Bár akad, akinek tízezrekkel is jobban csökken a hiteltörlesztése, sokan felháborodtak, miután meglátták a banki elszámolást. Van, akinek mindössze 1 forinttal kell ezentúl kevesebbet fizetnie, mások Hofi-poénokkal vigasztalják magukat, de a legtöbben nem értik az egészet. És arra is bőven van példa, hogy most többet vagy tovább kell fizetni. 27 milliót egy panellakásért vagy 4,8 milliót egy Suzukiért, amelyiknek 1-2 évente kiesik a bal első kereke.
Sajnos bejött, amit hónapokkal ezelőtt beharangoztunk: a devizahitelek forintosítása lefagyasztotta a mosolyt az adósok arcáról. Hiába történt meg ugyanis a Kúria által korábban jogtalannak minősített tételek (kamatemelések, árfolyamrés) korrekciója, a piaci árfolyamon történő forintra váltás sokaknál megette a visszatérítésből származó előnyöket. Nyilván nem mindenkinél, de aki most csalódott, az jóval hangosabb; szerkesztőségünkbe is sorra érkeznek a panaszok.
“Nem akartam hinni a szememnek, amikor megláttam.”
“Jól meg lettem mentve.”
“Ilyen a mesében sincs.”
“Ezek palira akarnak venni.”
Így reagáltak a devizahitelesek, amikor kibontották a bankjuktól kapott elszámolást. A legjobban talán az az adós lepődött meg, akit arról értesített az egyik pénzintézet, hogy:
“Az Ön fizetendő törlesztő részlete az elszámolás és a szerződésmódosulás eredményeképpen 1 forinttal csökkent.”
Nem volt túlzottan boldog az az autós sem, aki 2006-ban, 10 év futamidőre, havi 30 ezer forintos részletre vett egy Suzuki Ignist. A havi részlet ugyan most 600 forinttal csökkent, de a futamidő 3 évvel hosszabb lett. Ez alapján 2019 januárjára a 13 éves Suzuki 4,8 millió forintot ér majd. Sokat ahhoz képest, írta az adós, hogy az autónak átlagosan 2-3 évente kiesik a bal első kereke.
“Mama, ha ébren van, ne álmodjon, ez a Hírek és nem a Kívánságműsor!”
Az egyik közösségi oldalon terjed ez a Hofi-poén, a devizahitelesek között. A Banki károsultak csoportjába írók közül vannak, akik arról panaszkodnak, hogy az elszámolás után még több is lett a tartozásuk, mint amennyit évekkel korábban felvettek. Egyiküknél 6 millió 700 ezer forintos tartozásból lett 12 millió 176 ezres, más 5 millió forintot vett fel svájci frank alapú hitelben, most 10 millió 244 ezer 643 forint a tartozása, a bank számításai szerint. Az adós nem érti, hogyan jöhetett ki ez az összeg, arra kíváncsi:
“Az eltelt 7 év folyamatosan befizetett összegét a vakok javára utaltam?”
Más így matekozik:
“18 millió forint kölcsönből 11 millió törlesztve, elszámolás utáni tartozásom: 33 millió forint. 33 millió -11 millió=22 millió. Vissza az elejére: 11 millió+22 millió=33 millió. Ez nekik nem elég a felvett 18 millióra?!”
Sajnos a bankok számítása nem ilyen egyszerű. Gergely Péter, a BankRáció.hu hitelszakértője korábban a Vs.hu-nak pont azt mondta, a képletet olyan bonyolultra alkották, hogy a bankoknál is legfeljebb néhányan tudják rendesen értelmezni azt. Szerinte ezért nem is nagyon érdemes elkezdeni számolgatni.
Általános szabályokat persze fel lehet állítani: annál nagyobb a túlfizetések miatt visszajáró összeg, minél régebben, minél hosszabb futamidőre, minél magasabb kamattal, minél szélesebb árfolyamréssel, minél erősebb forintárfolyam mellett adósodott el valaki. A Portfolio szerint emellett az is számít, hogy a túlfizetések alapján kiszámított és felkamatoztatott úgynevezett elszámolási összegből több tételt is levonhatnak a bankok.
Így például az általuk adott kamat- és díjkedvezményeket, az árfolyamgátban elengedett összeget, az esetleges kedvezményes végtörlesztés során adott kamatkedvezményeket. Akik tehát hitelkönnyítő programban vettek részt, azok könnyen csalódhatnak. Mindenesetre a banki, jegybanki becslések és a hivatalos nyilatkozatok szerint átlagosan 20 százalékkal csökkent a jól fizető jelzáloghitelesek tőketartozása és 25 százalékkal a törlesztő részlete.
adósság
A jegybank szerint ennyi jár az adósoknak.
Csakhogy nem mindenkinek. Niki 2007-ben 7,5 millió forintot vett fel, idén februárig 6,5 milliót fizetett vissza, az elszámolás szerint pedig még 11 millióval tartozik. 2015 és 2033 között havi 80 ezer forintot kellene fizetnie, vagyis 23 év alatt összesen több mint 20 milliót. Ha ezt elfogadja, lesz egy 27 millió forintot érő panellakása. A VS.hu-nak azt mondta, mindenképpen fizetni fog, de hogy ezt nem hagyja annyiban, az biztos.
“Mégis hogy képzelik, hogy négyszeresen fizetem vissza azt, amit felvettem?!”
Zoltán is egy panellakásért adósodott el még 2005-ben. 8 millió forintot vett fel svájci frank alapú hitelben, ennek mára a többszörösét fizette vissza, miután a törlesztő részlete 70 ezer forintról 130 ezerre ugrott.
“Ki se számolom, mert idegbajt kapok.”
Tíz évvel ezelőtt azzal sem számolt, hogy a szerződésben szereplő kezelési költség is havi 17 ezer 600 forintra ugrik az árfolyam ingadozása miatt. Az elszámolással és a forintosítással viszont most jobban jár, ismét 70 ezer lett a havonta fizetendő részlet. Van azonban egy másik hitele is, amelyet szintén svájci frankban vett fel 2009-ben, akkor, amikor még 180 forintot ért egy frank. A forintosítással a 6 milliós tartozásból 8 milliós lett, hiszen a kölcsönt nem 180, hanem 256 forinton forintosították. A törlesztő részlete 4 ezer forinttal lett kevesebb.
devár
Így szállt el a forint árfolyama 10 év alatt.
Ennél is bonyolultabb annak a devizahitelesnek a helyzete, aki életbiztosítással kombinált devizahitelénél hiába fizette 8 évig a biztosítást is, a bank az elszámolásnál azt a pénzt nem vette figyelembe, így a 12 milliós hitel tőketartozása most 21 millió forint. Valószínűleg még így is jobban járt, mint az a másik kombinált hiteles, akinek az utolsó törlesztési évben havonta 450 ezer forintot kellene fizetnie, addig pedig átlagosan 60 ezret. Azt írta:
“Ez sokkolt. 8 millió forint 25 millióba kerül. Ha végig is tudnám fizetni, az utolsó évben akkor is elvérzek, mert nincs ennyi pénzem.”
Többen azzal fordultak lapunkhoz, hogy egyszerűen nem értik az elszámolást. Katalin szerint azt „kicicomázták”. Ő 2007-ben adósodott el, 3 millió forint hitelt vett fel, 5 évig minden hónapban ugyanannyit fizetett, majd a törlesztő részlet több mint a duplájára emelkedett. Közben beteg lett, rokkantnyugdíjas, nem tudott tovább fizetni. A szerződését felmondták, és átadták az egyik követeléskezelő cégnek, amelyik eddig 6 millió forintot követelt rajta, a forintosítással ez az összeg 8 millióra nőtt. Katalin nem érti, hogyan, ezért bírósághoz fordult. Azt mondta, ha kell, a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságig viszi az ügyét.
Problémájával nincs egyedül, devizahitelesek ezrei nem tudnak most eligazodni az elszámoláson, ezért nagy valószínűséggel kételkednek is a benne foglalt adatokban. Panaszra egyébként van lehetőség: a levél kézhez vételétől számított 30 napon belül be lehet menni a bankba, ahol még részletesebb levezetést és magyarázatot lehet kérni. A banknak 60 napon belül kell válaszolnia, és ha az adósok azzal a válasszal sem értenek egyet, a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhatnak. Problémájukat írásban kell jelezni, meg is kell tudni indokolni, és ha itt sem jutnak egyezségre, perre lehet menni.
Évának egyelőre nincs ötlete, hová fordulhatna segítségért. 2007-ben autót vett hitelre. A bank, amelyik a kölcsönt adta, felszámolás alatt áll. Kereste a Nemzeti Bankot, a felszámolót, de senki sem tudott semmi biztatót mondani. A VS.hu-nak azt írta:
“Úgy jártam, mint a Mátyás király mesében: kaptam is, meg nem is. Vagy, mint mikor a prímás szétosztja a jattot, de a cimbalmos nem kap: járni jár, de nem jut.”
