Tüntetni fognak Obama érkezésekor

Spanyolországban civil szervezetek tömegdemonstrációkat helyeztek kilátásba Barack Obama látogatásának idejére. Az amerikai elnök érkezésekor a TTIP ellen tiltakozó tömegeket fog látni a spanyol nagyvárosokban.

Sevilla, Cádiz, Córdoba és több nagyváros központjában fognak tömegdemonstrációt tartani a TTIP ellen Barack Obama Spanyolországba érkezésekor. Számos civil szervezet fejezte ki részvételi szándékát a tiltakozási hullám kapcsán, és több nagyváros központjában, valamint Madridban az amerikai nagykövetség épülete előtt fognak tünteti a Transzatlanti Szabadkereskedelmi és Befektetési Partnerség egyezménye, valamint az amerikai fegyveres erők spanyolországi jelenléte ellen.

Obama szombaton érkezik Sevilla területére, hogy találkozzon VI. Fülöp spanyol királlyal, majd személyesen megtekintse a Cadiz provinciában működő spanyol-amerikai közös katonai létesítményeket. Az amerikai elnök találkozni fog Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel, emellett három nagy párt – a Szocialista Munkáspárt, a Podemos, és az “Állampolgárok” liberális párt – vezetőivel.

http://www.hidfo.ru/2016/07/tuntetni-fognak-obama-erkezesekor/

EBESZ-vezető: “a népszavazás nagyon veszélyes, és rendkívül buta dolog”

Hedy Fry, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlése kanadai delegációjának vezetője azt mondta, “Kanadában az emberek csalódtak a brit referendum eredményeiben”. Szerinte a referendum nem megfelelő eszköz a döntéshozatalra.

Az Európai Unió Londonnal együtt ki kell dolgozzon egy új stratégiát arra vonatkozóan, hogyan maradhat erős az Európai Unió úgy, hogy az Egyesült Királyság a kilépést követően is szoros együttműködést folytathasson az EU-val – mondta az EBESZ Parlamenti Közgyűlés kanadai delegációjának vezetője. “Reménykedem abban, hogy valamennyi érintett fél, így maga az Európai Unió is fontolóra vesz más utakat, melyeknek az Egyesült Királyság továbbra is része lehet.”

Fry hozzátette; Kanadában az emberek csalódtak a brit referendum eredményében, és szerinte egy népszavazás nem a döntéshozatal legmegfelelőbb formája. “A referendum nagyon veszélyes dolog, mert mindenki szavazhat egy olyan dologról, amit nyilvánvalóan nem ért. A referendum egy kifejezetten buta eszköz – egyesek mégis úgy gondolják, hogy ezzel előre léphetünk.” – mondta.

Június 23-án a britek 52%-a egy referendumon megszavazta az Európai Unióból kilépést. Ezzel 17,4 millió ember döntött a kilépés mellett, 16,1 millióan pedig az EU-tagságot választották.


http://www.hidfo.ru/2016/07/ebesz-vezeto-a-nepszavazas-nagyon-veszelyes-es-rendkivul-buta-dolog/

A brit parlament felülírná a népszavazás eredményét?

A következő brit miniszterelnök valószínűleg a parlamenttel kell konzultáljon, mielőtt életbe lépteti a Lisszaboni Szerződés 50. cikkét, és elindítja az Európai Unióból kilépés folyamatát – ellenkező esetben a kormány hosszas jogi vitákkal kell szembenézzen. A Korona azonban a parlament jóváhagyása nélkül is megindíthatja a kilépési folyamatot.

Hétfőn egy londoni központú ügyvédi iroda, a Mishcon de Reya üzletemberek és akadémikusok megrendelésére biztosítékot kért a kormánytól arra vonatkozóan, hogy konzultálni fog a parlamenttel, mielőtt megindítja az Európai Unióból kilépés folyamatát. Az ügyvédek szerint alkotmányellenes lenne, ha a kormány anélkül indítaná el a kilépési folyamatot, hogy azt teljes körű parlamenti vita és szavazás előzné meg.

Elmondásuk szerint az Európai Unióból kilépés csak akkor lenne alkotmányos, ha a parlament elfogad egy új törvényt, ami felülírja az 1972-es törvényt, ami rendelkezett az Egyesült Királyság uniós tagságáról.

David Cameron brit miniszterelnök – aki még nem indította meg a kilépési folyamatot – azt mondta, lemondását követően az új miniszterelnök lesz felelős a kilépési tárgyalások lebonyolításáért. Az Európai Jogok Alapügynökségének vezetője szerint ez egy precedens nélküli állapot, ami így számos jogi kihívással kell szembenézzen.

“A miniszterelnök azt mondta, a korona szerződésalkotói hatalmával fognak élni ebben az esetben, ami rendkívüli kiváltság, és nem szükséges hozzá a parlament jóváhagyása. A vita annak kapcsán keletkezett, hogy ha egyszer aktiválják az 50. cikket, onnan nincs visszaút, hanem megkezdődik az Európai Unióból kilépés egyirányú folyamata – és amennyiben nincs megállapodás más országokkal a folyamat meghosszabbításáról, ez két év múlva automatikus kilépést jelent.”

Philip Moser szerint ez “túl nagy lépés lenne” ahhoz, hogy a kormány a parlament jóváhagyása nélkül megtegye. Az Egyesült Királyság nevében nemzetközi szerződések megkötésére a Korona, vagyis királyi előjoga (Royal Prerogative) alapján az uralkodó jogosult, de ebben a precedens nélküli helyzetben a választók részéről fokozott nyomás nehezedik a megválasztott képviselőkre.

“A kilépés kapcsán előállt helyzet egy érdekes demokratikus dilemma. Volt egy népszavazásunk, ahol az emberek a kilépésre szavaztak, – de van egy parlamentünk is, ahol viszont a tagság fenntartását támogatók vannak többségben.” Moser elmondása szerint a parlament számára fokozott politikai nehézségeket okozna felülbírálni egy népszavazás eredményét, és egy ilyen döntéshez szükség lenne egy második referendumra, amelyben a választók felülbírálják saját korábbi döntésüket.

http://www.hidfo.ru/2016/07/a-brit-parlament-felulirna-a-nepszavazas-eredmenyet/

Szakértő: a nyugati hitelminősítők politikailag elfogultak

Egy prominens kínai hitelminősítő intézet vezetője szerint a nyugati hitelminősítők politikailag elfogult értékeléseket adnak, és mára Oroszország jóval vonzóbb befektetési környezet, mint az Amerikai Egyesült Államok.

A Dagong Global Credit Rating – Kína egyik vezető hitelminősítő intézete – stabil kilátással “A” besorolást adott az orosz deviza államkötvényeknek, ami a hatodik legmagasabb besorolás az intézet által használt skálán. Ezzel az orosz kötvények magasabb besorolást kaptak, mint az USA, ami a Dagong értékelésében jelenleg “A-” besorolással bír. A kínai intézet általi felminősítés nem sokkal azt követően történt, hogy a vezető nyugati hitelminősítő intézetek – a Fitch Ratings és a Moody’s Investors Service – leminősítették Oroszországot.

A Dagong Global Credit Rating elnöke, Kuan Csien-csung egy Szentpéterváron adott interjú során elismerte, hogy a nyugati intézetek részéről

“a jelenlegi minősítések nagy mértékben politikailag elfogultak. A Dagong ezzel szemben kizárólag a központi kormány tényleges hitelfizetési kapacitását vizsgálja.”

Anna Koroleva, az orosz Expert.ru magazin pénzügyi elemzője kifejtette, miért politikailag elfogultak a nyugati hitelminősítő intéztek, és hogyan működik ez a gyakorlatban:

“azt nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy ezeknek az intézeteknek egyszerűen megmondanák, mit tegyenek; nincs közvetlen politikai nyomásgyakorlás az értékeléseik mögött. Mindazonáltal, ezek a hitelminősítő intézetek az amerikai és európai befektetők, valamint a belföldi piac érdekeit egyaránt szem előtt tartják. Figyelembe vesznek olyan tényezőket, melyek számítanak a nagy nyugati befektetőknek, ami így politikai elfogultsághoz vezet. Ezt az eleve elfogult szemszöget az aktuális geopolitikai helyzet tovább módosíthatja.”

