A magyar munkaerő az ötödik legolcsóbb az EU-ban

Magyarországon 7,5 eurót kellett fizetni egy órányi munkaerőért 2015-ben, ami 0,2 euróval több mint 2014-ben és az ötödik legalacsonyabb érték az unióban

Több mint tízszeres különbség is lehet az óránként számított munkaerő-költségek között, amelyek tavaly 4,1 és 41,3 euró között mozogtak az Európai Unióban (EU) – derült ki az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának adataiból.

A munkáltatóknak az előző évihez hasonlóan 2015-ben is Bulgáriában (4,1 euró) és Romániában (5,0 euró) voltak legalacsonyabb a költségeik, a legmagasabbak pedig Dániában (41,3 euró) és Belgiumban (39,1 euró).
Magyarországon 7,5 eurót kellett fizetni egy órányi munkaerőért az Eurostat szerint 2015-ben, ami 0,2 euróval több mint 2014-ben és az ötödik legalacsonyabb érték az unióban. Forintban számítva 3,4 százalékkal, 2330,7 forintra nőtt az óránkénti munkaerő-költség tavaly éves összehasonlításban.

A lista utolsó öt helyezettje között van még Litvánia (6,8 euró) és Lettország (7,1 euró), míg az első ötbe Dánia és Belgium mellett Svédország (37,4 euró), Luxembourg (36,2 euró) és Franciaország (35,1 euró) fért be. Németország 32,2 euróval a kilencedik helyre került.

A visegrádi országok közül Szlovákiában tavaly 10,1 eurót fizettek egy munkaóráért, Csehországban 9,9, Lengyelországban 8,6 eurót.

Az Eurostat adatai szerint az átlagos becsült munkaerő-költség uniós szinten 25,0, az eurózónában 29,5 euró volt 2015-ben, ami 2,0 és 1,5 százalékos növekedés a megelőző évhez képest. A legmagasabb átlagos értéket az ipari szektorban mérték, uniós szinten 25,9, az eurózónában 32,3 eurót. A szolgáltatási szektorban ugyanez az érték 24,9 és 28,6 euró volt tavaly, míg az építőiparban 22,4 és 25,8 eurót regisztrált az unió statisztikai hivatala.

Az Eurostat által számított munkaerő-költség tartalmazza a munkabért, valamint az olyan nem bérjellegű költségeket, mint a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulás. A nem bérjellegű költségek aránya a munkaerő teljes költségéből Franciaországban volt a legmagasabb (33,2 százalék), míg Máltán a legalacsonyabb (6,6 százalék). Magyarországon ez az arány 22,7 százalék volt tavaly.

Az Eurostat a 10 munkavállalónál többet foglalkoztató vállalkozásokat vette figyelembe, az adatok összeállításakor a hivatal 2012-es munkaerő-költség felméréséből és a tagállamok által megadott munkaerő-költség indexből indult ki. A felmérés nem tartalmazza a mezőgazdaság és a közigazgatási szféra adatait.
(MTI)

Bal-Rad komm: Mit tesz a versenyképesség?! Átlagban! Mert azért akadnak szép számmal olyanok, akik ennek a versenyképességünket fokozó átlag 7,5 euronak jó ha a felét kapják. Bruttoban persze!

Jó lenne látni azt is, hogy mennyi az elvonás! Van egy érzésünk, hogy ha lenne egy ilyen lista a legnagyobb elvonásoktól a legkissebbig, nem lenne okunk a szégyenkezésre! Kb. min. dobogósok lennénk!

Hiába no! “Magyarország jobban teljesít!” A reformjaink pedig…! Hát azok messze földön híresen dübörögnek.

Jönnek is rá az összeszereldék Nyugatról!

Felszámolná az európai szolidaritást Angela Merkel politikája

Angela Merkel megnyitotta a határokat és kétmillió bevándorlót beengedett anélkül, hogy arról a nép véleményét kikérte volna. Az ellenzék szerint ezzel nem csak Németországban okozott társadalmi feszültségeket, de megsemmisíti az európai szolidaritást, és visszatereli Európát az erős nemzetállamok korszakába.

Az Alternatíva Németországnak párt vezetője, Frauke Petry szerint a muszlimok tömeges bevándorlása nemcsak megváltoztatja az európai kultúrát, de “megsemmisíti az európai szolidaritást is”.

“Németország jelenlegi migrációs politikája megsemmisíti az európai szolidaritást, és a nemzetállam gondolatához visszatérés a brüsszeli központosítási törekvésekre adott természetes válaszként jelentkezik minden európai országban.”

Angela Merkel a nyár folyamán egyértelműen kijelentette, hogy Németország befogad minden szíriai menekültet, ami valóságos népvándorlást indított meg többek között Szíriából, Afganisztánból és Irakból. Ugyanakkor Németországban a menekültek befogadása egyszerre vált gazdasági teherré és társadalmi feszültségek forrásává. Merkel a helyi kormányok tiltakozása ellenére nem volt hajlandó maximális keretet meghatározni arra vonatkozóan, hogy idén hány menekültet fogadjon be Németország, ami Bajorországban egyre nagyobb problémák forrásává válik, mióta Horst Seehofer kormánya maga kell megbirkózzon a migránsáradat hétköznapi következményeivel.