(Balla Györgyi)
Bal-Rad komm: Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára szerint a devizahitelezés problémája volt a legmérgezőbb pont a bankok és a kormány kapcsolatában, ezt a most folyamatban lévő 1000 milliárdos visszatérítéssel és a forintosítással sikerült kezelni. Ez lehetővé tette, hogy új alapokra helyeződjön a kormány és a bankok viszonya.
-Hát most akkor mit panaszkodnak az érintettek? Ezer milliárdos visszatérítés! Emberek! Hát megmentették a devizahiteleseket!
Vagy jaj a megmentetteknek?!
Egyébként pedig zajlik Pesten a mára meghirdetett “Számoljunk le…” hiteles és otthonvédő demonstráció, ami este hatig van meghirdetve.
A mai tüntetés követelései:
Tisztelt Sorstársak!
Amint jól tudjátok, a mai napra tüntetést szerveztünk a Nem Adom a Házamat mozgalom aktivistáival közösen. Ti, akik a napokban kaptátok meg a forintosításról szóló förmedvény szerinti elszámolást, most már jól látjátok, hogy ez így egy napig sem folytatható tovább! Nincs hova hátrálnunk, előttünk szakadék tátong, vagy a teljes anyagi és egyéb ellehetetlenítésünk. Lépnünk kell, mégpedig egységben, mert egyedül nem megy! Többen összefogva jogászi segítséggel írtuk meg a követeléseinket, amit Kövér László házelnöknek küldtünk el ezekben a pillanatokban. Olvassátok Ti is és osszátok meg másokkal is!
Petíció és követeléseink:
Tisztelt Hölgyeim/ Uraim!
Azok nevében íródott ez a levél, akiket anno sikerült becsalni az úgy nevezett devizahitel csapdába, amelynek már a neve is hazugság. A 2004-2008 közötti időszak reklámhadjárata létrehozott egy olyan légkört, amelyben az emberek elhitték, hogy fejlődhetnek, fejleszthetnek. Nagyot tévedtünk és Önök most nem kevesebbet, mint az egész eddigi életünket követelik ezért a tévedésért. Pedig mindössze csak annyi a bűnünk, hogy bíztunk a pénzügyi vezetésben, a kormányban. Mára ez a bizalom teljesen szétfoszlott.
Önök nagyon jól tudják, hogy az akkori pénzügyi és állami vezetők tudatában voltak eme konstrukció veszélyeinek, az IMF, Jean Pierre Róth akkori Svájci Jegybank elnök és a 2004-es BÉT jelentés is mind-mind ezt bizonyítják. Ehhez képest, nem hogy nem tájékoztatták az állampolgárokat, de becsaptak bennünket a 2006-os bankszövetségi állásfoglalással.  2006. január 26. napján a Magyar Bankszövetség kiadott egy 6 oldalas, grafikonokkal alátámasztott tanulmányt arról, hogy várhatóan miként alakul a magyar forint és az idegen devizák egymáshoz viszonyított árfolyama 20 év távlatában.
Ebben ezt írta a Bankszövetség:
„hosszabb távon egyértelműen azzal kell számolni, hogy a forint árfolyama folyamatosan felértékelődik. Nem csak reálértelemben vett tartós forint gyengülést zárhatjuk ki a lehetséges jövőbeni forgatókönyvek közül, hanem a forint jelentős és tartós nominális gyengülését is. A hosszabb lejáratú hitelt felvenni szándékozók nyugodtan választhatják a pénzintézetek által kínált devizaalapú hitelkonstrukciókat is, a hitel futamideje alatt a hitel törlesztési terhét jelentősen és tartósan megnövelő árfolyammozgás nem lesz.”
Ez a félrevezető tanulmány nagyon sok kölcsönügylet megkötését alapozta meg. Ahogy rájöttünk, hogy képtelenek vagyunk fizetni ezt a fajta konstrukciót, informálódni kezdtünk, kerestük a jogi megoldás lehetőségét. Nagyon sok per indult Magyarországon azután, hogy több jogász szakember feltárta ezen ügyek jogellenes adottságait, amelyekben alapvető kérdésekben az adósoknak adtak a bíróságok igazat. A bankszektor látta, hogy miután jogi szempontból hanyag munkák a szerződések, nem felelnek meg a szerződések a megkötésükkor hatályos magyarországi jogszabályoknak, s hiába mondták éveken át, hogy mindegyik kölcsönügyben ténylegesen szerepelt idegen deviza, nem tudták egyetlen perben sem bizonyítani. Azt kellett elérniük a kormányzatnál és a magyar legfőbb bírói fórumnál, hogy törvényhozással állítsák le a peres folyamatokat és olyan helyzetet teremtsenek, amellyel megállítják a szerződések semmisségének kimondását.