Koroleva rámutat, hogy miközben a nyugati hitelminősítő intézetek politikai és geopolitikai tényezőket is figyelembe vesznek, a kínai hitelminősítők kizárólag gazdasági alapon értékelnek. Azáltal, hogy a nyugati hitelminősítők leminősítették Oroszországot, piaci rést idéztek elő, ami nem kerülte el a kínai befektetők figyelmét, és ők éltek ezzel a lehetőséggel. Az ő tapasztalataik szerint azonban az orosz piac megbízható, és kedvezőbb befektetési környezet, mint az Amerikai Egyesült Államok.

“Amennyiben kizárólag a gazdasági kilátásokat veszik figyelembe, senki nem tagadja, hogy Oroszország egy nagy ország, melyben hatalmas lehetőségek rejlenek, és a szankciók ellenére egy ilyen piacot nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezt még a nagy nyugati befektetők is megértik. A világ vezető gazdaságainak – olasz, német, francia – képviselői rendre az Oroszország ellen politikai alapon hozott gazdasági korlátozások ellen foglalnak állást, és továbbra is tekintélyes befektetéseket intéznek az orosz piacon. Ők jelentős előnyre tesznek szert azokhoz képest, akik csak a szankciók eltörlését követően fognak visszatérni az orosz piacra.”

Kuan Csien-csung szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugati országok eszközként használják a hitelminősítő intézeteket saját profitjuk, illetve saját gazdasági érdekeik védelmére. Az intézet elnöke kijelentette, hogy a 2008-as nagy világválság is a nyugati hitelminősítő intézetek pontatlanságának köszönhető, hiszen politikai elfogultságuk miatt megbízhatónak minősítettek olyan gazdasági tényezőket, melyek instabilitásukkal később pénzügyi katasztrófát idéztek elő.


http://www.hidfo.ru/2016/07/szakerto-a-nyugati-hitelminositok-politikailag-elfogultak/

Félelemkampány indult Magyarország ellen

Két külföldi tulajdonú újság együtt bosszantja “a magyarokat”, és szavaztatja a többségében EU-párti olvasóbázist azzal kapcsolatban, hogy támogatják-e Magyarország uniós tagságát. Az eredményt természetesen “a magyar nép” véleményeként fogják nyilvánosságra hozni.

Napokkal ezelőtt Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter a sajtónak nyilatkozva azt mondta, egy esetleges népszavazáson nem tudna nyugodt szívvel arra szavazni, hogy Magyarország az Európai Unió tagállama maradjon – ehelyett a kilépésre voksolna, vagy nem venne részt a szavazáson. Később Kovács Zoltán kormányszóvivő is úgy nyilatkozott: ha Brüsszel jelenlegi bevándorlás-politikája mellett kell szavazni az uniós tagságról, ő nem támogatná a tagság fenntartását.

A két nyilatkozat szabályos pánikrohamot váltott ki a radikális atlantista pártok és EU-párti sajtóorgánumok tulajdonosai körében: sorban kezdték nyilatkoztatni a kormánypolitikusokat azzal kapcsolatban, hogy támogatják-e Magyarország uniós tagságát. Alig két napon belül pedig

félelemkampány kezdődött az EU-párti sajtóorgánumokban; címlapon hozzák a katasztrófa-forgatókönyveket,

melyek szakmaiságot nélkülöző értékelésekkel próbálják bizonyítani, hogy hazánk számára teljes összeomlást hozna az uniós tagság feladása. Ennek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy David Cameron brit miniszterelnök ugyanezt a félelemkampányt folytatta saját népével szemben, akik később ennek ellenére is megszavazták a kilépést.

Július 1-én az Index.hu arról kérdezte az olvasóit; támogatják-e, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon? Az eredmény nem meglepő: mivel az Index.hu radikálisan EU-párti sajtóorgánum, ahol a szerzők véleménye kivétel nélkül minden esetben az európai integráció mélyítését – a tagállami jogkörök feladását – képviseli. Ebből adódóan a híroldal olvasóközönsége is többségében az EU-pártiak sorából kerül ki.

