Moszkva nem hajlandó tárgyalni a
szankciók felfüggesztésének feltételeiről, ameddig az Európai Unió
szankciói érvényben vannak - Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter a
kijevi European Business Association vezetőivel tartott találkozón
jelentette ezt be. "Az Európai Unió szankcióit illegálisnak tartjuk,
melyek nem vezetnek se a konfliktus megoldásához, se az ukrán lakosság
védelméhez. Szükségtelen mondani, nem tárgyalunk a szankciók
visszavonásának feltételeiről, ameddig az Európai Unió szankciói is
érvényben vannak."
Moszkva számára láthatóan nem jelentenek semmilyen kényszert vagy nyomásgyakorlást az Európai Unió által hozott szankciók.
Korábban Szergej Nariskin, az orosz
Állami Duma képviselője bejelentette, szerinte az Egyesült Államok és az
Európai Unió egymás ellen kellene szankciókat hozzon, amiért támogatják
a kijevi juntát abban, hogy megszegje a tűzszünetről kötött
megállapodást. "Általánosságban véve a fegyvernyugvás érvényben
volt, egészen addig, amíg a kormánycsapatok tüzet nem nyitottak az EBESZ
megfigyelőire, és ezzel megszegték a tűzszünet egyezményt. Ebben az
esettben az Európai Unió az Amerikai Egyesült Államok ellen kellene
szankciókat hozzon, mert az amerikai kormány támogatja a kijevi
rezsimet. Másrészről viszont az Egyesült Államok is bejelenthetne egy
szankció-csomagot az Európai Unió ellen, mert az EU szintén támogatja
Kijevet." Elmondása szerint az Európai Unió többet is tehetne az
ukrán válság megoldásáért, de ez esetben emlékezniük kellene arra, hogy
független országként kellene tárgyalniuk, nem pedig Washington
szócsöveként.
Szergej Lavrov közölte, hogy szerinte az európai uniós államok az Oroszországgal szemben "egyoldalúan bevezetett" büntetőintézkedések miatt az idén 40 milliárd eurós (mintegy 12 ezer milliárd forint) veszteséggel számolhatnak, jövőre pedig 50 milliárdossal.
Az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy nem fognak kivételezni azokkal az európai cégekkel, amelyek nem értenek egyet az EU-s szankciókkal. Közölte, hogy például az olasz Veneto tartományban működő cégek képviselői azt kérték, hogy Oroszország ne alkalmazzon velük szemben korlátozó intézkedést, amennyiben ők nem hajlandóak végrehajtani az uniós büntetőintézkedéseket. Lavrov felszólította őket, hogy "inkább arra ösztönözzék saját kormányaikat, hogy a megfelelő irányba mozduljanak el". Hozzátette, hogy Moszkva nem szándékozik a nyugati szankciók feltételeiről tárgyalni.
Lavrov az Európai Uniót hibáztatta a történtekért, mondván, hogy az Ukrajnát a Kelet és Nyugat közötti választás elé állítva "igen felsrófolta az árakat" a kelet-európai ország jövőjét meghatározó geopolitikai játszmában, és ezzel elmélyítette a válságot a kelet-európai térségben. Azt mondta, hogy "a gazdaság nem visel el ilyen játszmákat". Azt is kijelentette, hogy nincs értelme azoknak a próbálkozásoknak, hogy elszakítsák Oroszország és a vele szomszédos országok gazdaságát egymástól.
Furcsa paradoxon;
Az orosz külügyminiszter Karl Marx
elméletére emlékeztette az Európai Üzleti Szövetség képviselőit,
miszerint a gazdaság a politika felett áll.
Furcsállta az uniós vezetők
"antimarxista kijelentéseit" - pedig közelebb áll hozzájuk, mint a
jelenlegi Oroszországhoz -, amelyek szerint Brüsszelben tisztában vannak
azzal, hogy az üzleti élet veszteségeket szenved az Oroszország elleni
szankciók miatt, mégis úgy vélik, meg kell értetni Moszkvával, hogy az
Európai Unió a politikát a gazdaság fölé helyezi.
Szergej Lavrov szerint "közös térségek rendszerének" kialakításáról kellene párbeszédet folytatni Oroszországnak és európai partnereinek. Olyan térségekről, amelyekhez minden ország kapcsolódhat. Ebben helye lehet az EU keleti partnerségi programjának is - vélte az orosz külügyminiszter.
Szergej Lavrov szerint "közös térségek rendszerének" kialakításáról kellene párbeszédet folytatni Oroszországnak és európai partnereinek. Olyan térségekről, amelyekhez minden ország kapcsolódhat. Ebben helye lehet az EU keleti partnerségi programjának is - vélte az orosz külügyminiszter.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése