Nagy a baj! - Már nem csak munkavállalók, hanem tanulók is külföldön képzelik a jövőt el

– Beadtam a pécsi egyetemre a felvételi jelentkezésemet, de csak akkor mennék oda, ha nem sikerül kimennem Angliába – mondta Katalin. Az érettségi előtt álló kaposvári gimnazista tervei nem egyediek, a megyeszékhely végzős középiskolásai közül meglepően sokan készülnek külföldi továbbtanulásra. Ahogyan egy felmérés szerint kortársaik jelentős része: két év alatt többszörösére nőtt a külhoni egyetemekre vágyó diákok száma. Az ingyenes képzésekkel csábító osztrák vagy német universitasok mellett népszerű célpont Nagy-Britannia és Dánia is, de akadnak, akik még messzebb, az Egyesült Államokba szeretnének megkezdeni felsőfokú tanulmányaikat.

Akadnak képzések, melyeken radikálisan csökkent a jelentkezők száma: elsősorban azok a szakok, ahol az oktatási kormányzat szinte teljesen eltörölte az állami finanszírozást, vagyis a diákok jellemzően csak költségtérítéssel juthatnak diplomához. Egyetemi oktatók tapasztalata szerint az egyes népszerű

– mint például az elemző közgazdász – képzésre vágyók közül alig jelölnek be hazai intézményt, akad olyan fővárosi gimnázium, ahonnét az idén érettségizők 90-95 százaléka külföldi továbbtanulást tervez.

– Sokat beszélgettünk erről anyuékkal – állította a szintén az idén végzős kaposvári gimnazista Bálint –, akik elsőre nem örültek, amikor azt hallották, hogy az edinburgh-i egyetemet néztem ki magamnak, hiszen Skócia nagyon messze van, évente talán, ha egyszer tudnék hazajönni a nyári szünet kivételével. Viszont belátták, sokkal jobb esélyekkel indulhatnék el a diplomámmal, hiszen a végére bizonyosan anyanyelvi szinten beszélném az üzleti angolt is, lennének kapcsolataim szerte a világban, s persze az sem mindegy, hogy hol lesz pályakezdő az ember.

Merthogy Bálint nem feltétlenül csak a diploma megszerzéséig akar külföldre menni, egyáltalán nem tartja lehetetlennek, hogy nem Magyarországon éli le az életét.

– Tudni kell kompromisszumokat kötni – jelentette ki korához képest meglepő érettséggel (utóbbit erősíti, hogy a fizetős angliai egyetemekkel szemben az ingyenes skóciait választja) –, a család, az ismerősök, a megszokott környezet természetesen ideköt, viszont a lehetőségek, egy anyagi és szakmai szempontból is jobb élet várhat kint. Persze semmi sincs kőbe vésve, az is lehet, hogy néhány hónap után nem bírom majd egyedül kint, s hazajövök. Bár erre most kevesebb esélyt látok, hiszen ha sokszázezren kibírják, nekem is menni fog...

Bíró Dalma összeállítása

Nyugati vádak - Mindössze ennyit tudtak összekaparni Oroszország ellen

A brit külügyminisztérium által kiadott, s az ország NATO-nagykövete által a Twitter mikroblogon megosztott infografika a Pancir-SZ1 (NATO-kódjele SA-22) típusú légvédelmi rendszer Oroszország által használt változatát mutatja be.

A dokumentum címe;

Hogyan ismerjük fel azon orosz Pancir-SZ1-eseket (SA-22)? - amelyeket nem a nyugat-ukrán erők használnak.

Nevetséges... Ez a képsor lenne a fő bizonyíték?

Az infografika ma három olyan - média és egy védelmi tanácsadócég(!) által közzétett - fényképet tartalmaz, amelyen ilyen rendszerek láthatók a kelet-ukrajnai Donyeck és Sahtarszk városokban. "Az SA-22-es (rendszerek) kelet-ukrajnai jelenléte további bizonyítéka annak, hogy Oroszország közvetlen katonai résztvevője a konfliktusnak. Felszólítjuk Oroszországot, hogy teljes mértékben hajtsa végre a minszki kötelezettségeit" - írta a Twitteren Adam Thomson brit NATO-nagykövet, a nemrég aláírt fegyverszüneti megállapodásra utalva. Szintén ma Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt közölte, hogy az orosz erők, a tüzérség és a légvédelmi egységek, valamint a különleges és ellenőrző egységek továbbra is aktívak Ukrajnában. Moszkva folyamatosan növelte az Ukrajnában állomásozó orosz tankok és páncélozott járművek számát - mondta. Korábban Geoffrey Pyatt, az Egyesült Államok kijevi nagykövete is írt arról a Twitteren, hogy Oroszország Pancir-SZ1 típusú légvédelmi rendszert küldött Kelet-Ukrajnába.

Hírfigyelő Szolgálat

Forrong a világ - Argentina mire készül

Argentína elavult légierejét 20 darab kínai FC-1 vadászbombázó repülőgéppel modernizálnák. A hírek szerint az erről szóló megállapodást Kristina de Kirchner argentin elnök hozta tető alá a nemrég megejtett három napos pekingi látogatása során.

Az FC-1 a kínai-pakisztáni fejlesztésű és gyártású, együléses JF-17 vadászbombázó exportelnevezése. Az FC-1 3629 kilogrammnyi levegő-levegő és levegő-föld fegyverzetet hordozhat hat szárny alatti és egy törzs alatti fegyverzetfelfüggesztő pilonján. A szárnyak alatti két legbelső és a törzs alatti tartóra póttartály is illeszthető. Az argentin Tierra del Fuego légitámaszpontra érkeznek a gépek, mely történetesen egy hajintásnyira van a Falkland-szigetektől....

Bakta Lóránt

Triplájára nő a gáz ára Ukrajnában

Ukrajnában 280 százalékkal emelkedik a lakossági gázár és 60 százalékkal a távhő ára – közölte Valerija Hontareva, az ukrán jegybank elnöke, aki szerint ez következik egyebek között abból az emlékeztetőből, amit az ukrán kormány kötött a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).

Az IMF nemrég vállalta, hogy a következő négy évben összesen 17,5 milliárd dollárral támogatja az Ukrajnát, cserébe azonban elvárja, hogy Kijev a piaci szint közelébe emelje az energiaárakat, reformokat hajtson végre a gazdaság, az igazságszolgáltatás és a bankszektor területein.

Valerija Hontareva arról is beszélt, hogy a várható áremelések miatt a jegybank “25-26 százalék körüli szintre” változtatta inflációs előrejelzését az év végére az eddigi 17 százalékról.
(MTI)

Bal-Rad kommentárként  az alábbi karikatúra:

“Az energiaboltban”

A “boltos” pultján kis tablicán a felirat: “Gáz piaci áron”! Газ по рыночным ценам
A boltba belép az EU-s asszonyság az ukrán gyévuskával, és mondja az “eladónak”: “Nekünk kéne valami olcsó áru, részletre!” Нам бы что-нибудь подешевле и в рассрочку
“Eladó” válasza: “Tudok ajánlani fejszét-faaprításhoz!” Могу предложить топор – дрова рубить

Kivonulnak az ukránok Debalcevoból

Úgy tűnik, Petro Porosenko most valódi ultimátumot kapott nemcsak keletről, de nyugatról is. Az Európai Uniónak nehéz terhet jelent a szankcióháború, így most már a nyugatnak is érdeke, hogy ha átmenetileg is, de béke legyen. Az ukrán hadsereg elkezdte hátravonni nehéztüzérségét, de már most kifogásokat keresnek a lassúságra. Eközben több alakulat ultimátumot adott a kijevi vezetésnek, hogy ha nem mentik ki őket, akkor megadják magukat. Ilyen ultimátum lejárata miatt eddig 300 katona és különböző egység adta meg magát a népfelkelőknek. A fegyvert letett embereket külön parancsra azonnal ellátták, és fűtött helyekre szállították. Az ukrán katonák nagyon rossz állapotban vannak, sokan napok óta nem ettek.

Másik ezer katona letette a fegyvert, és a lőszereket és nehézfegyvereket hátrahagyva teherautókon elindultak kifelé a katlanból. Őket a milícia kiengedte. Más egységek, akik nem számíthatnak ilyen jó bánásmódra - mivel zsoldosok vagy a Jobb Szektor tagjai - megpróbáltak Logvinova felé kitörni, de őket visszaverték. Elvesztettek két tankot és nagyjából harminc katonát, majd visszavonultak.

A város feladását és a csata elvesztését már az Ajdar parancsnoka is beismerte, de magyarázva a bukott bizonyítványt, az ukrán katonai vezetésre hárít minden felelősséget. Jelenleg nagyjából 5000 katona van még bent a városban. Néhányan ki akarnak tartani, de a kijevi vezetés közölte, nem áll módjában semmiféle utánpótlást bejuttatni, a katlan bezárult, és nincs kapacitás újra megnyitni. A zsoldos alakulatok Facebook-oldalain kezdenek megjelenni a "Kijev elárult minket" szövegek, mivel a tegnapi nap folyamán több zsoldos támadás azért fulladt kudarcba - egyrészt Debalcevonál, másrészt Mariupolnál - mert a tüzérség nem adott támogatást a támadásokhoz, így komoly veszteségekkel vissza kellett vonulniuk.

Eljött az az idő, hogy ha Kijev komolyan akarja venni a tűzszüneti megállapodást, akkor saját zsoldosaival és szélsőségeseivel saját magának kell leszámolnia. Ez nagyon hamar felszínre hozza majd az elfojtott feszültségeket. Az ugyanis lehet, hogy az EU-nak szándéka a tűzszünet és az embargó enyhítése vagy feloldása, de az Egyesült Államoknak egész mások a tervei. Jelenleg olybá tűnik, a két nyugati tömb érdekellentétekbe keveredett egymással Ukrajnában. Ha pedig saját szélsőségeseikkel kell leszámolniuk az ukránoknak, akkor bizony a CIA által kiképzett és támogatott csapatokkal kerülnek szembe. Márpedig ezek az alakulatok jelentős erőre tettek szert az elmúlt időben. Hogyan tudná mindezt Kijev kivitelezni? Mennyi ideje marad hátra, ha saját ukránjai ellen fegyverrel lép fel? Vagy éppen ezek a csoportok kezdenek nyílt harcot a kormányhivatalok ellen? Újabb fejezete a polgárháborúnak? Az USA a támogatásra szánt pénzeivel hova fordul és kit fog támogatni? Ezek a kérdések mostanra sokakban felmerülhetnek.

Természetesen felmerül még sok más kérdés is, többek között mi lesz a még ukrán kézen lévő újorosz területekkel és városokkal, de ezek a jövő kérdései. Jelenleg egy a biztos; Porosenko igyekszik eleget tenni talán végre a megállapodásoknak - legalábbis látszólag.

Alexander Zaharcsenko donyecki elnök megsebesült a debalcevoi csatában. Egy utcán futott át egyik oldaláról a másikra, mikor egy tüzérségi lövedék repesze eltalálta a bokáját. A sebet ellátták, majd a kórházban megfelelő körülmények között tették rendbe a sérülést. Zaharcsenko pár órával később vidáman válaszolgatott a sajtó kérdéseire, és annyit mondott, pár nap és újra a katonái között lesz.

Luganszkban EBESZ megfigyelők érkeztek, ott jelenleg csend van, de Donyecket még lőtték rakétákkal az éjszaka folyamán, valószínűleg valamelyik zsoldos alakulat egységei. Ezen kívül pár helyen voltak kisebb összetűzések, de a milícia egyenlőre nem hagyja provokálni magát.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/18/kivonulnak-az-ukranok-debalcevobol



Miért fontos Debalceve?

Debalcevének - amely az oroszbarátok fő bázisainak számító két megyeszékhely, Donyeck és Luhanszk között félúton fekszik, a Novorusszia területébe mélyen beékelődő területen - a stratégiai jelentőségét az adja, hogy a város Kelet-Ukrajna egyik legnagyobb vasúti csomópontja. Amellett, hogy Donyeck és Luhanszk vasúti és közúti összeköttetése is itt halad át, Debalcevébe futnak be az orosz vasútvonalak észak felől a Moszkva-Harkiv irányból, dél-délkelet felől a még nyugat-ukrán kézen lévő Mariupolból, valamint az oroszországi Rosztov-na-Donuból. Tehát az orosz hátország és Ázsia fő kereskedelmi és jelen helyzetben utánpótlás elosztója (is lehet) a régiónak. Ezért fontos a tartása vagy végső esetben a megsemmisítése - merthogy ilyen parancs is létezik - a NATO támogatta nyugat-zsoldosoknak. Kényszersorozott ukrán katonák viszont értesüléseink szerint tömegesen adták meg magukat a Debalcevét "védők" közül, és már 120-an estek így fogságba illetve közülük többen átállási szándékkal éltek. Közben az ukrán fegyveres erők főparancsnoksága közleményben elismerte, hogy katonák egy csoportját - a védelmi feladatokat ellátó 101-es dandár és a 8-as különleges megbízatású(!) ezred tagjait - támadás érte egy Debalcevébe tartó hadiszállítmány kísérete közben, és fogságba estek. A közlemény szerint előtte harcba bocsátkoztak, de elfogyott a lőszerük és a jelentős erőfölényben lévő valódi - oroszbarát - védők megsemmisítették a páncélozott szállítójárművüket. Megerősítette azt is, hogy Debalcevét gyakorlatilag körbezárták a keleti erők és a várost meg is szállták. Elmondta, hogy tüzérséggel és páncélozott harcjárművekkel ostrom alá vették az ukrán fegyveres erőknek a városban lévő táborát. A Debalceve és Artemivszk közötti autóútról, amely a Debalcevében lévő nyugat-ukrán erők utánpótlási vonala volt, annyit mondott, hogy jelenleg a keletiek ellenőrzése alatt van. Azonnali segítséget kért egy nyugat-ukrán katonatiszt Debalcevéből. Kijelentette, hogy az ukrán katonák nem tudnak saját erőből kitörni onnan, tüzérségi támogatásra lenne szükségük kívülről, vagy a légi erőt kellene bevetni. Azt mondta, hogy a lőszerkészleteik már csak fél napra elegendőek.

„Egy tarackágyú harc közben egy nap alatt 200 lövedéket is elfogyaszt. Hozzánk pedig csak 4-5 autó érkezett meg utánpótlással, és egy járművön mindössze 160 lövedék fér el”

A tiszt azt mondta, hogy már ötödik napja gyakorlatilag körbe van véve Debalceve, szemben azzal, amit az ukrán hadvezetés nyilvánosságra hozott.

A városba vezető utat aláaknázták, elfoglaltak egy stratégiai magaslatot - ez talán a hazai Kárpáti magaslatokban is hasznos stratégia lehet, ahonnan az utat lövik - mondta, hozzátéve, hogy előző éjjel egy öt járműből álló ukrán konvojt megsemmisítettek, mindössze hét katona élte túl a támadást. Azt is mondta, hogy gyakorlatilag már az egész várost ellenőrzésük alá vonták a keletiek, és legalább húsz katona sebesült meg az elmúlt egy nap alatt Debalcevében és környékén.

