A cseh belső elhárítás nemrég
nyilvánosságra hozott éves jelentése szerint az orosz titkosszolgálatok
megpróbálják aláásni a NATO és az Európai Unió egységét, és a cseh
államfő is az orosz titkosszolgálatok embere lehet. Csakhogy, Milos
Zeman nem az első demokratikusan választott vezető, akit a nyugatos
“demokraták” a választókat megkerülve próbálnak elmozdítani.
Csehország belső elhárításának (BIS)
szeptember elején nyilvánosságra hozott jelentése szerint a külföldi
titkosszolgálatok közül az orosz szervek a legaktívabbak a Cseh
Köztársaságban. A jelentésben az áll, hogy a Prágába akkreditált
diplomaták közel harmada hírszerző tiszt lehet – bár ezt
bizonyítékokkal nem tudták alátámasztani. A BIS jelentése szerint az
orosz titkosszolgálatok elsősorban a fővonalú média befolyásának csökkentésén dolgoznak, emellett megpróbálnak “igényt támasztani az Európai Unióból való kilépésre“, és megpróbálják “aláásni a demokratizálódó Ukrajna pozitív megítélését“.
A BIS jelentése ugyan nem mondja ki,
hogy Milos Zeman az orosz titkosszolgálatok embere, de ez pusztán
diplomatikus óvatosságnak tekinthető, hiszen az atlantista sajtó
kimondja helyettük is, Zemant pedig egyértelműen “Moszkva
szövetségeseként” kezelik. A jelentés szerint aggasztóak ezek a
folyamatok, hiszen Zeman Moszkva szövetségeseként támogatja az Európai
Unióból kilépésről népszavazás kiírását, és “tartani lehet attól”, hogy
ez az álláspont a következő években terjeszkedni fog az európai
politikusok körében (“demokraták”, népszavazástól tartanak).
Minden szempontból érdekesek ezek a
nyilvánosságra hozott értékelések, és miközben akár helyénvalóak is
lehetnek bizonyos megállapításaik, a szakértők többnyire az egyik
legfontosabb tényezőről feledkeznek meg: hogy ezeknek a
folyamatoknak demokratikus legitimitása van, a NATO és az Európai Unió
“egysége” pedig egyre kevesebb demokratikus legitimitással bír. Leegyszerűsítve:
ha a NATO meg tudná védeni az embereket, az EU-tagság miatt pedig javulnának a megélhetési viszonyok, az embereket hiába is próbálnák agitálni a tagság fenntartása ellen.
A tény azonban az, hogy semelyik
nemzetközi szervezet nem vívta ki magának a többségi társadalom
támogatását, ahogy a fővonalú sajtó alkalmazottai sem tesznek azért,
hogy az emberek hiteles forrásként tekinthessenek rájuk.
A NATO több mint egy évtizede vívja az
úgynevezett “terror elleni háborút”. Ez lenne az egyetlen ésszerű
funkciója ennek az úgynevezett “védelmi szervezetnek”, de ezt a célt
sem sikerült elérnie, hiszen a terroristák ma már Európában gyilkolnak
civileket; a háború betört a NATO hátországába. Vagyis a NATO nem tudta megvédeni Európát a terrorizmustól, vesztésre áll a terroristákkal szemben.
Azt sem lehet mondani, hogy a NATO-tagságnak korábban demokratikus
legitimitása lett volna, hiszen a NATO-csatlakozás előtt Magyarországon
módosítani kellett a választási törvényt, hogy a referendum 50% alatti
részvételi aránnyal is érvényes legyen.
Az Európai Unió megítélésének alakulása
szintén nem egy bonyolult folyamat, hiszen az emberek közvetlen
tapasztalatain alapszik: az EU-csatlakozást megszavazták az emberek,
mert ettől javuló megélhetési lehetőségeket, növekedő béreket reméltek.
Mivel egyik ígéret sem teljesült, ehelyett az EU-ban
is csak egyre nő a munkanélküliség, idővel az emberek kiábrándultak az
Európai Unióból. Soha nem lehet kizárni, hogy ebben rivális hatalmak
titkosszolgálatai is közreműködnek, de önmagában ahhoz nem kell
külföldi titkosszolgálati agitáció, hogy az emberek lássák, hogy egyre
rosszabbul élnek, és egyre inkább csak külföldön lehet munkát találni.
