Aláírta a magyar-orosz-román ellenes oktatási törvényt az amerikabérenc ukrán elnök

Petro Porosenko ukrán elnök aláírta az oktatási törvény módosítását, ami korlátozza a kisebbségek anyanyelvének használatát a közép- és felsőfokú oktatásban.

A módosított oktatási törvény szerint 2018 szeptember 1-től a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek már csak az általános iskolában tanulhatnak saját anyanyelvükön. A kormány szerint ideális esetben a magyar gyermekek még az általános iskolában meg kellene tanuljanak ukránul, és középfokú oktatásban már csak ukrán nyelven részesülhetnének. A módosítást 2020-ig fogják minden évfolyamra vonatkozóan megvalósítani. A törvény cserébe viszont közel kétszeresére emeli a pedagógusok minimálbérét. Az iskolák opcionális jelleggel lehetőséget kapnak arra, hogy angolul, vagy más EU-tagállam nyelvén folytassanak oktatást, így egyelőre nyitott a lehetősége annak, hogy bizonyos iskolák a magyar nyelven tanulás lehetőségének megtartásáról döntsenek.

Az elnöki hivatal közleménye szerint “az ukrán elnök aláírta a parlament által 2017 szetember 5-én elfogadott oktatási törvényt. A törvény elfogadása lehetővé teszi az átfogó oktatási reform megvalósítását, ami javítani fogja az oktatás minőségét, és a fiatalok versenyképességét a munkaerőpiacon.”

Porosenko elmondása szerint a törvény “fokozza az ukrán nyelv szerepét az oktatásban”, amire amiatt van szükség, hogy a kisebbségi fiatalok könnyebben helyezkedjenek el az ukrán munkaerőpiacon.

A kisebbségi nyelvhasználat háttérbe szorítása Ukrajnában a diákok mintegy 10%-át érinti, megközelítőleg ilyen arányban tanulnak többek közt magyar, lengyel, román, orosz, szlovák nyelven.

Magyarország mellett Románia és Oroszország kormánya is felszólalt az új nyelvtörvény ellen. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő márciusban azt mondta, ez az erőltetett ukránosítás “állami szinten folytatott nyelvi genocídium”. Az ukrán és az EU-s munkaerőpiaci lehetőségek közti áthidalhatatlan különbség az ukrán EU-csatlakozás után ráadásul arra ösztönözheti a nemzeti kisebbségeket, hogy tömegesen vándoroljanak ki Ukrajnából.

http://www.hidfo.ru/2017/09/alairta-a-magyarellenes-oktatasi-torvenyt-az-ukran-elnok/

A magyar külügy megakadályozza Ukrajna EU-csatlakozását

Magyarország megvétózza az Ukrajna EU-csatlakozását elősegítő lépéseket, amiért a kijevi kormány korlátozza a magyar fiatalok nyelvhasználatát az oktatásban.

Magyarország vétójogával él és megakadályozza, hogy a keleti partnerség keretén belül Ukrajna további előrelépéseket tegyen az Európai Uniós csatlakozás irányába – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

“Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti partnerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelépést jelenthetne az európai integrációs folyamatban.”

A külügyminiszter nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy Petro Porosenko ukrán elnök aláírta a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát korlátozó új oktatási törvényt. Az új szabályozás szerint a magyar fiatalok már általános iskolában meg kellene tanuljanak ukránul, a közép- és felsőfokú otkatásban pedig csak ukránul beszélve vehetnének részt. Ez a mesterségesen létrehozott hátrányos helyzet és Ukrajna EU-csatlakozása együttesen azt eredményezné, hogy a kisebbségek tömegesen kivándoroljanak Ukrajnából más uniós tagállamokba, emiatt Magyarország az új feltételek fennálása mellett érdekeltté válik az ukrán EU-csatlakozás megakadályozásában.

A külügyminiszter azt mondta, „Garantáljuk, hogy Ukrajnának mindez fájni fog a jövőben […] Most, hogy az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás, valamint az ukránok vízummentessége életbe lépett, az ukránok azt az álmot dédelgetik, hogy a keleti partnerség jegyében még tovább lépnek az európai integráció felé vezető úton. Na, ezt most pont elfelejthetik.”

A Magyar Idők beszámolójából kiderült, hogy az Egyesült Államok támogatta az ukrán oktatási törvény módosítását, az Európai Unió pedig hallgatott ezügyben, ezzel ismét demonstrálva, hogy uniós hivataloktól nem várhatjuk a magyar érdek képviseletét. A törvénymódosítás ellen kizárólag az érintett kisebbségek anyaországai tiltakoztak, így többek közt Oroszország és Románia jelezte, hogy a történteknek következményei lesznek.

http://www.hidfo.ru/2017/09/a-magyar-kulugy-megakadalyozza-ukrajna-eu-csatlakozasat/

Ilyet se láttuk még, bankkártya nélküli digitális pénzt hoznak létre a nagybankok

Japán nagybankok konzorciuma napokon belül bemutatja a J coint, vagyis azt az új digitális elszámolási egységet, amely mobilfizetések egy új formáját teszi lehetővé Japánban. A megoldás lehetővé teszi, hogy a bankkártyák kihagyásával, a kereskedők és a felhasználók szempontjából is ingyenesek legyenek a tranzakciók, cserébe a bankok értékes adatokat nyernek az ügyfeleik fizetési szokásairól.

A Mizuho Financial Group és a Japan Post Bank által vezetett banki konzorcium megszerezte a japán jegybank és pénzügyi felügyelet engedélyét arra, hogy egy új digitális pénzt bocsássanak ki. A J coin egy az egyben átváltható japán jenre, Qr-kódos mobilfizetésre lehet majd használni, a szolgáltatás teljesen ingyenes lesz. A bankok nem pénzt keresnek ezen, hanem az ügyfeleikről szerzett fizetési adatokat, amely révén jobban megismerhetik a viselkedésünket - írja a Financial Times.

A mobilfizetési megoldás a boltok szempontjából is ingyenes lesz, szemben a kártyás fizetéssel, ahol kereskedői jutalékot, POS-bérlési díjat kell fizetniük. A japán bankok azért is léptek, mert nemrégiben Kína legnépszerűbb mobilfizetési appja, az Alipay is Japánba jött, a helyi bankoknak pedig nem tetszik, hogy az értékes fizetési adatok Kínába vándorolnak.

Emellett a 2020-as tokiói olimpia miatt is fontos, hogy már egy működő új rendszerrel rendelkezzenek, Japán ugyanis szeretné megmutatni a világnak, milyen fejlett fintech megoldásokkal rendelkeznek. A japán gazdaságot mindeközben a fejlett országokhoz képest meglepően magas készpénzhasználat jellemzi, a fizetések 70 százaléka érték szerint még mindig készpénzben zajlik.

A J Coin nem blockchain alapú, hanem a jegybank engedélyével kibocsátott digitális pénz, tulajdonképpen egy digitális formában létező új elszámolási egység. Európában is lehetőség van e-pénz kibocsátásra, már Magyarországon is volt erre példa: itthon a Barion e-forint működik a J coinhoz hasonlóan. A nagy különbség meglátásunk szerint pl. a Barion szolgáltatása és a J coin között az, hogy a J Coint japán legnagyobb bankjai dobják piacra, így bizonyára gyorsan el fog terjedni az országban.

Portfolio