Ennek mindössze az az előzménye - még mielőtt valaki a keletieket és Oroszországot vádolná a tűzszünet megsértéséért, hogy a nyugati erők a múlt hét csötörtöki békekonferencia előtt gyakorlatilag ugyanígy körbezárták és felőrölték a keleti erőket, akik a várost védték, csakhogy vámolják a beérkező kereskedelmi szállítmányokat és jobb pozícióból tárgyalhassanak a magbízóik Minszkben...

Most fordult a kocka.

De lehet, hogy oda a kényszermegállapodás is a tűzszünetről, ami nyugati időhúzás csak, míg ütőképes hordákat nem verbuválnak, mondjuk az Iszlám Állam mintájára....

Gölöncsér Miklós

Lassan fél Maradék-Ukrajnára kiterjed a tegnap Umanynál megcsinált útblokád.

Csjernyigovnál is teljes útzárat létesítettek reggel a hozzátartozók, és rá alig egy órára-majd ezer kilomérre Nyugatra, Rovnonál bénították meg a Kijev-Csap főútvonal forgalmát. Az ok Gyjebalcevo, illetve a háború. Ezzel együtt is a Kijev-Umany-Odessza autópálya továbbra is blokkolva van, áll a forgalom.

Ezenközben a magyar fősodratú médiákon végigszáguldott a szalagcímes hír, miszerint Valcmanék megkezdték Gyjebalcevoból KIVONNI a martalóchordáikat. SZERVEZETT-TERVEZETT módon. (Csak éppen hogy hozzá nem teszik, diadalaratás utáni szabadságolásra kerül sor!) Valcman szerint-bár nem teljes a siker!-a kitűzött feladatok 80 százalékát a martalóchorda teljesítette!

Gyjebalcevo város területének mintegy 90 százaléka van stabilan a népköztársasági erők ellnőrzése alatt. A még megszállók kezén lévő 10 százaléknyi délkeleti területen “egymásba érnek” a martalócok. Néha-néha találomra kilőnek aknevetőkből egy-egy gránátot, ami után a milicisták azonnal visszalőnek. Elég rendes ütemben pusztulgatnak így Valcman pribékjei. Ma délután (helyi idő szerint) kettő óráig újabb háromszáz valcmanista adta meg magát.

Délre Maloorlovka legmagasabb épületére kitűzték a népköztársaságiak a DNR zászlaját. Mintegy kétszáz megszálló zsoldos Artyemovszk irányába kotródott el. Előtte még tüzérséggel kilőttek egy sorozatot Jenakijevora, majd lövegeiket hátrahagyva távoztak. Kamusatkénál hidat is robbantottak a pribékek, de ezzel a miliciát jelentősen korlátozni a mozgásában nem tudták. Ezidőszerint Bulavinszkojeért “könyörög” a milicia, hogy inkább adják át békésen-csendben, minthogy harcolni kelljen érte.

Logvinovonál viszont még mindig makacskodnak a latrok. Ott már nem kesztyűs kézzel fog velük bánni a milicia!-az már biztosra vehető.

Viszont Gyjebalcevoban igencsak “szigorú” a helyzet. A bérgyilkosok elüldözését követően tragikus lelelet bukkannak elő. Azokban a házakban-lakásokban, amiket nem hagytak el lakóik, főbelőtt civileket hagytak hátra a valcmanista fenevadak. Kor-nem nem számított. Egyszerűen kivégezték őket.

Jaszinovataja, Telmanovo és Jelenovka térségéből a népköztársasági erők ma reggel megkezdték a Minsz II. megállapodásnak megfelelően a nehézfegyverzeteik visszavonását.

https://balrad.wordpress.com/2015/02/18/valcman-gyjebalcevobol-szervezetten-kivonulnak-csapataink/

Amerika kirekeszti a "barbár népeket", ne tanuljanak a "fejlett nyugaton"

Az amerikai University of Massachusetts megtiltotta, hogy az Egyesült Államokba érkező iráni fiatalok olyan területekre jelentkezhessenek a felsőoktatási intézményben, ami energetikával kapcsolatos, beleértve az atomenergia felhasználásával kapcsolatban álló tudományokat. Az egyetem a 2012-es, az "iráni veszély csökkentéséről és szíriai emberi jogokról" szóló törvényre hivatkozva diszkriminálja a tanulókat. Ennek a gyakorlatnak célja, hogy Irán ne juthasson hozzá a nukleáris technológiával kapcsolatos tudáshoz. 2012 óta több iráni atomtudós is rejtélyes módon életét vesztette ("valakik" célzottan likvidálják az iráni atomtudósokat), és miközben a nehezen pótolható tudással egyre kevesebben rendelkeznek Iránban, az Egyesült Államok meg akarja akadályozni, hogy Irán előrehaladjon a technológiai fejlődésben.

Az Egyesült Államok listázza az országba érkező iráni fiatalokat és Iránból származó személyeket, a listákat pedig a felsőoktatási intézmények rendelkezésére bocsátják és ott tiltólistára kerülnek. Ennek értelmében az amerikai egyetemek diszkriminálják a listán szereplő fiatalokat, akiket eltiltanak a mérnöki, vegyipari, elektronikai és informatikai, mechanikai és ipari mérnöki, fizikai, kémiai és mikrobiológiai képzésektől.

Az egyetem hivatalos közleményben is megindokolta ezt a lépést, és a Department of Homeland Securityre hivatkozik a tanulók diszkriminálása ügyében. Az egyetem emellett emlékeztet, hogy a törvény értelmében az amerikai hatóságok meg kell vonják a vízumot minden iráni fiataltól, akik amerikai egyetemen akarnak tanulni. Az intézkedés nem csak sötét butaságról árulkodik, de egyben arra is rálátást enged, hogy az Egyesült Államok miközben rendszeresen felemeli szavát "egyenlőség" és más emberi jogi ideák képviseletében, állami szinten megkülönböztetett módon kezeli az úgynevezett "fejlett nyugatot", és az azon kívül eső területeket, melyek következetesen barbár vidékek, lakóit pedig el lehet tiltani attól, hogy a Nagy Amerikai Birodalom egyetemein a Fejlett Nyugat Magasszintű Tudományait elsajátítsák. Az amerikaiak által következetesen barbár vidékként kezelt ország lakói így nem tanulhatnak amerikai egyetemen, ameddig az ország nem hajlandó egy olyan politikai rendszert működtetni, amit az amerikai kormány elfogadhatónak tart. Az intézkedés legjobb bizonyítéka annak, hogy a gyakorlatban a liberális értelmiség képviseli a valós rasszizmust. A nyugat fejlettségét és más civilizációk primitívségét, fejletlenségét kinyilvánító ideák technológiai és kulturális rasszizmus, amit az Egyesült Államok ezek szerint állami szinten, a nemzetközi politikában is képviselni akar.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/18/amerika-kirekeszti-barbar-nepeket-ne-tanuljanak-fejlett-nyugaton

Megcsapolják a magyar bankbetéteket? - Jönnek a negatív kamatok

"Még én fizessek a banknak azért, hogy betétet helyezhessek el nála?" - hökkenhetnek meg nem egy német bank ügyfelei, ahol a negatív állampapír- és kötvényhozamok után már a bankbetéteknél is negatív kamattal nézhetnek szembe. A szokatlan jelenség azonban nem sokáig marad német kuriózum: a jelek szerint a vállalati devizabetéteknél hamarosan a magyar bankoknak is jogában áll majd negatív kamatot felszámítaniuk. És ha ez indokolt lesz, minden bizonnyal meg is teszik. Az erről szóló, február 13-án benyújtott törvényjavaslat szövegét hétfőn az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága meg is tárgyalta már és ezzel a javaslat részletes vitája lezárult, zárószavazásra vár. A lakossági ügyfeleknél azonban a PTK továbra is tiltani fogja a negatív kamatot. Hogyan jutottunk idáig, és miért nem ördögtől való dolog ez? Mutatjuk.

