékok viszont határozottnak tűnnek: a Népszabadság forrásai szerint már a fölvásárlási konstrukció részleteit egyeztetik az érdekeltekkel.

A hosszú távú kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású, a földalapú támogatásból törleszthető hitel azt jelenti, hogy a kedvezményezettek ingyen kapják meg az állam földjeit: a kedvezményes bérleti díj nagyjából a földalapú támogatás harmada, és egy jó szántó ezen felül még évi 50-100 ezer forintot is hozhat hektáronként (akkor is, ha a nyertes nem saját maga műveli), vagyis munka nélkül is több bevételt termel az államnak részletekben fizetendő vételárnál.
(NOL)

Történelmi mélypontról számolt be a legfrissebb munkaerőpiaci statisztika, ám ennek ellenére továbbra is minden második állástalan él ellátás nélkül.

Júniusban 186 052 olyan nyilvántartott álláskereső volt, aki bármiféle ellátás nélkül volt kénytelen átvészelni a munka nélküli időszakokat. És bár csak 2010 augusztusáig állnak rendelkezésre adatok, de azóta egyszer nem volt ilyen alacsony ez a létszám, sőt még 200 ezer fő alá sem került.

Ez azonban valójában keserű siker, hiszen egyrészt továbbra is 186 ezer álláskereső él ellátás nélkül, másrészt pedig a létszám csökkenéséhez nagyban a közfoglalkoztatás járult hozzá a munkanélküliség és a nyilvántartott álláskeresők számának mérséklésén keresztül. Ez pedig csupán átmeneti munkalehetőséget jelent az érintetteknek.

A nyilvántartott álláskeresőkön belül az ellátás nélküliek már “csak” 50,7 százalékot tettek ki, aminél kisebb részarányt legutób 2012 márciusában képviseltek.

Az ellátás nélkül élők mellett több rekordot is tartalmazott még a Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat júniusra vonatkozó statisztikája:

a szakképzetlen álláskeresők száma közel 9 éve nem volt ennyire alacsony, 192,5 ezren voltak,
a nyilvántartott álláskeresők száma 366,8 ezer volt, ami 2006 júniusa óta nem látott alacsony szintet jelent,
az álláskeresőkön belül a szociális segélyből élők aránya 35,7 százalék volt, ami 3 éves csúcs (noha a létszám folyamatosan csökken, annak mértéke nem éri el a teljes álláskeresői létszám csökkenését, így lehetséges az, hogy az arány csúcsra került),
a tartósan állástalanok az álláskeresőkön belül 29,2 százalékot jelentettek, ami 2013 decembere óta a legmagasabb arány.

Visszafogott munkahelyteremtés

Ami az újonnan bejelentett munkahelyeket illeti, júniusban tovább csökkent a közmunkás-igény, hiszen a májusi 23 700 után 21 917 új munkahelyet hoztak létre állami támogatással, ami az egy évvel korábbi szintnek felét sem éri el.Ennek ok azonban abban rejlik, hogy a téli közfoglalkoztatás teljesen felborította tavaly a statisztikákat, és a közmunka-programok éven belüli felfutása is teljesen másként alakult a megszokottakhoz képest.

Ezzel párhuzamosan a magánszektorban működő cégek munkaerő-igénye stagnál, hiszen májushoz képest mindössze 447-tel több új munkahelyet hoztak létre, 17 987-et. És akárcsak a támogatott pozíciók esetén, úgy itt is elmarad ez a szint a tavaly júniustól, amikor több mint 20 ezer új pozíció nyílt meg a piac önerejéből.

Így összesen 39 904 új munkahely jött létre júniusban, ami 1300-zal kevesebb a májusinál.

(mfor)

Szaúd-Arábia függetleníti magát az amerikai befolyástól

John McCain amerikai szenátor szerint az Egyesült Államok elveszítette egyik fő közel-keleti szövetségesét, és Szaúd-Arábia az orosz fegyverüzlettel egyértelmű jelzést adott az amerikai kapcsolatok felszámolására vonatkozóan.

Júniusban, a Szentpéterváron tartott nemzetközi gazdasági fórumon Oroszország és Szaúd-Arábia előzetes megbeszéléseket folytatott a közeljövőben megkötendő fegyverüzletekre vonatkozóan. A szaúdi külügyminiszter, Adil ibn Ahmad al-Dzsubair a találkozó után bejelentette; országukat semmi nem akadályozza abban, hogy orosz haditechnikát vegyenek, és számos fegyverrendszer beszerzésében érdekeltek.

Június 22-én a két ország megállapodások sorozatát írta alá, többek között a szaúdi atomprogram felépítéséről, a tömegközlekedés fejlesztéséről, közös olajprojektekről, a két ország űrkutatási hivatalai közti együttműködésről, és a kétoldalú kapcsolatok további bővítésének lehetőségeit vizsgáló konzorciumok létrehozásáról. A megállapodás-sorozatot az előzetes megbeszélések alapján számos fegyverüzlet követi majd.

McCain szerint

“Szaúd-Arábia azt mondja nekünk, hogy többé nem támaszkodnak ránk, inkább a saját útjukat járnák.”

Az amerikai szenátor kijelentette, egy nagyon hosszú út vezetett ahhoz, hogy Szaúd-Arábia végül Oroszországgal köthet katonai megállapodásokat, és a mostani történések csak a jéghegy csúcsa, a szaúdi vezetés viszonya az utóbbi évek során jelentősen megromlott az amerikaiakkal.

Szaúd-Arábia 2015-ben 80 milliárd dollárra növelte katonai kiadásait, és a védelmi költségvetés további növelése várható. Az összeget valószínűleg orosz haditechnika beszerzésére fordítják, így Szaúd-Arábia az amerikaiak térségi bábállamából egyik elsődleges célpontjukká válhat.


http://hidfo.ru/2015/07/szaud-arabia-fuggetleniti-magat-az-amerikai-befolyastol/