A bankok pontosan tudták, hogy az árfolyamrés (folyósításnál vételi árfolyam, törlesztésnél eladási árfolyam alkalmazása) a soha igénybe nem vett idegen devizaösszeg miatt nem maradhat fenn, s azt is, hogy kamatemelésre soha nem volt okuk, így azok biztosan visszajárnának. Ezért annak fejében, hogy a korlátlanul érvényesíthető idegen deviza árfolyamának alkalmazása megmaradhasson az ügyletekben, lemondtak az árfolyamrésről, s a megemelt díjakról. Erről hozta meg a magyar országgyűlés a 2014. évi XXXVIII. és XL. törvényt. Az elszámolás kötelezettségének indokával pedig felfüggesztette a törvényhozás mindazokat a pereket, amelyek folyamatban voltak a bíróság előtt.
2010 és 2014 között a kormány több intézkedést hozott, de kínosan ügyelt arra, hogy azokat a fennálló szerződések számához képest nagyon csekély számú adós vehesse igénybe, s valójában véglegesen ne oldja meg problémánkat.
2014. novemberére elérkezett 4 évi ígérgetés után a forintosítás, amely szerint a CHF hiteleket 256,47 az euró hiteleket 308,97 forint árfolyamon kell leforintosítani a 2014. évi LXXVII. törvény alapján. A kölcsönök felvételekor a CHF átlagos árfolyama 160 HUF/CHF volt, az euróé pedig 260 HUF/euro. Ezért tehát az adósoknak átlagosan csak az árfolyam emelkedés miatt CHF esetén 60 %-al, euro esetén pedig 20 %-al magasabb árat kell fizetni a forint kölcsönéért, mint amit vállaltunk. Még a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, aki jelenleg az egyik legnagyobb magyar bank elnöke, is azt nyilatkozta a sajtónak, hogy elfogadhatatlan és igazságtalan ez a döntés.
2014. december 31-ig voltak a perek felfüggesztve, s próbálják továbbra is felfüggesztve tartani azokat, amely egy jogállamban elfogadhatatlan.
A civil lakosság, vagyis mi, a jogi úton kívül megpróbáltunk Önökhöz szólni, tisztelt döntéshozók. Évek óta tüntetünk. Másfél hónapig sátrat állítottunk fel és éjjel nappal a Miniszterelnök háza előtt voltunk, aki nem volt hajlandó szóba állni velünk. Elmentünk a bankokhoz, hogy elmondjuk a véleményünket, de nem hallgattak meg.  A PSZÁF is éveken keresztül állandóan visszautasította, hogy a jelzéseink alapján vizsgálatot indítson.Nem érdekelte sem az árfolyamrés, sem a kamatlábemelés. Most meg, valami furcsa módon mindkettő törvénytelen és közel 2.000.000 elszámoló levelet írnak a bankok. Rengeteg levelet írtunk mi a bankoknak, vitattunk, kértünk, de mindig ugyanazokat a semmitmondó, konkrétumoktól mentes sablon válaszokat kaptuk. Elmentünk a Parlamentbe a képviselőkhöz, ahol elmondtuk a kételyeinket, elvittük a javaslatainkat, de soha egyetlen fórumon sem hallgattak meg minket. A fejünk felett a bankokkal, a Bankszövetséggel tárgyalva hozták meg az újabbnál újabb döntésüket. Több száz feljelentést küldtünk az ügyészségekre, pótmagánvádas eljárást indítottunk a feltételezett bűnösök ellen, de a Legfőbb Ügyészség vizsgálat nélkül utasította vissza őket. Kimentünk Brüsszelbe, ahol az Európai Parlamentben hívtuk fel az ottani képviselők, bizottsági tagok figyelmét ezekre a „hungaricumokra”. Követeltük az EU normák magyarországi betartatását is, valamint jogi panaszt nyújtottunk be, amire az iktatási számot már megkaptuk.
A korona erre az egész műre a „forintosítási” törvény és a bankok elszámolása. Egyszerűen elképesztő, hogy egy állítólagos jogállamban egy pénzügyi intézmény egy mondattal elintézheti, hogy tisztességtelenül számolt fel évekig díjakat és ezzel magyar családok és emberek sorsát pecsételte meg.
Önök pedig, tisztelt képviselők, megnyomták a gombot és megszavazták ezt az embertelen, tisztességtelen törvényt. Nem tudjuk, láttak-e Önök ilyen elszámolást, de most látni fognak, mert mellékelünk Önöknek néhányat. Bármilyen hihetetlen is, de ezeket a számokat a bankok tisztességesnek tartják.
Hölgyeim és Uraim! Ezek a konstrukciók visszafizethetetlenek! Mi nem vagyunk rabszolgák, hogy egész hátralévő életünkben csak azért dolgozzunk, hogy ezeket a velejéig tisztességtelen, pénzéhes bankokat tömjük. Nem tesszük, de nem is lennénk rá képesek! A meghozott törvények nem az igazság alapján állnak, hanem a bankokkal kötött paktum alapján. Ismert a cél számunkra: el kell leplezni, hogy a bankok több millió magyar állampolgárt előre megtervezett módon kifosszanak.
Arról tájékoztatjuk Önöket, hogy MINDEN létező módon harcolni fogunk, nem nyugszunk bele ebbe az aljasságba! Felhívjuk a bankok és a Bankszövetség figyelmét, hogy nem fogadjuk el az elszámolásokat, mert szerződéseinket érvényesen létre sem jöttnek, illetve semmisnek tekintjük a vonatkozó hazai és Uniós fogyasztóvédelmi irányelvek, jogszabályok alapján! Így a 2014. évi LXXVII. Törvény útján végrehajtott módosítással nem értünk egyet, tekintve, hogy egy érvénytelen, létre sem jött szerződésnek nincs joghatása. A bankok elmulasztották azokat az alapvető együttműködési és tájékoztatási kötelezettségeket, amik a felek közötti jogviszony alapját teremtik meg. Bírósági úton kívánunk érvényt szerezni jogainknak, azaz egyben tekintsék ezt jog fenntartó nyilatkozatnak is.
Tisztelt képviselő asszonyok és urak! Az Önök feladata, hogy eme ország minden állampolgárának biztonságos, emberi életet biztosítsanak. Önöknek nem a bankok érdekeit kell nézni, hanem az emberekét, akikért az esküjükben is felelősséget vállaltak. A bankrendszer és kiszolgálóik folyamatosan megtévesztik és félrevezetik az országgyűlési képviselőket, a parlamenti bizottságokat, az egész magyar társadalmat, a bírákat és ahogy most tapasztaljuk, az Alkotmánybíróságot is. A magyar médiában olyan nyilatkozatokkal vezetik meg a népet, amely azt sugallja vagy hangsúlyozza, hogy megoldották a problémát. Nagyon jól tudják, hogy nem ez történt, csak visszaélnek azzal, hogy a média Magyarországon egyirányú.
Felszólítjuk Önöket, hogy mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a visszaélések, a jogok ilyen semmibevétele szűnjön meg! Itt mi vagyunk, akik alkalmazzuk Önöket, Önök a nép szolgálatában állnak. Gondoljanak az esküjükre és vegyék elő a lelkiismeretüket is, ha még megtalálják valahol!
Tisztelt Közjegyzők! Önök az első pillanattól fogva tudtak arról, hogy a közjegyzői okiratok kiállítása mit fog maga után vonni. Védekeznek, hogy Önöknek nem feladata ellenőrizni a bankok által megadott összegek jogosságát és szemrebbenés nélkül mondják fel a szerződéseket és állítják ki a végrehajtási tanúsítványokat.
Most Önöknek is felhívjuk a figyelmét, hogy jogtalanságokat követnek el, amikor jogilag nem létező szerződéseknél a fentieket alkalmazzák, tudván, hogy a károsultak vitatják a bankok által követelt összegek nagyságát és jogosságát. Hagyjanak fel jogsértő magatartásukkal, ellenkező esetben Önöket is kénytelenek leszünk perbe vonni.
Tisztelt Végrehajtók!  Önök azok, akik a sor végén a hiéna szerepét játsszák. Önöknek mindegy, hogy gyermek, idős, beteg, csak az érte kapott pénz számít. Önök legalább akkora közmegvetésnek örvendnek, mint a középkorban a hóhérok. Felszólítjuk Önöket, hogy fejezzék be ezt az embertelen „munkát” amit folytatnak a megnyomorított, becsapott családok ellen. Nagyon rossz oldalon állnak.