Mondd, miért vagy ennyire negatív?

Az európai állampapírok között már nem egy olyan akad, amelynek hozama a negatív tartományba esett a rendkívül magas kereslet miatt.

Egy kötvény negatív hozama gyakorlatilag azt jelenti, hogy az azt megvásárló befektető fizet azért, hogy hitelezhessen egy adott országnak vagy vállalatnak.

A svájci, német, dán és svéd állampapíroknak például közel a 10 éves lejáratig negatív a hozama, de már a Nestlének is van olyan kötvénye, amely negatív hozammal forog a piacon.



Megcsapolják a magyar bankbetéteket? - Jönnek a negatív kamatok

A vállalati kötvények, különösen a magas minősítésű kötvények iránti kereslet (a Nestlé kötvényeinek besorolása a legmagasabbak között van Európában) is érezhetően megnőtt azt követően, hogy az EKB meghirdette a régóta várt állampapír vásárlási programját. Ez ugyanis masszív keresletet támaszt az államkötvények iránt, ami jó eséllyel még lejjebb nyomja majd a hozamokat, ez pedig a kötvénypiaci kamatfelárak változatlansága mellett a vállalati kötvénypiacokra is begyűrűzhet, a hozamok itt is lejjebb tolódhatnak. Minderről bővebben alábbi elemzésünkben írtunk:
2015.02.11 11:00 Őrület a javából! - http://www.portfo...10035.html



Már negatív betéti kamatokra is van példa

A negatív kötvényhozamok is extrémnek számítanak, de az, hogy banki betéti kamatok is mínuszba forduljanak, talán még ennél is elképesztőbb fejlemény. Pedig erre már több példa is akad, igaz, egyelőre szinte kizárólag nagyvállalati, vagy nagy összegű látra szóló betéteknél.

Az EKB még tavaly júniusban döntött úgy, hogy az 1 napos (overnight típusú) banki betétekre negatív kamatlábat hirdet meg. Az EKB mellett a svájci, a dán és legutóbb a svéd jegybank is mínuszba vágta egyes irányadó kamatlábait.



Az első bank, amely az euróövezetben negatív kamatot hirdetett meg látra szóló - akár lakossági, akár vállalati - betétekre, a német Deutsche Skatbank volt tavaly november elején. A dél-német szövetkezeti hitelintézet -0,25 százalékos (éves) kamatot vetett ki az 500 ezer euró feletti látra szóló betétekre. A bejelentéskor kezdetben csak a 3 millió euró felettiekre vonatkozott az új feltétel, feltehetően azért, hogy az ügyfeleknek legyen idejük a pénzük átcsoportosítására. A bank így kommentálta a lépést:
"Nem áll módunkban tovább fizetni a jelenlegi kamatkörnyezet miatt felmerülő költségeket"

Nem sokkal később, november végén a Commerzbank is negatív látra szóló betéti kamat bevezetését jelentette be nagyvállalati ügyfelek számára, hangsúlyozva, hogy a kisvállalkozásokat és a lakossági ügyfeleket ez nem érinti. A bank közleményében azzal indokolta a lépést, hogy ezzel ösztönözni kívánja a nagybefektetőket arra, hogy a pluszpénzüket ne a banki számlájukon tartsák, hanem fektessék alternatív befektetési lehetőségekbe.

Hogy a bankoknak miért okoz gondot az alacsony, sőt, negatív kamatkörnyezet, azt jól leírja az alábbi ábra, amely a német bankok esetét mutatja be. A forrásköltségek szintje nem csökkent olyan mértékben és olyan gyorsan, mint ahogyan a hitelkamatok visszaestek, a kamatmarzs csökkenése különösen az újonnan kihelyezett hiteleknél szembetűnő. A 2003-ban látott 2,2 százalékos kamatmarzs 2014 végére 0,5 százalékra, vagyis kevesebb, mint negyedére szűkült az új hiteleknél, ez jelentősen rontja a bankok profitabilitását, ami miatt lépéskényszerbe kerültek.



Megcsapolják a magyar bankbetéteket? - Jönnek a negatív kamatok

Magyarországon is készülhetünk a negatív betéti kamatokra

A jelenleg hatályos jogszabályok sem a lakossági, sem a vállalati betéteknél nem teszik lehetővé negatív kamat alkalmazását, de ez a jelek szerint nem sokáig lesz így.

A hazai bankok is szembesültek azzal, hogy a külföldi pénzpiacokon elhelyezett devizabetéteik után esetleg már csak negatív kamatot érvényesíthetnek. Ezért vált szükségessé a kapcsolódó jogszabályok módosítása. Az erről szóló, február 13-án benyújtott törvényjavaslat szövegét hétfőn az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága meg is tárgyalta már és ezzel a javaslat részletes vitája lezárult.


Az MNB statisztikája szerint az euróban vezetett számlákon a látra szóló betétekre már most is minimális, jelképes összegű kamatot fizetnek a bankok. Néhány éve ez még nem így volt, a válság idején, amikor likviditáshiányban szenvedtek a bankok, 2 százalék feletti látra szóló kamatot is hajlandóak voltak kifizetni a bankok a vállalatoknak, és 1 százalék felettit a lakosságnak. Egyes bankoknál a rövid távra lekötött euró és svájci frank betétekre is csak 0,01 százalékos kamat jár. Azért azt fontos kihangsúlyozni, hogy ezeket a betéteket nem megtakarítási céllal helyezik el az ügyfelek, hanem a vállalat vagy háztartás fizetési forgalma lebonyolítása céljából.



Megcsapolják a magyar bankbetéteket? - Jönnek a negatív kamatok

Banki forrásunk rámutatott, hogy a zárószavazás előtt álló törvényjavaslat a Ptké.-be (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény) illeszt be egy új rendelkezést a pénztartozások után fizetendő kamatról szóló rendelkezések értelmezéséhez. Eszerint a bankoknak 0,01%-os kamatot lehet alkalmazni, ha a pénztartozás a kamatfeltételek változása esetén kamatmentessé vagy negatív kamatozásúvá válna.(Itt rendszerint valamilyen referenciakamat alkalmazásáról van szó, amely átmenne negatív tartományba.) Ezt az 1 bázispontos kamatot kell alkalmazni mindaddig, amíg a kamat ezt a mértéket meg nem haladja.

Ez egyszerűbben azt jelenti, hogy a lakossági betéteknél a jogszabályváltozás után sem lehet majd negatív kamatot felszámítani.

Ugyanakkor a törvényjavaslat a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényt is módosítja, oly módon, hogy megengedi a nem természetes személyekkel kötött betétszerződésben a Ptk. 6:390.§-ától eltérően 0%-os vagy negatív kamat kikötését. Ez értelemszerűen azt eredményezi, hogy a betét visszafizetendő összege csökkenhet negatív kamat esetén.

Vagyis a vállalati betétekre a törvényjavaslat elfogadása után a bankoknak jogában állhat negatív kamatot hirdetni. Ezzel a vállalat gyakorlatilag fizetne a banknak azért, hogy betétet helyezhessen el nála.

Ezzel indokolják a törvényjavaslatot
A Ptk. szerinti betétszerződés lényegi eleme az, hogy a bank köteles az elhelyezett betét után kamatot fizetni, majd egy későbbi időpontban ugyanakkora összeget a betétesnek visszafizetni. Fontos társadalmi, gazdasági érdek fűződik azonban ahhoz, hogy a hazai pénzügyi rendszer a nemzetközi pénzügyi intézmények gyakorlatához igazodjon és a hazai pénzügyi intézmények ne szenvedjenek hátrányt más országok hasonló intézményeihez képest. Ezért szükségessé vált, hogy a bankok a hazai szabályok szerint is kiköthessenek, illetve érvényesíthessenek negatív előjelű kamatot, de kizárólag abban az esetben, ha a betétes nem természetes személy.

Deflációs környezetben a negatív kamat alkalmazása nem tekinthető "ördögtől való dolognak", hiszen a betétben elhelyezett pénz jövőbeni értéke alacsonyabb nominális érték esetében is magasabb lehet a defláció miatt, mint az elhelyezéskori érték. Vagyis pozitív reálkamatot könyvelhetnek el a vállalkozások az elhelyezett betéten akkor is, ha valójában kevesebb pénzt kapnak vissza a banktól a betét felvételekor, mint amennyit eredetileg elhelyeztek a banknál. Ez nekünk persze szokatlan, mivel inflációs környezetben szocializálódtunk, de elképzelhető, hogy a devizabetéttel rendelkező vállalkozásoknak idővel együtt kell élnie ezzel az első ránézésre meghökkentő jelenséggel.

Turzó Ádám Pál

Hazudik a CNN, már a térképet se ismerik

A CNN amerikai hírügynökség újra a figyelem középpontjába került a nézők félretájékoztatása miatt, miután megdöbbentő riportot közvetítettek az ukrán válság kapcsán. A CNN nemrég kellett bocsánatot kérjen, amiért az Ukrán Nemzeti Gárdát Amerika-barát erőknek nevezte, egy újabb jelentésükben most "átestek a ló túlsó oldalára", mert Ukrajnát Oroszország részeként mutatják a térképen.

A tudósító egy olyan térkép előtt állt a műsorban, amiben Oroszország és Ukrajna közt nincs határ, és az egységes területet az orosz zászlóval mutatták, eközben azokról a kihívásokról beszélt, amivel az európai vezetők szembe kell nézzenek, mint például "kelet-Ukrajna orosz megszállása". Az együttes hatással a CNN műsora azt sugallta, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, és ez a probléma, amivel az európai vezetők jelenleg szembe kell nézzenek. Vélhetően ezzel már az amerikai katonai beavatkozást akarják legitimálni az amerikai nézőközönség számára.

A múlt hét folyamán a CNN beszámolt arról, hogy - szó szerint - Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár megállapodott arról, hogy Amerika-barát csapatokat fegyvereznek fel Ukrajnában. A megfogalmazásért elsősorban az ukrán olvasók kérték számon a TV csatornát a CNN online felületén, ők ugyanis kikérik maguknak, hogy az ukrán katonákat Amerika-barátnak nevezzék, mondván, hogy ők nem az Egyesült Államokért harcolnak.

A csatorna később elnézést kért a megfogalmazásért. Az újabb közvetítésükben azonban arról is megfeledkeztek, hogy a Krím-félsziget közigazgatásilag is Oroszország része, amit mostanra a nyugati országok is elismernek, a minszki megállapodásban ugyanis nem volt szó a Krím helyzetéről az ukrán konfliktus rendezése kapcsán. Egy másik térképen a CNN narancssárga színnel, vitatott hovatartozású területként jelölte a Krím-félszigetet.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/18/hazudik-cnn-mar-terkepet-se-ismerik

Mit csinált Putyin, mielőtt Magyarországra jött?

Az amerikaiakkal együttműködő magyarországi sajtóorgánumok szerint nem Magyarországnak, hanem Vlagyimir Putyinnak volt szüksége a tegnapi találkozóra, hogy a "karanténban lévő" orosz államfő megmutassa, "igenis szóba áll vele valaki Európában".

A megdöbbentő tájékozatlanság láttán nincs mit tenni, a tényekhez kell folyamodnunk. Lássuk, hol tett hivatalos látogatásokat Vlagyimir Putyin az elmúlt egy évben, mekkora is ez a bizonyos karantén. Putyin programrendjét látva azt mondhatjuk, hogy amennyiben az orosz államfő karanténban van, ez a karantén globális - éppen csak a Földön kívül nem volt még tárgyalni a Krím csatlakozását követően:

2014 január 28 - hivatalos látogatás Belgiumban. Oroszország-EU csúcstalálkozó

2014 április 29 - hivatalos látogatás Minszkben (Belorusszia). A Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács találkozója.

2014 május 20-21 - hivatalos látogatás Kínában. Konferencia az ázsiai országok közti bizalom és együttműködés fokozásáról.

2014 május 25 - magánlátogatás. A 2014-es IIHF jégkorong-világbajnokságon a Finnország elleni meccsen támogatta az orosz csapatot.

2014 május 29 - hivatalos látogatás Kazahsztánban. Az Eurázsiai Gazdasági Tanács találkozója, ahol Nurszultan Nazarbajev kazah elnökkel és Alexander Lukasenko belorusz elnökkel találkozott. Aláírták az Eurázsiai Gazdasági Unió alapító okiratát. Magánbeszélgetést tartott Almazbek Atambajevvel, Kirgizisztán elnökével (Kirgizisztán csatlakozása folyamatban van).

2014 június 5-6 - hivatalos látogatás Párizsban és Deauvilleben (Franciaország), a normandiai partraszállás 70. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen. Találkozott Francois Hollande francia elnökkel, Angela Merkel német kancellárral, Barack Obama amerikai elnökkel, Petro Porosenko ukrán elnökkel, és David Cameron brit miniszterelnökkel.

2014 június 24 - hivatalos látogatás Ausztriába.

2014 július 11 - hivatalos látogatás Dél-Afrikába, ahol Raul Castro kubai elnökkel, és Havanában Fidel Castroval taálkozott.

2014 július 12 - hivatalos látogatás Nicaraguában és Argentínában. Managuában találkozót tartott Daniel Ortega nicaraguai elnökkel. Ugyanazon a napon Cristina Fernandez de Kirchner argentin elnökkel és José Mujica uruguayi elnökkel is találkozott Buenos Airesben.

2014 július 13-17 hivatalos látogatás Brazíliában. Látogatás a FIFA világkupa döntőjén Rio de Janeiroban. Találkozót tartott Angela Merkel német kancellárral és Dilma Rousseff brazil elnökkel. Részt vett az éves BRICS csúcstalálkozón. Találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, Jacob Zuma dél-afrikai elnökkel, Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, Nicolas Maduro venezuelai elnökkel és Evo Morales bolíviai elnökkel.

2014 augusztus 26 - hivatalos látogatás Belorussziában. Találkozott Alexander Lukasenko belorusz elnökkel, Petro Porosenko ukrán elnökkel, és az Eurázsiai Vámunió vezetőivel.

2014 szeptember 3 - hivatalos látogatás Mongóliában. Találkozott Cahiagín Elbegdordzs mongóliai elnökkel.

2014 szeptember 11-12 - hivatalos látogatás, Dusanbe, Tádzsikisztán. Részt vett a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján. Találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, Nurszultan Nazarbajev kazah elnökkel, Almazbek Atambajev kirgiz elnökkel, Emomalii Ramon tádzsik elnökkel, Iszlam Karimov üzbég elnökkel és Hasszan Rohani iráni elnökkel.

