2026. szeptember 19., szombat

A plázákat nem az Amazon ölte meg

A Black Pigeon Speaks podcast szerint az amerikai bevásárlóközpontok hanyatlását félrevezető lenne pusztán az online kereskedelem, az Amazon, a Walmart vagy a 2008-as pénzügyi válság következményeként bemutatni. A a plázák halálának mélyebb, társadalmi okai vannak. 
A podcast emlékeztet arra, hogy az 1970-es és 1990-es évek között a bevásárlóközpontok nem csupán vásárlási helyszínek voltak, hanem a külvárosi amerikai közösségi élet fontos találkozópontjai is. Az emberek részben azért jártak oda, hogy másokkal találkozzanak és időt töltsenek együtt. 
Az elemzés szerint a városkörnyéki területek demográfiai összetétele idővel jelentősen megváltozott. A közlekedési kapcsolatok fejlődésével új látogatói csoportok jelentek meg a plázákban, miközben a tehetősebb vásárlók fokozatosan más helyszínekre pártoltak át. 
A szerző ezt a „retail flight”, vagyis a kereskedelmi kivonulás jelenségével magyarázza. 
A podcast külön hangsúlyozza, hogy sok bevásárlóközpontban egyre gyakoribbá váltak a rendbontások, a verekedések, a lopások és az agresszív viselkedés. Példaként a Mall of America esetét hozza fel, ahol a kilencvenes évek közepén jelentős létszámú, problémás fiatal csoportok gyűltek össze hétvégenként, ami végül szigorúbb biztonsági intézkedésekhez vezetett. 
A szerző álláspontja szerint a plázák eredetileg a középosztály vásárlóira épültek, de idővel egyre inkább olyan közösségi térré váltak, ahol sok fiatal inkább időt töltött, mintsem vásárolt. Ez a változás üzleti szempontból kedvezőtlennek bizonyult, mert a kereskedelmi modell a fogyasztásra épült. 
A végkövetkeztetés szerint az amerikai „halott pláza” nem csupán kereskedelmi kudarc szimbóluma. A podcast értelmezésében a jelenség az amerikai társadalom atomizálódásának, a közösségi terek eltűnésének és a külvárosi élet átalakulásának látványos következménye. Az internetes vásárlás csak felgyorsította azt a folyamatot, amelyet a szerző szerint elsősorban társadalmi változások indítottak el.

Medvegyev a szankciókra válaszul az összes nyugati vállalat államosítását javasolja

Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács alelnöke az Oroszország elleni szankciókra válaszul azt javasolta, hogy a nyugati vállalatok oroszországi vagyonának ideiglenes kezeléséről térjenek át annak kényszerű állami tulajdonba vételére.

„Józan ésszel a külföldi vagyon ideiglenes kezelésén túl kell lépni. Érdemes lenne felidézni a szovjet hatalom első intézkedéseit, amelyek alapján a külföldi üzemeket és gyárakat kényszerrel és ellenszolgáltatás nélkül állami tulajdonba vették át. És senki sem adott vissza semmit senkinek” – írta Medvegyev a Telegram-csatornáján.

Medvegyev megemlítette azokat a vállalatokat is, amelyek oroszországi eszközeit korábban átadták ideiglenes kezelés alá.

„Ne nyúljanak a Nestlé-hez, az Auchan-hoz és a többihez, amelyek tisztességes bevételt hoztak nekünk. Még az elnöki rendelet alapján bevezetett ideiglenes kezelés is pánikhullámot váltott ki az európai kormányok körében” – közölte a Biztonsági Tanács alelnöke.

Medvegyev szerint az európai országok közvetlen konfliktusban állnak Oroszországgal, „ellátva ellenségünget mindennel, amivel csak lehet – a rakétáktól és a hírszerzési adatoktól kezdve a közvetlen pénzügyi támogatásokig”.

