A magyar “egészségügy” már csak “okosban” működik, vért-verejtéket izzadva. A NINCSBŐL! Nincs magyar gazdaság, nincs finanszírozó háttér! Politikai elitünk megoldott-lerendezett mindent!

Hiába várják a kórházak a beígért 60 milliárdos állami segítséget

A pénzt adósságrendezésre adná a kormány, hogy ebből fizessék ki a kórházak a tartozásaikat. Csakhogy előbb minden intézmény külön kell megalkudjon a beszállítóival, amibe a kis cégek lassan beleroppannak. A fenyegetés pedig nem használ, a kórházak reakciója, hogy eszközök nélkül “majd megoldják okosban”.

Nem sikerült betartania az ígéretét Zombor Gábornak a kórházi adósságok állami átvállalásáról. Az egészségügyért felelős államtitkár még februárban nyilatkozta azt, hogy 60 milliárd forintra teszik a kifizetetlen számlákat, és ezt a kormány átvállalja. Erre a célra el is különítettek 60 milliárd forintot, ám hiába: a kórházak és beszállítóik eddig egy fillért sem láttak a pénzből.

A kormány eredetileg április 1-jére ígérte az adósságrendezést, ám a tárgyalások csak április végén kezdődtek el; akkor is az egyre türelmetlenebb beszállítók sürgetésére. Az adósságrendezés menedzselésére létrehozott új egészségügyi csúcsszerv, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) kizárólag a nagyobb beszállítókkal ült tárgyalóasztalhoz, annak a 24 cégnek a vezetőjével, amelyiknek a tartozása március végén már az 500 millió forintot is meghaladta. Nekik azt ígérték, hogy a 60 milliárdból valamivel több mint 20 milliárdot megkapnak, a maradék pénzen pedig a többi – több száz – beszállító osztozik. Ők még azt sem tudják, hogyan.

A cél a hatékony és átlátható egészségügy

Nem tudok semmi konkrétat

– mondta a VS.hu-nak Jóbai Zsolt, akinek cége, a Replant-Cardo Kft. gyógyászati segédeszközök forgalmazásával foglalkozik. Mára 400 millió forintnál is több pénzzel tartoznak neki a kórházak, de fogalma sincs róla, mikor és hogyan juthat a kintlévőségéhez. Az ÁEEK vele nem tárgyalt, mert hiába tartoznak neki a kórházak jelentős összeggel, az nem haladja meg az 500 milliót, a cég nem tartozik a legnagyobb beszállítók közé.

Az orvostechnikai eszközök forgalmazóit és gyártóit képviselő két legnagyobb szervezet – az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) – éppen ezt kifogásolja. Azt, hogy a beszállítók 85 százalékát egyszerűen kihagyták a tárgyalásokból. Nekik egyenként kell majd egyezkedniük a kórházakkal. Az ETOSZ a VS.hu-val azt közölte, olyan kis- és közepes vállalkozásokról van szó, amelyek éves árbevételének nagyjából a fele kintlévőség, követeléseik legalább kétharmada lejárt, így mára teljesen kimerültek a tartalékaik. Úgy látják, hogy a kórházakkal történő, egyenkénti megállapodás jelentős mértékben elnyújtja a konszolidáció folyamatát. Az egyeztetéshez ugyanis nincs elég ember sem a cégeknél, sem a kórházakban.

“Brutális munka

– így írta le Holchacker Péter, az ETOSZ vezetője azt, ami a kisebb cégekre vár. Mint mondta, van olyan beszállító, ahol mindössze négy ember dolgozik, ebből kettőnek folyamatosan tárgyalnia kell. Több tízezer számlát kell leegyeztetniük a kórházakkal, szerinte ez embertelen, ennél jóval megfontoltabb megoldásra lett volna szükség. Rásky László, az OSZ vezetője szerint a cégvezetők idejük 70-80 százalékában már most is kuncsorognak a nekik járó pénzért, ami „nonszensz”.

Államigazgatási gőg

Králik Györgynek egészségügyben is dolgozó informatikai cége van és 45,5 millió forintnyi kintlévősége. Ez jelentős tétel ahhoz képest, hogy a cég éves árbevétele 300 millió forint körüli. Az Orgware Kft.-ben 30-an dolgoznak, 1 ember munkaidejének a felét elviszi, hogy folyamatosan próbálja behajtani a pénzt. Egyelőre sikertelenül.
“4-5 éve állandó levelezgetésben, telefonálgatásban vagyunk, mert egyre nagyobb a tartozás. Az a szállító, aki nem ezt teszi, ne is számítson pénzre, mert csak legyintenek rá”– érzékeltette a helyzetet Králik György, akit leginkább az keserít el, hogy hiába van jó viszonyban a kórházigazgatókkal, gazdasági igazgatókkal, az esetek felében válaszra sem méltatják. Kollégájának és neki is folyamatosan meg kell alázkodnia, hogy pénzéhez jusson, ami sok energiát visz el az üzlettől.

Az érdekvédő Rásky László elismeri, a beszállítóknak gyenge az érdekérvényesítő képességük, a kórházak nem ijednek meg a fenyegetéstől, hogy majd nem szállítanak nekik. Állítása szerint tipikus reakció, hogy „majd találunk mást”, addig pedig megoldják „okosban”, amit kell. Hogy a műtéteket barkácsáruházban vásárolt fúrókkal, az altatást mezőgazdasági boltból beszerzett műanyagcsövekkel, a sebvarrást pedig horgászdamillal oldják-e meg, mint ahogy arról korábban az Index írt, azt a lapunknak nyilatkozó kórházigazgatók nem erősítették meg.

“A beteg nem érezhet meg semmit”

– reagált Zsarnay István, a Péterfy Sándor Utcai Kórház gazdasági igazgatója a VS.hu megkeresésére. Azt mondta, bármennyire is nehéz helyzetben vannak, nem kockáztathatják meg, hogy a pénztelenségnek a betegek igyák meg a levét. Az intézmény benne van a top 10-ben, azok között a kórházak között, amelyeknek a legtöbb volt az adóssága március végén.

A Péterfyben évente több mint 50 ezer fekvőbeteg fordul meg, és 1 milliónál is több az orvos-beteg találkozó. A gazdasági igazgató úgy látja, mondhatja a nővér, hogy nincs elég pelenka, de szerinte,
“ha valaki otthon tud gazdálkodni, az tudjon itt is.”

Azt pedig erős túlzásnak tartja, hogy a beszállítók nem tudnak semmit a pénzükről. Mindegyiknek küldött már számlaegyenlítőt, amit a cégeknek június végéig kell jóváhagyniuk és visszaküldeniük. Pénzre csak ezután számíthatnak. Zsarnay úgy tudja, az ÁEEK eddig egyetlen intézménynek sem utalt, hiába állapodtak meg a legnagyobb beszállítókkal. A Péterfyben már minden percben várják, hogy „pittyegjen a telefon”, és megérkezzen a várva várt pénz a folyószámlára. Május végéig ugyanis el kell indítaniuk az utalást a szállítók felé, akik szép sorjában legkésőbb június végén lehetnek pénzüknél.

Legalábbis egy részénél. A szoftverfejlesztő Králik György például azt is kifogásolta, hogy amióta bejelentették az adósságrendezést, sok kórház egyáltalán nem fizet, vagy csak nagyon csepegtetve – Králik szerint ezzel még rosszabb helyzetbe kerültek a kisebb, jórészt magyar
tulajdonú beszállítók. Ráadásul senki sem tudja, hogy mi lesz az április 1. után keletkezett számlákkal, ki és mikor fizeti majd ki azokat, és az utánuk járó esetleges késedelmi kamatot.

Apropó, késedelmi kamat!

Králik Györgynek több kórház is küldött már szerződéstervezetet, jellemzően ugyanazt, ugyanazzal a kitétellel, hogy nem fizetnek késedelmi kamatot. A lapunk által megismert tervezetekben valóban nullák sorakoznak azokban a sorokban, ahol a késedelmi kamatot kell feltüntetni. A beszállítók azt gyanítják, hogy a kormány eleve úgy kalkulált a kórházak adósságának átvállalásával, hogy a késedelmi kamattal nem számoltak. Kerestük az ÁEEK-t, hogy valóban így történt-e. De csak azt erősítették meg, hogy
“a továbbiakban az egészségügyi intézmények saját hatáskörben tárgyalnak beszállítóikkal adósságaik rendezésének érdekében. Nem csak a beszállítóknak, hanem minden érintett félnek az az érdeke, hogy a tárgyalások minél hamarabb lezáruljanak. Az ÁEEK ennek érdekében szerződéstervezet készített, amelyet megküldött a fenntartott intézményei számára.