2014 október 10 - elnöki találkozó Minszkben, Belorussziában. Részt vett az Eurázsiai Gazdasági Unió csúcstalálkozóján.

2014 október 16 - hivatalos látogatás Belgrádban, Szerbiában. Belgrád felszabadításának 70. évfordulóján rendezett ünnepély, találkozó Tomiszlav Nikolic elnökkel és Alekszandar Vucic kormányfővel.

2014 október 17 - részt vett a 11. Ázsia-Európa találkozón Milánóban, Olaszországban. Találkozott Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel, Petro Porosenko ukrán elnökkel, Angela Merkel német kancellárral, Herman Van Rompuy az Európai Tanács elnökével, José Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság volt elnökével, Francois Hollandde francia államfővel.

2014 november 8-11 - látogatás Pekingbe. Részt vett az Ázsiai és Csendes-óceán Gazdasági Együttműködés éves csúcstalálkozóján, olyan vezetőkkel mint Hszi Csin-ping kínai elnök, Barack Obama amerikai elnök, Sinzo Abe japán miniszterelnök, Joko Vidodo indonéz elnök, Tony Abbott ausztrál elnök, Hasszanal Bolkia bruneii szultán, Stephen Harper kanadai miniszterelnök, Michelle Bachelet chilei elnök, Nadzsib Razak maláj kormányfő, Enrique Pena Nieto mexikói elnök, John Key új-zélandi elnök, Peter O'Neill pápua új-guineai kormányfő, Ollanta Humala perui elnök, Lee Hszien Loong szingapúri kormányfő, Pak Kunhje dél-koreai elnök, Prayut Chan-o-cha thai miniszterelnök és Nguyen Tan Dung vietnámi elnök. Putyin emellett találkozott Christine Legarde IMF vezetővel.

November 15-16 - részt vett a G-20 éves csúcstalálkozó Ausztráliában. A program idején Putyin találkozott Tony Abbott ausztrál kormányfővel, Stephen harper kanadai kormányfővel és David Cameron brit miniszterelnökkel. Találkozott Angela Merkel német kancellárral, Narendra Modi indiai kormányfővel, Francois Hollande francia elnökkel, emellett Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság új elnökével, valamint Enrique Pena Nito mexikói elnökkel és más BRICS vezetőkkel (Dilma Rousseff és Jacob Zuma).

2014 december 1 - hivatalos látogatás Törökországban.

2014 december 10 hivatalos látogatás Üzbegisztánban.

2014 december 10-11 - munkalátogatás Indiában. Találkozott Pranab Mukherjeeindiai elnökkel, Sonja Gandhival, az Indiai Nemzeti Kongresszus elnökével és Narendra Modi indiai kormányfővel.

2015 február 9-10 - hivatalos látogatás Egyiptomban, találkozó Abdel Fattah el-Sziszi egyiptomi elnökkel. Az orosz államfő Szergej Lavrov külügyminiszterrel és orosz üzletemberekkel érkezett (Egyiptom szabadkereskedelmi megállapodást írt alá az Eurázsiai Gazdasági Unióval.) Koncerten vett részt a kairói operaházban.

2015 február 11 - látogatás Belorussziában. Találkozó Alexander Lukasenko belorusz elnökkel, Petro Porosenko ukrán államfővel, Francois Holande francia elnökkel, Angela Merkel német kancellárral.

2015 február 17 - az orosz államfő Magyarországra érkezett, hogy kitörjön a karanténból.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/18/mit-csinalt-putyin-mielott-magyarorszagra-jott

Megkezdték a Petro Porosenko elleni büntetőeljárást

A Donyecki Népi Köztársaságban megnyitották Petro Porosenko ukrán államfő és más ukrán vezető tisztviselők bűnügyét háborús bűnök elkövetése miatt. A DNK Legfőbb Ügyészsége hivatalból indított eljárást, többek között Arszenij Jacenjuk ukrán kormányfő és Olekszandr Turcsinov, a nemzetbiztonsági és védelmi bizottság főtitkára ellen. Kijev áprilisban kezdte meg a függetlenségi törekvések leverését célzó háborút, annak következményiért - városok lerombolásáért, civil halálesetekért - pedig a tervezést végező és a parancsokat kiadó személyek leginkább felelősek.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/18/megkezdtek-petro-porosenko-elleni-buntetoeljarast

A Népszabadság szerkesztőségi cikket okádott ki ma reggel önmagából. A tegnapi orosz elnöki vizit apropoján.

Nem is akármilyen gyomorforgató, mélyen és hithűen atlantista zagyvalékot. Egy olyan hazugsághalmazt zúdított egyre kevesebb olvasójának nyakába, ami igazán ritkaság számba megy.

Íme a “Gyalázat” címet kapott förmedvény:

“Vlagyimir Putyin felmosta a padlót Orbán Viktorral. Ha futballról beszélnénk, azt mondhatnánk, oda-vissza kötényt adott neki, aztán a gólvonalon lehasalva fejelte be a gólt. A szabadságharcos, „Európa erős embere”, a „bátorság élő szobra” végighallgatta, amint Putyin az ukránokat vádolta meg a háborúért, és volt képe bányászoknak meg traktoristáknak mondani az állig felfegyverzett és orosz reguláris csapatokkal megtámogatott szeparatistákat.

A magyar kormányfőnek az arcizma sem rezdült, amikor vendége megadásra szólította fel a Debalcevénél bekerített, hazájukat védő ukrán katonákat. Nem említette Ukrajna területének sérthetetlenségét, a szomszédos ország szuverenitását. Nem hozta szóba az Európai Unió és a NATO aggodalmait, az ukrajnai harcok áldozatait, a milliónyi menekültet.

Ha rajta múlik, ki sem ejti a száján Ukrajna nevét, előbb hozta szóba a húsfeldolgozókat, mint a konfliktust. Miközben az aláírt egyezmények egy lyukas kétfillérest sem érnek, Putyin háborítatlanul oktathatta Európát a gázvezetékek ügyében. A magyar miniszterelnök pedig még kontrázott is neki: bár vannak, akik szerint Európa meglehetne az orosz gáz nélkül, ő ezt nem tartja reálisnak. Nesze neked, európai energiaunió, nesze neked, közös európai külpolitika, nesze neked, európai szolidaritás!

A kocka el van vetve. Orbán végleg beállt Putyin mögé – vagy inkább alá. Az Egyesült Államok új nagykövete tegnap a NATO-nagyköveteknek adott ebédet, amelynek díszvendége az ukrán ügyvivő volt. A helyzet világos, mindenki választott. Orbán a gyalázatot.”

Ennél a népszabadságbeli firkálmánynál gyalázatosabbat ritkán lehet olvasni a “magyar” mainstream sajtóban! Nyilvánvaló tények ellhallgatása (kijevi, odesszai, luhanszki mészárlások, orbitális választási csalások Maradék-Ukrajnában, nyugati agresszió Donbassz ellen, egy népcsoport függetlenségi harcának elhallgatása, a kijevi junta dicsőítése pl.) mellett hazugságözön, tudatos férevezetés.

Az euroatlantista megszállás és gyarmatosítás folyamatos imádata és dicsőítése mellett ez már nem is csodálkozásra érdemes szerkesztőségi cikk. A haza-és nemzetárulásról és országkifosztóink iránti rajongó odaadásról tanúskodó írással a hazai szoclib média “zászlóshajója” olyan mélységbe volt képes lesüllyedni ezzel a förmedvénnyel, ami ezt a médiumot a “Népszabadság” név viselésére teljesen méltatlanná tette! Persze ők csak egy negyedszázada gyakorolt eljáráshoz igazodnak: “becsapni, hazudni, félrevezetni, éjjel-nappal!”

NO EZ AZ IGAZI GYALÁZAT!

https://balrad.wordpress.com/2015/02/18/igazi-gyalazat/

Az EMMI dolgozóinak tilos kimondaniuk: stadion, szegénység

Egy sor, a hétköznapokban gyakran használt szó és kifejezés használatától tanácsolja el az EMMI a dolgozóit. A tárca sajtóosztálya szerint erre „az egységes kommunikáció” érdekében van szükség – írta a vs.hu.

Belső emailt kaptak az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) és a háttérintézményeinek a munkatársai: a levélben a vs.hu információi szerint oldalakon keresztül sorolják azokat a szavakat és kifejezéseket, amik “nem használhatók az egymás közötti, illetve a kedvezményezettekkel folytatott kommunikációban”.

A nemkívánatos kifejezéseket között a köznyelvben teljesen megszokottak, ugyanakkor negatív dolokra utalók is vannak, mint szegény, szegénység, mélyszegénység, gyermekszegénység, de olyan semlegesnek tűnők is, mint az esélyegyenlőség, az ápoló, a gondozó. Vannak olyan szavak is, melyek ma már tényleg kevésbé illőnek számítanak, mint a rokkant, a terhes, vagy éppen a fogyatékos.

Ugyanakkor a lista összeállítóinak figyelmét a stadion kifejezés sem kerülte el, a levél értelmében ezt sem illik használni. A minisztérium vezetői azonban mankót is adnak a dolgozók kezébe, és alternatív kifejezéseket javasolnak. Így a szegény, szegénység helyett a rászorult, rászorultság, a fogyatékos helyett a ma már egyébként is használt fogyatékkal élő a megfelelő kifejezés. A stadion helyett pedig a fedett sportlétesítmény használandó.

A tárca sajtóosztály szerint a “levél valóban a minisztérium munkatársainak készült – s ahogyan ez más cég esetében is teljesen természetes -, ez a belső szabályozási és eljárási rend része, segíti az egységesebb, pontosabb mindennapi munkát. Ebben az esetben nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy megfelelő szavakat, kifejezéseket használjanak a munkatársaink a kommunikációban”.
(vs.hu)

Donbassz ma reggelre!

A kijevi junta latortüzérsége Donyeck “Lenin” és “Kijev” kerületeit lőtte mára virradóan.

(Великоновоселковск)Velikonovoszelkovszk-térségében pihent, új latorhad összegyűjtése zajlik. Valcmanék új háborúra készülnek Donbassz ellen. A gyjebalcevoi katlanban gyakorlatilag megsemmisült tegnap estére a martalóchorda.

A parancsnokaik szökése után irányítás nélkül maradt pribékhorda egyedei tömegesen adták meg magukat tegnap estig. Mára virradóan is nagy volt ez a fajta kedv a banditaseregletben. Ugyanakkor elszigetelt bandák még mindig valamiféle csodában bízva!-helyi kitörési kísérleteket tettek az éjszaka. Tegnap reggeltől ma reggelig legalább kétszázötven bérgyilkos harapott fűbe a katlanban.

Novoorlovka és Maloorlovka térségeiben voltak elsősorban ilyen kísérletei a zsoldosbandáknak. A gyjebalcevoi és csjernuhinoi minikazánokban becslések szerint eredetileg mintegy 4000 lator zsúfolódott össze. Ezek közül kb. 2500 latoregyed pusztult el, az életben maradottak közül ma reggelig 375 martalócot vettek fel a fogolylistára tegnap kora este óta.

Nagyjából tehát még 1100-1200 élő lator kószál a két minikatlanban. Bár az éjszakai csetepatékban legkevesebb százötven kiadhatta a páráját. Nagyjából tehát még ezer briganti ronthatja a levegőt a katlanban.

A ma reggeli helyzetjelentésben ismertették, hogy a DNR elnöke-Alekszandr Zaharcsenko-a tegnapi sebesülését követően ma már munkába áll Donyeckben. Mankóra támaszkodva.

A Maradék-Ukrajna centrális területén fekvő Umany városának katonaszülői tegnap késő este blokád alá vonták a Kijev-Umany-Odessza főközlekedési útvonalat. Követelve a kijevi latorhatalomtól a “hivatalosan nem is létező gyebalcevoi katlanból” ott körbezárt hozzátartozóik azonnali kimenekítését, és a háború befejezését. Szó szerint leállt Kijev és Odessza között a közúti forgalom. Nyalókakirály rendőrsége nem mer fellépni a fő közlekedési utat blokkoló szülőkkel-hozzátartozókkal szemben. Umanytól északi és déli irányba közel száz-száz kilométeres teherautó oszlopok torlódtak fel. Umany viszont messze van Washingtontól, ráadásul a demonstráció a katlan felszámolásával lassan okafogyottá is válik. Csakhát a kijevi udvar erről nem igazán tájékoztatja Maradék-Ukrajna alattvalóit.

Majd érkezik az értesítés: a dnyepropetrovszki parcellában keressék a katonafiút.

https://balrad.wordpress.com/2015/02/18/donbassz-ma-reggelre-2/

Görögország: Utolsó tangó vagy visszatánc?

Az eurózóna pénzügyminisztereinek hétfői éjszakába nyúló maratoni tárgyalása sem hozta meg a görög megállapodást. Mindkét fél kitartó, az idő is fogy, de mintha felsejlene a megegyezés szándéka görög oldalról.

Ismét összeültek a tárgyalófelek, ezúttal a pénzügyminiszterek. Az idő sürgetővé vált, mert Görögország finanszírozása csak február végéig megoldott. Ha addig még átmeneti megoldás sem születik, akkor bekövetkezhet a legrosszabb: az ország fizetésképtelenné válik, és akkor már csak az EKB-n múlik, hogy melyik nap nem utal többször. Akkor pedig jöhet a drachma. Ráadásul az a korábban felvázolt probléma is jelentkezik, miszerint a görög lakosság nagy mennyiségű készpénzt vesz fel a bankokból, félvén az összeomlástól. Miután az EKB nem finanszírozza már automatikusan a görög jegybankot, egyelőre úgy sikerült áthidalni  a problémát, hogy a az európai jegybank az érintett görög kereskedelmi bankoknak közvetlenül nyújt hitelt.

A helyzet mindezek ellenére nem látszik reménytelennek. A görög pénzügyminiszter látja, hogy az eurózóna nem teketóriázik: nem rántják el a kormányt a lassan két hónapja játszott orosz rulettben, viszont minden ésszerű lehetőséget megadnak a görögöknek az elfogadható kompromisszumos megoldásra. Varufakisz ezért most úgy tűnik, változtatott stratégiáján. Látja, hogy a puszta dac nem hatja meg a résztvevőket, de népeiket sem. Sőt az sem, hogy felmerültek más finanszírozó hatalmak, mint Oroszország vagy Kína. Az EU még talán boldog is lenne, ha más akarná kifizetni az óriási számlát, de valójában esze ágában sincs senkinek ilyet tenni. Mindezeket belátva Varufakisz most a számunkra nem teljesen ismeretlen pávatánc művészetét kezdte el gyakorolni. Kitart az eddigi szólamok mellett, de közben tesz egy-egy utalást arra, hogy ha muszáj lesz, azért engedni fog. A másik oldal pedig, nagyon bölcsen, hagyja őt egy kicsit lavírozni. Tisztában vannak vele, hogy neki is arcvesztés nélkül, vagy legalábbis minimális presztízsveszteséggel kell kompromisszumkészséget mutatnia. A pénzügyminiszterek pontosan elmondták neki, mi az, amiből nem engedhetnek, de ugyanakkor mi az, amiben kompromisszum készek. Kiderült, hogy részletesen átnézték a görögökkel a terveket, és azok 70 százaléka a görögök számára elfogadható volt. Ez pedig elég jó arány, a maradék 30 százalék közelítése nem reménytelen. Kétségtelen, hogy ehhez még idő kell, de erre is született javaslat: hosszabbítsák meg 4 hónappal a tárgyalásokat, és addig átmenetileg fogadják el a görögök a jelenlegi program meghosszabbítását.

