A ShanghaiEye videója az iráni konfliktus globális energiahatásait elemzi, hangsúlyozva, hogy a fosszilis energiahordozók továbbra is létfontosságúak a világgazdaság számára, annak ellenére, hogy sokan az elektromos autók és napelemek miatt úgy gondolják, már túl vagyunk rajtuk. Az energiabiztonság ma már nem csak az olaj- és gázellátásról szól, hanem a teljes ellátási lánc kiszámíthatóságáról és költségeiről. 
A Hormuzi-szoroson keresztül zajló olajszállítás különösen veszélyeztetett: Dél-Korea importjának 70%-a, Japáné pedig 90%-a függ ettől a kritikus ponttól. A válság nem rövid távú sokk, hanem évekig tartó instabilitást hozhat, ami miatt sok vállalat Ázsiába, különösen Kínába, az ASEAN-országokba és Dél-Ázsiába helyez át tevékenységet. Ázsia 2026-ban a globális GDP közel felét (49,7%-át) adja, és hatalmas energiaigénye van. 
Ezzel párhuzamosan Kína már évek óta építi zöld gazdaságát: megújuló energia (szél, nap, víz, atom), akkumulátoros tárolás, zöld hidrogén és zöld adatközpontok terén jelentős előnyre tett szert. Külföldi cégek (pl. CLP, Merck) is erősítik jelenlétüket Kínában, ahol gyártóüzemeik áramellátásának 80%-a már megújuló forrásból származik. Helyi partnerekkel, kettős beszerzési forrásokkal és lokalizációval növelik az ellátásbiztonságot. Kína kormánya új növekedési motoroknak nevezi a hidrogént és a zöld üzemanyagokat, miközben a nehéz iparágak (pl. teherautók, repülés) elektrifikációját és zöld energia használatát támogatja. 
A Boao Fórumon összegyűlt üzleti és politikai vezetők szerint a megoldás a mélyebb ázsiai együttműködésben, a BRI (Egy Övezet, Egy Út) infrastrukturális projektjeiben és a „Nagy-Eurázsia” koncepciójában rejlik, amely Oroszországot, Kínát, az ASEAN-t, a Közel-Keletet és Indiát ölelné fel. 
Összegzés: Az iráni válság rávilágít a fosszilis energia törékenységére, ugyanakkor felgyorsíthatja az átállást a zöld energiára. Kína – korai beruházásainak köszönhetően – reziliensebb, vonzóbb befektetési célpont, és pozíciója erősödhet a globális energiaátalakításban, míg más ázsiai országok nehezebben birkóznak meg a kihívással. A válság nem csak probléma, hanem katalizátor egy új, Ázsia-központú rendszer építéséhez.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=vtnjUBIqtdY