Összefoglalva, ez a levél egy kétségbeesett jajkiáltás a becsapott, kifosztott emberektől. Azoknak szól, akik valamilyen formában részesei ennek az orbitális méretű csalásnak.
Higgyék el, eljött az a pillanat, amikor kilátástalannak tűnik minden számunkra, de pont ilyenkor leszünk nagyon erősek, mert nekünk már nincs mit vesztenünk.
Megígérhetjük, ha nem rendezik hatékonyan ezt az egész országot érintő problémát, mi addig megyünk, addig harcolunk MINDEN eszközzel és MINDEN fronton, amíg ki nem derül az igazunk. Mert igazunk van, ezt tudjuk és ezt Önök is jól tudják.
Mi egyet mondhatunk: az otthonainkat nem adjuk, mert nekünk csak ez az egy van és ehhez ragaszkodunk!
Eddig sokszor kértünk, most már kénytelenek vagyunk követelni, mert teljesen ellehetetlenítettek bennünket.
Fentebb leírtak miatt:
1., A LXXVII törvény ebben a formájában tisztességtelen, mivel az összes előnyt a bankok és az állam élvezi, az összes hátrányt pedig az ügyfelek, ezért követeljük, hogy azt töröljék el!  A legfőbb bírói testület a Kúria 2/2014-es döntésében is elismerte, – ahogy több állami vezető is – hogy a forintban folyósított kölcsön mögött nincs tényleges külföldi deviza. Ebből adódóan a virtuális devizának nem lehet valóságos átváltása sem.
Követeljük, hogy a bankkal való elszámolás alapja kizárólag az ügyfél számlájára átutalt pénznem és összeg legyen!
Követeljük, hogy az elszenvedett sérelmekért, anyagi és egyéb hátrányokért, az okozott károkért a pénzintézeteket vonják felelősségre és fizessenek kártérítést!
Követeljük, hogy a végleges megoldás kialakításához feltétlenül vonják be a civil szervezetek által kijelölt szakértőket is!
2., Követeljük, hogy a “devizahitel” miatti végrehajtásokat, közjegyzői záradékolásokat azonnal állítsák le!
Válaszukat szóban és írásban legalább államtitkári szinten várjuk a bejelentett tüntetésünk helyszínén az V. kerület Széchenyi tér 2. mellett  május 7-én 16.00 óráig.
A magyar társadalom kizsákmányolt károsultjainak széles rétege
Eddig a követelés.
Annak érdekében, hogy sikeresek legyünk, tömeg kell! Nagy tömeg! Ha kifogásokat keresel, hogy miért nem leszel velünk, nem fog sikerülni. Az elmúlt időszakban a bankok 2 millió elszámolásos levelet postáztak. K E T T Ő   M I L L I Ó T!!! Te is egy vagy ebből! Lássuk, hogy megéri-e Neked a megoldás lehetősége, hogy velünk legyél!
Ha semmiképpen sem tudsz velünk lenni, jelezd ott, ahol éppen vagy pontosan 16.00-kor a határidő lejártát dudaszóval, vagy bármilyen más, zajkeltő eszközzel!

A JELENLEG IS ZAJLÓ TÜNTETÉSHEZ LEHET CSATLAKOZNI!



A pesti Széchenyi téren zajlik a “megmentett” hitelesek demonstrációja
ma3
A résztvevők nem fogadják el a volt devizahiteleseknek kiküldött elszámolásokat a forintosításról, és semmit, ami eddig az ügyben történt. A parlament elnökének, Kövér Lászlónak küldenek petíciót, de a kormánytól várnak választ.
ma1
A rendezvény Facebook-oldalán a tüntetés szervezői (a Radikális Bankellenes Csoport és a Nem adom a házamat mozgalom) meglehetősen hosszú állásfoglalást tettek közzé követeléseikről.
Kártérítést követelnek a pénzintézetektől, és sürgetik, hogy vonják felelősségre a bankokat.
ma2
Azt ígérik, hogy minden létező módon harcolni fognak érdekeikért. Ami a mai napot illeti, délután 4-ig tervezik jelenlétüket a Széchenyi téren, a Lánchíd pesti hídfőjénél. Addig várják az illetékesek válaszát szóban és írásban, legalább államtitkári szinten.
(Forrás: vs)