Az idő most rövidtávon szorít. Egy hét alatt mindenképpen megoldást kell találni, legalább átmenetit. Ezt úgy tűnik, Varufakisz is nagyon jól tudja, hisz volt egy olyan mondata, hogy nincs kétsége afelől, hogy sikerül olyan egyezségre jutni, amely Európának megfelel és Görögországnak is gyógyírt jelent. Felmerült, hogy egy héten belül (pénteken) tartanak még egy közös pénzügyminiszteri találkozót. Ezen jó esély van rá, hogy a görögök elfogadják a program 4 hónapos meghosszabbítását, és 4 hónap alatt már valóban közös nevezőre jutnak a még hiányzó 30 százalékban. Ez egy jó kompromisszum, arcvesztésről ez esetben szó sem lenne, a görög kormány otthon akár még győzelemről is beszámolhat. És 4 hónap múlva, a végső megállapodáskor megteheti ugyanezt, miközben néhány látványos, de a költségvetést nem felborító lépést hagynak neki.

Hírfigyelő Szolgálat

Több külföldi médium foglalkozott Vlagyimir Putyin orosz államfő budapesti látogatásával

A német lapok közül a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitungban (FAZ) Új hangok címmel Stephan Löwenstein írását jelentette meg, amelynek bevezetője szerint "a magyar kormányfő fogadja Putyint, de körbehízelgi a Nyugatot".

Az utóbbi hetekben több helyen morogtak, amiért Orbán Viktor fogadja az orosz elnököt, és felmerült az aggodalom, hogy Putyin megbonthatja az EU és a NATO egységét. Orbán pedig erős szavakkal juttatta kifejezésre, hogy kizárólag a magyar érdekeket tartja szem előtt. Ugyanakkor olyan politikai jelzéseket is küldött, amelyek arra utalnak, hogy hajlandó eltávolodni eddig alkalmazott "konfrontatív stílusától", és kiáll szövetségesei mellett - írta Löwenstein.

A szerző hozzátette: egyelőre "kérdéses, hogy Orbán valóban szakít-e eddigi kormányzási stílusával". A reklámadó ügyével kapcsolatban megjegyezte, hogy a kormány az uniós társországokból érkező befektetőkkel fennálló viszonyban is eltávolodott a "konfrontációs politikától", és az Egyesült Államokkal való viszonyban is "enyhülést jelez".

A Die Welt a honlapján Magyarország, a régi-új kelet-nyugati frontvonal címmel közölte Boris Kálnoky írását. A szerző szerint Putyin Oroszország és a "keleti tömb egykori országának összetartozását" akarja kifejezni a látogatással, ami jelzés az EU-nak, Magyarország számára pedig ennél "több forog kockán". Hozzátette, hogy a Nyugat és a Kelet "új küzdelmében" az egyik "frontvonal Európa közepén, Magyarországon húzódik, éppen ott, ahol az 1946-tól a rendszerváltásig" húzódó törésvonal volt, és mindkét fél igyekszik "jelképes jelenléttel a sajátjaként megjelölni a földrész szívében fekvő helyet".

Oroszország eszköze a küzdelemben "az energiapolitika: olcsó gáz és atomenergia Magyarországnak", és ezek az energiaipari kérdések Kálnoky szerint "sokkal inkább politikai jellegűek, mint ahogy azt Nyugat-Európában el tudják képzelni".

A Süddeutsche Zeitung Cathrin Kahlweit írását közölte Magyarország a sűrűjében címmel. A szerző Angela Merkel február eleji látogatására utalva kiemelte, hogy Orbán a két "nagyhatalmú, egymással nem baráti viszonyban lévő vendég" között az "egyenlő távolság" betartására törekszik és nem a "távolságtartásra Moszkvától". Hozzátette: Magyarországot az ingadozók között tartják számon az Oroszországgal szembeni egységes uniós fellépés ügyében, és nemcsak azért, mert a kormányfő "sikeres modellként tekint az +illiberális demokrácia+ orosz válfajára", hanem azért is, mert "Magyarország gazdaságilag körüludvarolja Moszkvát".

Az ARD közszolgálati televízió tagesschau.de című hírportálja Egyesülve a demokrácia leépítésében címmel közölte Karla Engelhard összeállítását. A szerző megjegyzi, hogy Merkel után két héttel Putyin látogat Budapestre, és Orbánnak ezúttal aligha kell bírálatokat hallgatnia a demokrácia leépítése miatt. Hozzátette, hogy Magyarország eddig "zúgolódás nélkül" részt vett az Oroszország elleni szankciókban, ugyanakkor Orbán Viktort Putyin "utánzójaként" tartják számon, és mindketten "a demokrácia leépítésén dolgoznak", csak éppen ezt másként nevezik, +irányított+, illetve +illiberális+ demokráciának.

A baloldali francia Libération megjegyzi, hogy az autoriter vezetők közti szolidaritás kötelez. Orbán Viktor "a szabadságvágyó fiatalság szimbólumát és egy generáció reményét jelentő, a nacionalistákat bíráló progresszív fiatalból negyedévszázad alatt Vlagyimir Putyint, az egykori KGB-ügynököt csodáló tekintélyelvű vezetővé" vált. Orbán a cikk szerint húsz éven át ostorozta a szocialistákat azért, hogy elárulták a nemzeti érdeket, amikor Moszkvával tárgyalóasztalhoz ültek. Manapság viszont, az ukrán válság közepén, példaként tekint Oroszországra, a keleti nyitást hirdeti, s titkosított szerződést ír alá Putyinnal a paksi erőmű bővítéséről. Noha ezt a magyarok hatvan százaléka ellenzi, és 66 százalékuk a megújuló energiákat támogatja, a szerződés pénzügyileg előnyökkel jár a hatalom és az ahhoz közel állók számára - írta Florence La Bruyere, aki szerint Washingtonban attól tartanak, hogy a magyar kormányfő Moszkva trójai falovává válhat.

A Der Standard osztrák liberális napilap Putyin Orbánnál - kölcsönös imázsápolás című írása szerint Putyin budapesti látogatása csupán néhány óráig tart majd, de ez az orosz elnök számára ritka diplomáciai diadalt jelent vendéglátója, a nemzeti-populista Orbán Viktor jóvoltából.

A lap budapesti tudósítója Gregor Mayer kiemeli: a Krím megszállása óta orosz elnök most először érkezik egy NATO-tagországba és a maláj utasszállító lelövése óta először egy uniós országba. Orbán a keleti nyitással további mozgásteret akar teremteni magának, s ennek a legfőbb haszonélvezői a szerző szerint az oligarchák és azok a fedőcégek lesznek, amelyek közel állnak az Orbán családhoz és a miniszterelnök bizalmasaihoz.

A Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági napilap keddi számának írása szerint Putyin és Orbán politikai felfogása alig eltérő, minthogy az előbbi az ellenőrzött demokráciát propagálja, az utóbbi pedig az illiberális demokráciát fedezte fel magának.

Hírfigyelő Szolgálat