Az uniópárti olvasóközönség megkérdezése láthatóan propagandaeszközzé vált: az ATV, ami az Európai Unió kapcsán egyébként szintén kivétel nélkül az EU-tagság támogatását és a tagállami jogkörök feladását képviseli, ma népszavazásnak nevezte, hogy megkérdezi az EU-párti olvasóit arról, támogatják-e a kilépést. A többségében EU-párti olvasóközönség szavazásának eredménye szintén nem okozott csalódást:

A két, elsősorban az EU-tagságot támogató olvasóknak írt sajtóorgánum ezeket a szavazásokat vélhetően “a magyar nép” véleményeként fogja felmutatni. Ez biztosra vehető, hiszen Lázár János nyilatkozata óta a baloldali pártokhoz köthető közvéleménykutató-intézetek eszméletlen sietséggel állítottak elő olyan statisztikákat, miszerint a magyar lakosság kétharmada támogatja az uniós tagságot.

Megkezdődött tehát egy az uniós tagsággal kapcsolatos referendumot megelőző kampánytevékenység Magyarországon,

ahol az EU-párti és bevándorlás-párti véleményt képviselő sajtóorgánumok elsöprő erőfölényben vannak, így a lakosság véleményét ebbe az irányba formálják.

A két említett sajtóorgánum tulajdonosi háttere azonban arra enged következtetni, hogy esetükben idegen országok gazdasági szereplői támogatják a magyar uniós tagság fenntartását. Az ATV egy izraeli-magyar kettős állampolgár tulajdonában van, az Index esetében pedig épp a napokban terjedt el a hír, hogy egy amerikai üzletember vette meg az oldalt működtető vállalatcsoportot. Ennek az amerikai üzletembernek az Index felvásárlása után első dolga volt, hogy EU-párti kampánytevékenységbe kezdett Magyarországon.

Tényleg népszavazás készül Magyarország EU-tagságáról? Erre elsősorban nem a kormánypolitikusok nyilatkozataiból lehet következtetni, hanem abból a tényből, hogy Lázár János kijelentése óta kivétel nélkül az összes baloldali liberális sajtóorgánum EU-párti kampánytevékenységet folytat. A kampány tehát napokkal ezelőtt megkezdődött.

Ugyanakkor, Magyarországon ismét olyan helyzet állt elő – akár a Jobbik alapítása előtt, a csatlakozás előkészítésekor -, hogy nem működik hazánkban olyan politikai erő, ami határozottan ellenzi az uniós tagságot. A kormánypárt esetében ez a vélemény egyes politikusok magánvéleményére korlátozódik, a Jobbik pedig “kivárna, milyen irányba alakul az EU a britek kilépését követően”. Teljes kört írt le a magyar politikai paletta, és tíz év után ismét csak radikális és mérsékelt atlantista pártok vannak Magyarországon, de szervezeti szinten mindegyikük bevallottan atlantista. Tehát a mai pártrendszer nem hajlandó megjeleníteni a lakosság tekintélyes része által követelt alternatívát, egy esetleges referendum pedig könnyen az uniós tagság újralegitimálásával végződhetne, hiszen nincsen olyan fővonalú sajtóorgánum, vagy politikai erő, ami a kilépés mellett kampányolna.


http://www.hidfo.ru/2016/07/eu-parti-propaganda-es-felelemkampany-indult-magyarorszag-ellen/

Kiutasítják Angliából az uniós állampolgárokat?

Philip Hammond brit külügyminiszter azt mondta, “nem ígérheti”, hogy az uniós állampolgárok azt követően is az Egyesült Királyságban maradhatnak, hogy az ország kilépett az Európai Unióból.

A külügyminiszter hétfőn szó szerint azt mondta; “abszurd lenne olyan egyirányú vállalást tenni, ami alapján az országban élő uniós állampolgárok maradhatnának, miután az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból – anélkül, hogy az EU ugyanezt lehetővé tenné az EU-ban élő britek számára.”

Hammond a BBC-nek nyilatkozva azt is elmondta, hogy a kilépést követően egy új átfogó megállapodást kötnének az uniós tagállamokkal, ami lehetővé tenné a külföldi munkavállalást, tanulást, illetve letelepedést. Egy ilyen új egyezmény megkötése azonban hosszadalmas folyamat lenne, a köztes időben pedig kérdésessé válik az Egyesült Királyságban élő uniós – köztük több százezer magyar – állampolgárok státusza.

Az Egyesült Királyság június 23-án népszavazással döntött az Európai Unióból kilépésről. A Lisszaboni Egyezmény 50. cikke szerint bármely tagállam kiléphet az EU-ból. Ehhez formálisan értesíteni kell Brüsszelt a kilépési szándékról, azt követően pedig megkezdődnek a kilépési tárgyalások.

http://www.hidfo.ru/2016/07/kiutasitjak-angliabol-az-unios-allampolgarokat/

Törökországból hajthat végre légicsapásokat az orosz légierő

A török külügyminiszter szerint Törökország engedélyezni fogja, hogy az orosz légierő használatba vegye az Incirlik légibázist, és onnan hajtson végre támadásokat a Szíriában és más környező országokban működő terroristák ellen.

Cavusoglu kijelentette, hogy Ankara nemsokára felhatalmazást ad Oroszországnak az Incirlik légibázis használatára, és innen kiindulva az orosz légierő több térségi országban fog légicsapásokat végrehajtani a terroristák ellen. A külügyminiszter azzal indokolta a döntést, hogy több másik országgal is együttműködnek a terrorszervezetek elleni harcban, és az Incirlik légibázis egy számos ország által használt létesítmény.

A török légierő létesítménye a szíriai határ közelében található, és mindeddig kizárólag NATO-országok, valamint a NATO-val együttműködő térségi országok használhatták. Jelenleg az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Szaúd-Arábia és Katar használja a létesítményt.

http://www.hidfo.ru/2016/07/nato-tagallambol-hajthat-vegre-legicsapasokat-az-orosz-legiero/

Finnország vezetői nem zárják ki a NATO-csatlakozás lehetőségét

Finnország védelmi bizottságának elnöke, Ilkka Kanerva azt mondta, a jelenlegi finn védelmi stratégiának nem része a NATO-csatlakozás, de a nemzetbiztonsági fenyegetések megnövekedésének hatására fontolóra vehetik a belépést.

Vasárnap a politikus kijelentette, hogy az ország jelenlegi védelmi stratégiája nem tartalmaz NATO-csatlakozásra vonatkozó ütemtervet, és nem zajlanak előkészületek a csatlakozási procedúra lebonyolítására sem. Ugyanakkor, a nemzetbiztonsági helyzet alakulásának függvényében nem zárják ki a NATO-csatlakozás lehetőségét.

“Én vagyok az, aki a kormány kül- és biztonságpolitikai programjának szövegét megfogalmazta, és természetesen elkötelezettek vagyunk a NATO-val való együttműködés tovább folytatására. Abban az esetben, ha Finnország biztonságának szavatolása szempontjából ez szükségessé válik, fontolóra vesszük a csatlakozást.”

Kanerva Grúziában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet találkozója során mondta ezt, hozzátéve, hogy a NATO-csatlakozásról nem született döntés, de ez egy lehetőség, amivel adott esetben élni fognak.

“Az európai biztonsági környezet nem túl stabil. Meg kell tennünk az előkészületeket arra, hogy megvédjük területeinket, országunk integritását, és függetlenségünket. Nemzetbiztonsági rendszereink ezt számos különböző alternatív úton kell biztosítsák, ezért fontos odafigyelnünk arra, ami a Balti-tengeren zajlik, és felismerni, hogy a fokozódó katonai aktivitás a feszültség fokozódásának jele.”

Kanerva elmondása szerint a “fokozódó katonai aktivitás” nem egyedül az oroszok tevékenységét jelenti, hanem az orosz katonai aktivitást és a NATO haderő jelenlétének fokozódását egyaránt értik ez alatt. “Nem-elkötelezett országként Finnország és Svédország nem rendelkezik nemzetközi védőernyővel, nekünk nincsenek kollektív védelmi garanciáink, emiatt fokozódik az éberségünk ebben a helyzetben.”

Finnország és Svédország vezetői július 8-9-én szintén részt vesznek a NATO varsói csúcstalálkozóján. Májusban és június elején a két ország külügy- és védelmi miniszterei Brüsszelben első alkalommal vettek részt miniszteri szintű NATO-találkozón. Finnország nyitott lehetőségként számol a NATO-csatlakozással, és részt vesz a térségben zajló NATO-hadgyakorlatokban.


http://www.hidfo.ru/2016/07/finnorszag-vezetoi-nem-zarjak-ki-a-nato-csatlakozas-lehetoseget/

Franciaország felhagyna az alulfizetett külföldi munkaerő igénybevételével

Manuel Valls francia miniszterelnök közlése szerint Franciaország a jövőben felhagy annak az uniós irányelvnek alkalmazásával, ami lehetővé teszi, hogy a munkáltatók a hazai munkaerő helyett “ideiglenesen” foglalkoztatott külföldi kiküldött alkalmazottaknak kevesebbet fizessenek.