Az AfD vezetője a Der Spiegel napilapnak adott nyilatkozatában azt mondta, az elmúlt évtizedek során nem sikerült ideológiamentesen tárgyalni a bevándorlás kérdéskörét, és a német vezetők egy része ma azt gondolja, hogy mások véleményének tiszteletben tartásából egyenesen következik a bevándorlás támogatása. Ez a hozzáállás azonban szintén ideológia alapú, ami lehetetlenné teszi, hogy a bevándorlás gazdasági és társadalmi következményeiről érdemi vita vegye kezdetét, miközben egyértelmű, hogy gazdasági és társadalmi viszonylatban egyaránt óriási terheket jelent a migráció.

“Egy dolog egyértelmű; ennyi muszlim bevándorlása végleg megváltoztatja a kultúránkat. Ha egy ilyen változásról döntés is születne, az demokratikus módon kell történjen, a többség akaratából. Merkel azonban megnyitotta a határokat és mindenkit beengedett, anélkül, hogy arról a nép véleményét kikérte volna.”

http://www.hidfo.ru/2016/04/felszamolna-az-europai-szolidaritast-angela-merkel-politikaja/

Semmi könnyebbséget nem hozott a tegnapi nap Szíria terrorbandáinak életében.

A harci cselekmények tovább zajlanak, és ez egyúttal a bűnözők tömeges pusztulását jelenti.

Damaszkusz közelében Kelet-Gutában a kormányerők fokozták nyomásukat az an-Nuszra bandára, amely kétségbeesetten védekezik. Mindazok dacára pusztulnak is szép számmal. De még tartják magukat.

A Raqqa provincia északi részén fekvő Ain Issa városából megpróbált az ISIS bűnbanda kitörni-Törökország irányába. De a kurdok ezt meghiúsították.

Deir ez-Zorban földalatti csaták dúltak/dúlnak. A kormányhadsereg egyre több alagutat fedez fel, amit a sátánista pribékek vájtak a föld alatt. Most ezeken keresztöl szivárognak a latrok hátába, és irtják őket.

Qaryateyn ISIS-rablóvár már a tegnapi pribékkirohanás dacára is a bukás szélére került. Pedig a kétségbeesett latrok két irányba is megpróbálkoztak valamiféle felszabadító kirohanással, de elvéreztek az akcióban.

Ráadásul a kormányhadsereg tüzérsége már meg is ágyazott magának a környéket uraló Jebel Qaryateyn-csúcson. Onnan-állítólag-még a lakásablakokon is be lehet ágyúzni.

Homsz tartományban Palmürától nem messze még azért zajlanak az utómunkálatok. Az ISIS-vadász helikoptereknek akadt tennivalójuk tegnap is.

A “Dzshebhat an-Nuszra” latorbanda tegnap nagy fogcsikorgatások közepette ismét “átfogó offenzívát” helyezett kilátásba. Ezúttal Aleppo tartomány északnyugati fertályán szándékozzák lerohanni a kormányerőket. Ebben lesz majd segítségükre a másik jeles latorhorda, a “Szabad Szíriai Hadsereg”. Állítólag kellően feltöltődtek az utóbbi napokban. Kaptak nőket, imádkozhattak kedvükre a mecsetekben, és száz-száz dollárt is kaptak szórakozásra a martalócok. Szóval kiélvezhették életük utolsó pár napját.

Aleppo török határmenti térségében Jarabulus városnál a kurd erők szorongatott helyzetben vannak. Dél felől a dzsihadista martalócok támadják, északi rányból a török tüzérség lövi őket.

Közben Törökország területéről tömegesen vezénylik át az ISIS latrokat Szíria területére. Újabb bizonyítékok az ankarai maffiai és az ISIS bizniszeléseiről.

Szevasztopoli bázisáról tegnap kifutott az orosz Fekete-tengeri flotta “Szerpuhov” nevű rakétavető hajója. Erről az úszó alkalmatosságról érdemes tudni, hogy rendesen föl van szerelve “Kalibr” szárnyasbombákkal. A “Szerpuhov” rendeltetési helye a Földközi-tenger.

A “Szerpuhov” testvérkéje, a “Ziljonnüj Dol” korvett már több mint egy hónapja áthaladt a Boszporuszon-a törökök nem kis bosszúságára-és szintén a Földközi tengerre hajókázott. Ott várja már az érkező testvért.

A Latakia tartománybéli Hmeymim orosz légibázison új felfedezést tett a sajtó. Miközben egy felszálló repülőgépet filmeztek, a tájban feltűnt egy telepített “Iszkander-M” névre hallgató objektum is.

Az ankarai maffia egyre jobban belesüllyed Kardigan Nagy Ottomán hülyeségébe.

Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant csütörtökön a főként kurdok lakta délkeleti Diyarbakir városban egy rendőröket szállító kisbusz mellett, 7 rendőr meghalt, további 27 személy megsebesült, köztük 14 civil – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A külvárosi út szélén álló autóba rejtett pokolgépet távirányítóval akkor hozták működésbe, amikor a készenléti rendőrség páncélozott járműve elhaladt mellette. Az akciót nagy valószínűséggel a kommunista Kurd Munkáspárt hajtotta végre.

http://www.balrad.com/2016/04/01/sziria-99/