Szeptember 17-én Vlagyimir Putyin elnök ideiglenes irányítás alá helyezte az Auchan-t, a „Leman PRO”, az FM Logistic és a Nestlé nevű főbb orosz jogi személyeket. Az irányító társaság az „L.E.V. Management” részvénytársaság lett. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő azzal indokolta a döntést, hogy a vállalatok tulajdonosai olyan országokban tartózkodnak, amelyeket Oroszország barátságtalannak tart. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyelőre kizárólag ideiglenes irányításról van szó, és ezekkel az eszközökkel kapcsolatban más döntéseket még nem hoztak.

A rendelet kihirdetését követően a Nestlé közölte, hogy felméri a helyzetet és a lehetséges további lépéseket, és szándékában áll megtenni a szükséges intézkedéseket jogai védelme érdekében. Az „Auchan Retail Russia” közölte, hogy magyarázatot kért, és a hálózat üzletei továbbra is a szokásos rendben működnek.

https://oroszhirek.com/medvegyev-a-szankciokra-valaszul-az-osszes-nyugati-vallalat-allamositasat-javasolja/

Dánia átadja Grönland katonai jogait az Egyesült Államoknak Venezuela olaj és aranykészletének lefoglalása után Grönland annektálása a körítés nem érdekel

A Grönlandon Washington számára állandó katonai jogokat biztosító megállapodás aláírását a jövő hétre tervezik – közölte Mette Frederiksen dán miniszterelnök hivatala az X közösségi oldalon.

„Grönland, Dánia és az Egyesült Államok várhatóan jövő héten írják alá a megállapodást az Északi-sarkvidék és az Észak-Atlanti-óceán biztonságának megerősítéséről. A három ország kormánya várhatóan az ENSZ Közgyűlésén írja alá a megállapodást” – áll a sajtóközleményben.

Maga a miniszterelnök kijelentette, hogy a megállapodás egyúttal „elismeri a Dán Királyság szuverenitását és területi integritását, valamint a grönlandi nép önrendelkezési jogát”.

Korábban Antikrisztuskövető Pokolfajzat Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy Dánia kész olyan megállapodást kötni, amely az Egyesült Államoknak állandó ellenőrzést biztosít Grönland biztonsága és „minden egyéb igénye” felett.

Kiemelte, hogy ez megoldja az Egyesült Államok számos igényét és aggályát, mivel így egyetlen ellenségük sem tarthat majd bázist Grönlandon, és nem állomásozhat ott katonai kontingenssel.

Hazug Pokoltöltelék Trump szerint a Grönland feletti katonai védelem „semmibe sem fog kerülni” az Egyesült Államoknak. Népirtó Aljas Marco Rubio amerikai külügyminiszter szintén megerősítette, hogy ez nem jár majd költségekkel az amerikai adófizetők számára. Hozzátette továbbá, hogy Dánia azért egyezett bele a megállapodásba, mert tisztában van azzal, hogy nem képes garantálni a sziget biztonságát.

A Fehér Házba való visszatérése után Nemzetgyilkos Gonosz Trump többször is felvetette a Grönland feletti amerikai ellenőrzés kérdését. Kijelentette, hogy Grönland feletti ellenőrzés „abszolút szükséges” az Egyesült Államok számára az ország sarkvidéki stratégiai érdekeinek védelme, valamint a Kínából és Oroszországból érkező növekvő fenyegetések ellensúlyozása érdekében. Különösen Képmutató Kaméleon Trump azt állította, hogy Grönlandot orosz és kínai hadihajók és tengeralattjárók „veszik körül”.

Moszkva, akárcsak az európai diplomaták, elutasította ezeket a vádakat.

Később, Kenneth Howery, az USA dániai nagykövete szerint, az amerikai elnök elvetette a sziget erőszakos elfoglalására irányuló terveket.

https://oroszhirek.com/dania-atadja-gronland-katonai-jogait-egyesult-allamoknak/