A kormányfő vasárnapi kijelentése szerint Franciaország a közeljövőben úgy módosítja a vonatkozó törvényeket, hogy a más országokból kiküldött munkavállalók bérezése semmilyen esetben ne lehessen alacsonyabb a hazai munkaerőnél.

Valls emellett kijelentette, hogy a változtatást nem kizárólag belföldön fogják alkalmazni, ehelyett megpróbálnak más uniós tagállamokat is arra ösztönözni, hogy felszámolják a ma még számos visszaélésre lehetőséget adó helyzetet.

Az EU kiküldött munkavállalók átmeneti alkalmazására vonatkozó irányelveit 1996-ban fogadták el. Az utóbbi évek során számos tagállam részéről célkeresztbe került az erre vonatkozó szabályozás, mert tömeges jelenséggé vált, hogy – elsősorban az építőiparban – külföldi kiküldetés esetén az alkalmazottat minimálbér alatt fizetik, vagy több hónapon át nem fizetik ki, ami ellen az uniós hatóságok is bizonyos jogi kiskapuk miatt tehetetlenek voltak.


http://www.hidfo.ru/2016/07/franciaorszag-felhagyna-az-alulfizetett-kulfoldi-munkaero-igenybevetelevel/

Magyarország nagy vesztese lehet a Brexitnek

A britek népszavazásával eldőlt, hogy maximum két éven belül már csak 27 tagja lesz az Európai Uniónak. A Brexit komoly érvágás az integrációnak, és jelentős felfordulásokat hozhat a következő években, arról nem is beszélve, hogy a britek kilépésével rövid távon az Unió gazdasága sem jöhet ki jól.

A bizonytalanság mellett a legnagyobb kérdés most minden tagország számára az, hogy mi lesz az uniós források elosztásával, hiszen a költségvetési ciklus 2020-ig tart (eddig kell lekötni a pénzeket), de a forrásokat egészen 2022 végéig le lehet hívni. A britek kilépésével az egyik legnagyobb nettó befizető esik ki.

A legnagyobb vesztesek így azok az országok lehetnek, amelyek gazdaságpolitikájukat az uniós transzferek felhasználása építették, köztük Magyarország.

A magyar gazdaság uniós forrásoktól való függőségét már több bejegyzésünkben bemutattuk, arról azonban kevés szó esett eddig, hogy a lehívott forrásokat mennyire rosszul használtak fel. A britek kilépése és az uniós források szétlopása miatt 2020-tól szomorú évek várhatnak Magyarországra, mivel nehéz elképelni, hogy a nyugati nagyhatalmak továbbra is ennyire elnézőek lesznek, főleg egy olyan kormánnyal szemben, amely erősen populista és egyáltalán nem segíti az integráció összetartását.

Csökkenő gazdasági teljesítmény

Az Európai Unió legkiszolgáltatottabb térségének a Közép-Kelet-Európa, Közel-Kelet, Afrika-régió (CEEMEA) számít, és a legnagyobb vesztesek innen kerülhetnek ki a britek Unióból való kilépésével. A kereskedelmi kapcsolatok nagyon fontosak ezeknek a nyitott gazdaságoknak, és jelenleg teljes bizonytalanság övezi azt, hogy milyen egyezségre sikerül majd jutni a britekkel a tárgyalások során. A legnagyobb kitettséggel Lengyelország rendelkezik, azonban ahogy a Morgan Stanley elemzése is rámutat, a CEEMEA feltörekvő piaci régióban GDP-arányosan Magyarország és Csehország a legkiszolgáltatottabb országok, még annak ellenére is, hogy Magyarország számára Nagy-Britannia közvetlenül nem elsődleges kereskedelmi partner. A britek kilépésével nemcsak a szigetország gazdasága fog ráfázni, hanem az Európai Unió területén is egy növekedési sokk lesz, ez pedig felnagyíthatja a közép-kelet-európai országok negatív folyamatait.

Bár a magyar kormány továbbra is 3,1 százalékos növekedéssel számol 2017-re, a legnagyobb elemzőházak már sorra elkezdték visszavágni növekedési előrejelzésüket a Brexit miatt. A legoptimistább forgatókönyvek szerint idén 2 százalék körül alakulhat a gazdasági növekedés Magyarországon, jövőre pedig 2,5 százalék környékén, a pesszimistább forgatókönyvek szerint viszont idén várhatóan nem lesz meg a 2 százalékos GDP-növekedés.

A legvalószínűbb forgatókönyvek szerint a kormányokkal szoros kapcsolatot ápoló jegybankok, így például az MNB, megpróbálják elejét venni további lazításokkal a visszaesésnek. Ezért nem elképzelhetetlen, hogy az év második felében új, nem konvencionális eszközöket jelent be a magyar jegybank is, mivel az alapkamat további csökkentésére már kevés tér van. Mivel inflációs nyomás sincs a gazdaságban, az MNB továbbra is abban lesz érdekelt, hogy a forint gyenge maradjon a többi devizában szemben, bízva az exportorientált élénkítésben.

Kevesebb uniós forrás

Magyarország számára a legnagyobb veszélyforrás az uniós források csökkenése, ezzel gyakorlatilag mindenki egyetért. Az elmúlt években a magyar gazdaságot az uniós transzferek hajtották, ami annak volt köszönhető, hogy a nettó transzferek mértékét jelentősen sikerült feljavítani az Orbán-kormánynak.

kép forrása: portfolio.hu

Azzal, hogy sikerült jóval több uniós forrást lehívni, mint 2010 előtt, jelentősen javult a gazdasági teljesítmény, azonban ez is csak arra volt elég, hogy elérjük a gazdasági válság előtti szintet. Az ország sebezhetőségét jól bizonyítja, hogy év első negyedévében nagyot zuhant a magyar gazdaság teljesítménye azzal, hogy az előző költségvetési ciklus pénzeit most először nem lehetett már felhasználni, az új költségvetési ciklushoz köthető nagyobb projektek pedig még nem indultak el.

A britek kilépésével egy jelentős lyuk fog keletkezni a büdzsében, mivel Nagy-Britannia nettó befizető ország, az pedig teljesen egyértelmű, hogy a britek nem folyósítanak több pénzt azután, miután kiléptek. Az ottani euroszkeptikusok szerint például ezekből a pénzekből lehetne majd a brit gazdaságot felpörgetni. Nyilvánvalóan, ha kevés pénz áll majd rendelkezésre, akkor kevesebbet is lehet szétosztani a tagországok között, a folyamatot azonban teljes bizonytalanság övezi. Jogi szempontból például nem egyértelmű, hogy újra kell-e tárgyalni a mostani ciklusra vonatkozó kifizetéseket, vagy az országok megegyeznek, hogy arányosan mindenki kevesebbet fog kapni. Utóbbi a legvalószínűbb forgatókönyv, mivel Brüsszel kapacitásai így is le lesznek kötve a britekkel való tárgyalás során, egy az uniós tagországok közti birkózásra pedig senkinek sincs szüksége.

Egy másik érdekes kérdés, hogy Magyarország a tervek szerint például 2019-ig le szeretné kötni az összes uniós forrást, a brit kilépés viszont könnyen keresztbe tehet a magyar kormány terveinek.

A 2020 utáni költségvetési ciklusban a nettó haszonélvezők, így Magyarország is, még jobban ráfázhatnak, hiszen a britek kilépésével alapból kevesebb pénz áll majd rendelkezésre. Jelen állás szerint pedig nem lehet elképzelni, hogy majd a németek, vagy a franciák pótolnák ki ezt az összeget. Sokkal valószínűbb, hogy az Unió alapítói megpróbálják még szorosabbra fűzni az integrációt. A britek mindig is ellenezték ezt, kilépésükkel pedig erősebb lesz a szorosabb integráció sürgető német-francia tengely. Ennek megakadályozása esetén viszont még több pénztől fognak elesni a nettó haszonélvező országok. Márpedig a populista kormányoknak, így Magyarország kormányának is,  ellenére van a szorosabb együttműködés, egy fiskális unióba szinte biztosan nem mennének bele. Pont ez a populizmus az, amiből a németeknek már elege van, és a migrációs válság idején mutatott együttműködés elmaradásakor már többször szóba került, hogy 2020 után jelentősen csökkentenék a pénzügyi transzfereket, mivel a kelet-európai országok - élükön Magyarországgal - nem hajlandóak együttműködni a nyugati országokkal, csupán a pénzt akarják.

