MNB-botrány: 250 milliárd forint közpénz nyomát tüntette el a Fidesz

Miután a bíróság úgy döntött, hogy az MNB-nek ki kell adnia az adatokat arról, hogy mire is költik alapítványaik a közpénzeket, a Fidesz nem habozott, hogy felülírja a bíróság döntését, újabb szöget ütve a magyar demokrácia koporsójába és az információszabadságba.

Ahogyan már többször is megírtuk, a Magyar Nemzeti Bank átláthatatlanul és ellenőrzés nélkül tolt bele alapítványaiba több százmilliárd forintot, a közpénzekből pedig luxus ingatlanokat, műkincseket vásároltak, valamint a várnegyedben borbolt és étterem megnyitását is tervezik.

A jegybank mindig is tagadta, hogy közpénzekről lenne szó, bár maga Matolcsy György is kijelentette korábban, hogy közpénzekből épül a közvagyon, majd végül a bírósági döntés is alaposan kitért rá, hogy miért is közpénz az a pénz, amelyet az MNB most már törvényi erővel átláthatatlanul készül elszórni.

A közpénz márpedig közpénz

A bíróság még február elején kötelezte arra az MNB-t, hogy ki kell adniuk az adatokat arról, hogy alapítványaik mire is használják fel a náluk lévő közpénzeket. A bíróság alaposan felsorolta, hogy miért is közpénz az a pénz amellyel az MNB és alapítványai gazdálkodnak. Ennek egyik fontos pontja, hogy bár a jegybank próbál elhatárolódni saját alapítványaitól, de mégis jegybanki vezetők állnak ezek élén.

Mivel az MNB alapítványai nemzeti vagyonnal és közpénzzel gazdálkodó szervek, ezért az Alaptörvény 39. § (2) bekezdése alapján gazdálkodásuk közérdekű adatnak minősülnek. Ráadásul a Magyar Nemzeti Bank az Alaptörvény és a jegybank törvény alapján kizárólag közfeladatokat lát el, ezért akármilyen funkció céljából is hoz létre egy alapítványt, az csak a jegybank közfeladataival és elsődleges céljával összhangban jöhet létre. Emiatt pedig mindenképpen közfeladatot ellátó szervnek kell tekinteni.

A bíróság tehát kimondta, amit már mi is megírtunk korábban: a jegybank nyeresége is közpénznek számít, mondjon bármit is annak vezetése. Azért is fontos erről beszélni, mert a jövőben jöhetnek majd olyan szűkös évek, amikor a költségvetésnek ki kell pótolnia a jegybank veszteségét, és ekkor ez az elszórt 250 milliárd pont jól jönne, hogy ne adófizetői pénzekből kelljen a veszteséget kipótolni.

A Fidesz-KDNP nem tétlenkedett, hogy bevédje a Matolcsy György vezette jegybankot (korábban Orbán Viktor jobbkezének számított a jegybankelnök), és 2 nap alatt átnyomott a parlamenten egy olyan törvénymódosítást, amely szerint az alapítványokba tett pénz „elveszti a közvagyon jellegét”. A törvény alapján az MNB alapítványai megtagadhatják, hogy kiadják a gazdálkodásukról szóló adatokat, és ez a már érvényes bírósági döntésre is igaz. Hiába tehát a bírósági döntés arról, hogy az alapítványoknak ki kellene adnia a gazdálkodásukról szóló adatokat, a Fidesz-KDNP többségnek köszönhetően a magyar lakosság most már nem tudhatja meg, hogy lesz a sorsa 250 milliárd forintnak, ami majdnem 1 százaléka a teljes éves magyar GDP-nek.

Kósa Lajos „ügyesen” megpróbálta megmagyarázni, hogy hova is tűnik el a közpénz, ezzel akár az év szélkakasa díját is kiérdemelheti.

A törvény visszásságán még az adatvédelmi biztos is nagyon kiakadt, mivel a törvénymódosítás több ponton is sérti az átláthatóság Alaptörvényben lefektetett elveit.

A Fideszben sincs 100 százalékos egyetértés az üggyel kapcsolatban, Kövér László házelnök például egyértelműen kijelentette, hogy az MNB alapítványai közpénzeket kezelnek. A házelnök ki is várt a törvény módosítás aláírásával: miközben a kormánypárti frakciók két nap alatt átlökték a parlamenten a botrányos MNB-törvényt, Kövér László a maximális időkeretet kihasználva csak 5 nap után írta azt alá.

A Magyar Nemzet szerint amúgy Áder János nem biztos, hogy alá fogja írni a törvénymódosítást, és megfontolásra visszaküldi a parlamentnek. Ezzel azonban az a probléma, hogy a Fidesz-KDNP gondolkodás nélkül újra megszavazhatja, másodjára pedig már nem tud mit tenni a köztársasági elnök sem. A logikus lépés nyilvánvalóan az lenne, ha az Alkotmánybíróság előtt végezné a törvénymódosítás, mivel az Alaptörvénnyel több pontban is ütközhet az információszabadság megsértése miatt.

A hatalmi ágak szétválasztása már nem működik Magyarországon

Külön érdemes kitérni rá, hogy a törvénymódosítással a Fidesz ismét belerúgott egyet a demokratikus alapelvekbe. A hatalmi ágak szétválasztásának egyik lényegi pontja, hogy a törvényhozói és bírósági hatalom független egymástól: a bírói hatalom nem szólhat bele semmilyen módon sem a törvényalkotásba, ahogy a törvényalkotók sem szólhatnak bele egy bírósági döntésbe. A Fidesz-KDNP de facto nem tett mást, mint fogta magát, és egy törvénymódosítással felülírt egy nekik nem tetsző bírósági döntést. Ha pedig egyszer megtörtént, ezek után bármikor megtörténhet.

Független jegybank? Jó vicc...

Azzal, hogy a Fidesz így bevédte az MNB-t, Matolcsy Györgyöt és a jegybanki alapítványokat, végleg lehullt a lepel arról, hogy a jegybank bármilyen módon is független lenne a kormánytól. Ez már szinte akkor is egyértelmű volt, amikor a miniszterelnök a „jobbkezét” nevezte ki a jegybank élére, csak akkor még valamennyire próbáltak adni a látszatra. Most már ez sem számít.

A jegybank tevékenységét ráadásul többpárti felügyelő bizottság sem kontrollálja, mivel a Fidesz frakció leszavazta az MSZP és LMP jelöltjét, így végül egy olyan testület állt fel, ami csupa fideszesekből áll, élén Papcsák Ferenccel, és egy jobbikos taggal. A felügyelő bizottság részéről az elmúlt 1 évben semmilyen érdemi lépés nem történt, hogy gátját szabják a esztelen költekezésnek, a Fidesz most meg is jutalmazta őket ezért.

Már a kiugrúan magas fizetés sem ciki

A súlyosan aggályos törvénycsomagban ugyanis megszavazták, az MNB vezetésének béremelését is. A jegybankelnök fizetését 5 millió forintra emelték, de emelték az alelnökök, az MT-tagok, és a felügyelő bizottsági tagok fizetését is, utóbbiak 3 millió forintos fizetését tehetne zsebre. Papcsák Ferenc például biztosan boldog, hiszen a fizetése 1,2 millió forintról, 3,5 millióra forintra emelkedik. Megdolgozott ezért a pénzért a testület, hiszen amióta kinevezték őket, egyszer sem emeltek kifogását a jegybanki pénzszórások ellen, bár a feladatkörük pont az lenne, hogy ezeket az eseteket vizsgálják.

A magas jegybankelnöki fizetés úgy néz ki már nem ízléstelen, bár Orbán Viktor korábban még arról beszélt, hogy a jegybankelnök fizetése adófizetői pénz, és nem lehet ennyire kiugróan magas. Ezt követően pedig negyedére vágták Simor András akkori jegybankelnök fizetését.

Az elmúlt 5 évben sokat fordult a világ a Fidesszel, és a kiugróan magas fizetések már nem szúrják a szemüket. Lehet ez azért van, mert már saját embereik ülnek ezekben a pozíciókban?

Ténytár