Tokio, 2024. augusztus 6. kedd (MB)

Japánban kedden egy perces néma felállással emlékeztek meg a Hirosimára és Nagaszakira ledobott amerikai atombomba közel félmillió áldozatáról.

Augusztus 6-án 79 éve annak, hogy 1944-ben Harry Truman elnök parancsára az Egyesült Államok légi ereje atombombát dobott Hirosimára, három napra rá pedig Nagaszakira – emlékeztetett rá a Magyar Békekör.

Az amerikai vezetés ezzel akarta megbosszulni a csendes-óceáni hadiflottáját Pearl Harbornál ért 1941. december 7-i japán légitámadást, egyszersmind lakott környezetben is kipróbálni új fegyverét.

Hirosima 350 ezer lakója közül 140 ezren haltak bele az atomcsapásba, Nagaszaki 250 ezer lakosa közül pedig 75 ezren. További tíz és tízezrek haltak meg sugárfertőzésben és születési rendellenességekben a rá következő évtizedekben.

Az atombomba bevetését semmiféle stratégiai cél nem indokolta. Hat napra rá Japán kapitulált ugyan, de a fegyverletétel kevésbé volt köszönhető a bombák okozta félelemnek, mint inkább annak, hogy a Szovjetunió – a hitleri Németország felett aratott győzelem után, az 1945. februári jaltai konferencia határozatainak eleget téve – hadba lépett Japán ellen, és legyőzte az egymilliós Kvantung hadsereget.

A Békekör megjegyezte, hogy noha néhány éven belül a Szovjetunió is kifejlesztette az atombombát, sem ő, sem jogutódja, Oroszország nem vetette be senki ellen. A tömegpusztító fegyverek birtokában is olyan megállapodásokat hozott tető alá az Egyesült Államokkal, amelyek arra irányultak, hogy a stratégiai egyensúly az atomfegyverek csökkentése közepette valósuljon meg, beszüntessék a kísérleti robbantásokat, megakadályozzák az atomfegyverek elterjedését. +++

Kiadta: Magyar Békekör