A jóval kevesebb uniós forrás miatt nehéz évek jöhetnek 2020 után, hiszen jelen állás szerint semmi sem utal arra, hogy a magyar kormány olyan gazdaságpolitikába fogna, ami némileg függetlenítené magát az uniós források felhasználásától.

Ide jönnének a nagy cégek?

A kormány fejében azonban van egy olyan forgatókönyv, hogy Magyarország egyáltalán nem járna rosszul a Brexittel, sőt, külföldi cégek idecsábításával még jól is jöhetnénk ki az egész folyamatból.

A terv egyáltalán nem tűnik megalapozatlannak, hiszen rengeteg cég jelentette már be a népszavazás előtt, hogy a kilépés esetén fontolóra vennék, hogy elköltöztetik irodáikat, telephelyieket Nagy-Britanniából más országokba, a népszavazás eredményét látva pedig egyre többen erősítik meg, hogyha a briteknek nem sikerül megfelelő feltételeket kialkudniuk a kilépés során, akkor szedik a sátorfájukat. Az Unió vezető országai pedig egész biztosan nem akarnak kedvezményeket adni a briteknek, egyrészt azért, mert így akarják eltántorítani a többi euroszkeptikust egy esetleges népszavazástól, másfelől ők is tisztában vannak azzal, hogy profitálhatnak abból, ha nagyobb multik átköltöznek hozzájuk.

Magyarország nagy valószínűséggel csak a lepotyogó morzsából csipegethet, mivel a nagy pénzügyi szolgáltatók Frankfurtba, vagy Dublinba költöznének, a nagyobb tech-cégek pedig Amszterdamba. A régióban ráadásul hátrányból indulunk, mivel a magyar gazdaság versenyképességi szempontokból alul teljesít a régió többi országához képest, és a meghatározó szektorokban pedig komoly munkaerőhiány van. Ilyen körülmények között maximum komolyabb adókedvezményekkel és garanciákkal lehet idecsalogatni bármilyen vállalatot Londonból.

Elkótyavetyélt uniós transzferek

Ha már többször is szó volt az uniós transzferekről, érdemes arra is kitérni, hogy Magyarország kormányainak 2004-től hogyan sikerült elkótyavetyélniük több 10 milliárd eurót. Bár a Die Presseben megjelent cikk állítása, amely szerint ennyi pénzből nyugati szintre lehetett volna felhozni az országot, erős túlzás. A szerzőnek azonban abban igaza van, hogy az olyan fontos ellátórendszereket, mint például az egészségügy könnyen nyugati szintre lehetett volna emelni. Ehelyett a magyar kormányoknak (bal és jobboldal egyaránt) sikerült megcsinálniuk azt, amit talán keveseknek: miközben rengeteg pénzt kaptunk az Uniótól, megközelíteni sem tudtuk az uniós átlagot, a szegények száma pedig tovább növekedett Magyarországon. Hazánk gyakorlatilag úgy tartozik az elszegényedő országok sorába, hogy közben rengeteg uniós forrást kapott.

A pénzek egy része viszont eltűnt a lefolyóban, vagy éppen szétosztották a haverok között. 2010 óta például az uniós források egy része a kormány holdudvarának zsebében landolt, természetesen minden rájuk szabott törvényt betartva. A túlárazott projektek láttán pedig mindenki csak csóválja a fejét, az Unió pedig nem egy ügyben indított már vizsgálatot.

Nem véletlen, hogy a nyugat-európai országoknak egyre jobban elege van a térségből. Az erőteljes korrupció nem csak Magyarországra jellemző, nálunk azonban már annyira kirívó, hogy mindenkinek szemet szúrt, megerősítve, hogy 2020 után jelentősen meg kell vágni az uniós büdzsét.


TényTár