Hogy miért ábrándultak ki az emberek a
fővonalú sajtóból? A fővonalú sajtóorgánumok többsége – különösen a
migrációs válság során – bebizonyította, hogy előbbre tartja a
multikulturalizmus ideológiáját az emberek közvetlen tapasztalatainál
és biztonságánál.
Egy ideológiát fontosabbnál tartottak az
élő társadalomnál, ennek érdekében akár hazugsághoz is folyamodtak,
emiatt az emberek nem bíznak bennük. Lehet, hogy erre a
bizalmatlanságra külföldi titkosszolgálatok is ráerősítenek? Nincs
kizárva – de ha nem hazudnának, és nem ideológia mentén cenzúráznák a
híreket, önmagában egy idegen hatalom agitációja semmit nem érne el,
hiszen az emberek hiteles forrásnak tarthatnák a fővonalú sajtót.
A szakértők minden bizonnyal jelentős
pénzeket kapnak annak kiértékeléséért, mekkora veszélyt jelent Európára
egy idegen titkosszolgálat. Ezek a jelentések azonban feltételezik,
hogy az emberek csukott szemmel járnak, és nem látják, hogy rosszabbul
élnek, a sajtó hazudik, a terroristák pedig már a spájzban vannak.
Veszélyes útra tértek ezzel az “EU és NATO egységének” képviselői,
hiszen ezáltal nyíltan felvállalják, hogy az ideológiájukat
fontosabbnak tartják a demokráciánál. Ugyanis, mindazokat a dolgokat,
melyeket külföldi titkosszolgálati agitációnak tulajdonítanak, az
emberek egyre inkább megszavazzák, őket pedig egyre kevésbé szavazza
meg bárki is.
Bármilyen politikát is képvisel Milos
Zeman, tény, hogy az emberek ennek képviseletében megválasztották, és a
választók közel kétharmada támogatását adta mindehhez. Ha el akarják
mozdítani az elnöki posztról, érdemes elgondolkozni azon;
minek nevezzük azt, ha egy demokratikusan választott vezetőt senki által meg nem választott titkosszolgálati körök akarnak elmozdítani a vezetői székből? Így működik egy liberális demokrácia?
Hiszen Zeman esetében ennek lehetünk
szemtanúi. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az emberek hiába választanak
meg valakit, hiszen a hatalom egy nem-megválasztott ismeretlen
kisebbség kezében van, ami kénye-kedve szerint leváltogathat választott
vezetőket.
A BIS jelentése az ukrán kormány megítélése
miatt is aggódik, amit szerintük szintén külföldi titkosszolgálatok
próbálnak aláásni. Az igazság azonban, hogy az ukrán kormány már a
hatalomra jutásakor saját megítélését ásta alá: az úgynevezett
“demokratikus átmenetet” azzal kezdték, hogy utcai harcokkal külföldre
zavarták a kormánypolitikusokat. Majd alkotmányellenes módon
menesztették a szintén közvetlen választások útján választott államfőt.
Mindezt tovább tetézték azzal, hogy a puccs után nyolc hónapon át nem
írtak ki újabb országgyűlési választásokat – ehelyett az összes létező
nemzetközi szerződést aláírták, amit korábban a demokratikusan
választott – majd általuk elűzött – vezető nem volt hajlandó aláírni.
Ha ezt nyugaton demokráciának nevezik, aligha kell külföldi
titkosszolgálati agitáció ahhoz, hogy az emberek kételkedni kezdjenek
ebben a “demokráciában”.
Valójában mindegyik esetben annak
lehetünk szemtanúi, hogy a NATO és az Európai Unió vezetői kezdenek
nyíltan szembefordulni a demokráciával, mert az emberek már nem arra
szavaznak, ami az uralkodó kisebbség elvárásainak megfelelő lenne. A
liberális atlantista “elit” multikulturalizmust, liberalizmust és
amerikai katonai jelenlétet akar, de az emberek mindenféle erős
vezetőkre és határzárakra, nemzeti büszkeségről beszélő politikusokra
szavaznak. Milos Zeman állítólag Moszkva szövetségese – de hányan
szavaztak Milos Zemanra, és hányan az amerikai tankok bevonulására?
http://www.hidfo.ru/2016/09/a-nato-es-az-europai-unio-szembefordult-a-demokraciaval/
http://www.hidfo.ru/2016/09/a-nato-es-az-europai-unio-szembefordult-a-demokraciaval/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése