Gyógyítás helyett lakásokat áruló orvosok

Magyarország mellett Angliából és Németországból is jóval több orvos megy más országokba dolgozni, mint ahány külföldi érkezik a pótlásukra, a hazai orvosok egy része pedig mára inkább ingatlanügynök, mint egészségügyi szakember – derült ki az orvoselvándorlást vizsgáló, nemrégiben megjelent kutatásból. A kilenc év adatait összefoglaló tanulmány szerint bár sok magyar orvos nem végleg hagyja el hazánkat, a hiányuk súlyos gondokat okoz.

Nem csak az a jellemző, hogy az orvosok egy-egy jobb ajánlat miatt külföldre mennek, a Magyarországon pályaelhagyók száma is emelkedik. Ők azok, akik nem a betegellátásban dolgoznak tovább, hanem orvoslátogatók, oktatók, kutatók, gyógyszergyárak alkalmazottai lesznek, vagy egészen más pályát választanak, például ingatlanügynöknek mennek – tudtuk meg Varga Júliától. A Magyar Tudományos Akadémia közgazdaság-tudományi intézetének tudományos főmunkatársa 2003-tól 2011-ig vizsgálta a magyar orvosok pályaelhagyását és külföldre vándorlását. – 11–13 ezer között mozgott azoknak az orvosoknak a száma, akik viselkedését munkánk során egyéni szinten, hosszú időn keresztül követhettük. Vizsgáltuk, hogy az orvosok relatív keresete, életkoruk, nemük mennyire befolyásolja a különböző irányú áramlásokat – mondta Varga Júlia.

A tanulmány legérdekesebb eredménye szerinte az volt, hogy nagyjából ugyanolyan arányban hagyták el a pályát belföldön is, amilyen arányban külföldre mentek az orvosok. Bár egy részük nem végleg hagyta el Magyarországot, 12 százalék választotta a külföldi, 14 százalék a belföldi munkát. Közülük 40 százaléknyi orvos új munkája egyáltalán nem kapcsolódik az egészségügyhöz. Ők, mint kiderült, sokféle állásban helyezkedtek el: például a kereskedelemben vagy ingatlanügynökségeknél.

Felgyorsult a kivándorlás

Bár a kutatás szerint 10 százalék fölött van azoknak az orvosoknak az aránya, akik inaktívak lesznek, egy részük csupán néhány évig nem dolgozik, például gyermekvállalás miatt. Ők később visszatérnek a magyar egészségügyi intézményekbe. A szakértő szerint azonban az inaktív orvosok száma a jövőben vélhetően emelkedni fog, mivel egyre több a nő a szakmában.

A kutató arra is kitért, hogy a hazai orvoselvándorlás ütemében komolyabb töréseket is meg lehetett figyelni, amikor hirtelen megemelkedett azoknak a magyar szakembereknek a száma, akik elhagyták a hazai betegellátást. Ilyen volt ez EU-csatlakozás, amely előtt 1-2 hónappal már felgyorsult a kivándorlás. A következő törés 2010 tavaszán történt, ám ennek okát nem vizsgálták. A harmadik törés 2011 májusában volt, amikor Ausztria és Németország feloldotta a hazánkkal szembeni munkavállalási korlátozásokat.

– A külföldre költözési és a pályaelhagyási döntésben is jelentős hatása van a jövedelemnek. Azok, akik az átlagjövedelemhez képest kevesebbet keresnek, inkább külföldre mennek, míg akiknek a hazai viszonylatokhoz képest magas a munkajövedelmük, belföldön választanak más irányt, például a korábban említett kutatói pályát – fejtette ki Varga Júlia.

Amerika elszívja az orvosokat

Varga Júlia szerint Európa legtöbb országában növekszik a várható élettartam, így egyre emelkedik a kereslet az egészségügyi szolgáltatások iránt, az orvosok pedig a gazdagabb országok felé veszik az irányt. Szerinte az elvándorlás nem feltétlen okoz problémát, mert ez orvosbevándorlással enyhíthető. Gondot az jelent, ha több orvos esik ki, mint amennyire a megfelelő ellátáshoz szükség volna, és ha nem lehet őket pótolni például külföldi kollégákkal. Ez hazánk esetében évek óta így van.

A szakember elmondta, hogy Európában Svájc kivételével minden ország úgynevezett nettó kibocsátó, vagyis több orvos hagyja el az országot annál, amennyien más országokból érkeznek. Érdekes módon ez Anglia és Németország esetében is igaz. Arra a kérdésre, mindez az egész EU-ban orvoshiányt eredményez-e, a szakértő úgy válaszolt: a mértékek nagyon különbözőek, a nyugati országok a bevándorló orvosokkal képesek enyhíteni a hiányt. Közülük az orvosok körében legnépszerűbbnek számító Egyesült Államokba vagy Svájcba elvándorlókat sok minden vonzhatja: a kedvezőbb jövedelem, a fejlett technológia, a kutatási támogatások és az, hogy ott olyan lehetőségekhez és kapcsolatokhoz juthatnak, ami igazán csábító egy ambiciózus szakembernek.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e folytatása a kutatásnak, tervezik-e a további évek orvoselvándorlását is vizsgálni, a szakértő úgy válaszolt, szívesen folytatnák, de még nem tudni, ezek az adatbázisok mikor állnak rendelkezésre ismét. – Az viszont az adatok alapján már most biztos, hogy ha nem lesznek változások, és továbbra is ilyen ütemben zajlik a kivándorlás, a jövőben még súlyosabb orvoshiányra lehet számítani. – Elkerülhetetlen egy legalább 50 százalékos bérrendezés. Azoknak az orvosoknak a száma pedig, akik külföldről érkeznek, nagyon csekély. Már Romániából is inkább nyugatabbra mennek – szögezte le Varga Júlia.

Az elvándorlás számokban

Ez év júliusáig már 912 külföldi munkavégzéshez szükséges hatósági bizonyítványt állítottak ki az egészségügyi dolgozók számára – derült ki az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) adataiból. Az első fél évben 415 orvos, 259 szakápoló, 114 fogorvos, 33 gyógyszerész és 8 szülész igényelte a bizonyítványt. Leginkább fiatalok tervezték a külföldi munkavállalást: a 25–29 éves korosztályból 199-en, míg a 30–34 év közöttiek közül 192-en adtak be kérelmet. Ez persze nem azt jelenti, hogy biztosan mindannyian távoznak, de a szándékot jól mutatják a számok. Elsősorban a belgyógyászok, sebészek és aneszteziológusok igényeltek hatósági bizonyítványt, a legtöbben az Egyesült Királyságba (229) és Németországba (220) készültek, a többiek főleg Írországba, Svájcba vagy Svédországba mennek. Tavaly összesen 1943 bizonyítványt állított ki a hivatal.
(MNO)