Állami Egészségügyi Ellátó Központ

Azt Zsarnay István sem erősítette meg, hogy központi elvárás lenne a késedelmi kamat lenyelése. „Bármit beleírhatok a szerződésbe, és a szállítónak szíve joga, hogy elfogadja-e vagy sem” – mondta a gazdasági igazgató. Ennek ellenére a Péterfyben eddig csak egyetlen olyan szerződés született, amelyben a kórház vállalta a késedelmi kamat utalását. Az igazgató ezt azzal magyarázta, hogy a szállító cég kintlévősége állítólag 5 éve lejárt, amit lehetetlen már ennyi idő után ellenőrizni. A többi esetben nem haladja meg az 1 évet a tőketartozás és késedelmi kamatot sem fizetnek utána.

És ez csak egy a magyarországi állami kórházak közül. Korábban a Heim Pál Gyermekkórházról lehetett olvasni azt, hogy az egyik nagy beszállítója, a Roche Magyarország Kft. elengedte a kórházi tartozás utáni késedelmi kamatot. Hogy pontosan mennyit, nem lehet tudni. Kerestük a Kft.-t, későbbre ígértek választ. Az ÁEEK mindenesetre úgy értékelte a történteket, mint ami a „társadalmi felelősségvállalás egyik megnyilvánulása”.

Rásky László szerint nem ez a cég lehet az egyetlen, amelyik lemondhatott a késedelmi kamatról. A beszállítók egy része valószínűleg a gyors kifizetés reményében önként megteszi ezt, de olyanok is akadnak, akik ragaszkodnak a késedelmi kamathoz. Szerintük ugyanis a jelenlegi helyzet az állami intézkedések elmaradásából és a költségvetési szervek nemfizetéséből adódott. Így gondolja a replantos Jóbai Zsolt is. Ő nem mond le a kamatról, mert szerinte az a magyar jogszabályok szerint törvényesen jár. Noha elismeri, egyre nehezebb működtetni a céget pénz nélkül, mégis inkább kivár. Akárcsak sorstársa, Králik György, aki a hiányzó több tízmillió forintot eddig úgy tudta pótolni, hogy a 25 évnyi munkából volt némi megtakarítása. A jelenlegi helyzet kezelésére ugyanakkor ez sem volt elég, hitelt kellett felvennie. Ő azt mondja: nem teheti meg, hogy lemondjon a késedelmi kamatról.
“A kutya mélyebbre van elásva”

– értékelte a kialakult helyzetet Holchacker Péter. Az érdekvédő szerint az a fő probléma, hogy az egészségügy évek óta alulfinanszírozott. Idén 954 milliárd forint jutott orvosi, kórházi ellátásokra, jövőre a tervek szerint 982 milliárd fog. Egy felmérés szerint Magyarország a 26. helyen áll az egészségügyi kiadások terén az OECD-országok között. A legtöbbet az Egyesült Államokban szánnak az egészségügyi szektorra, a GDP 16,9 százalékát; ezt követi Hollandia 11,8 százalékkal, majd Franciaország 11,6 százalékkal. A lista végén Mexikó áll 5,4 százalékos egészségügyi kiadási aránnyal, majd Észtország következik 5,9 és Törökország 6,2 százalékkal.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke korábban szintén a pénztelenséggel indokolta a tetemes tartozásokat. Azt mondta, „kevés pénz jut az egészségügybe, és ebből adódóan olyan alacsony a finanszírozása az egyes különböző betegségeknek és ellátásoknak, ami adóssághoz vezet”.

A kórházaknak a tartozások körülbelül 20-25 százalékát a gyógyszereket, 30-35 százalékát pedig az orvostechnikai eszközöket szállító cégeknek kellene kifizetni, a többi energia- és más szolgáltatási költség. A lejárt tartozások csaknem fele 60 napon túli, a pénz 5 százalékára pedig már több mint egy éve várnak a vállalkozások. Az átlagos fizetési késedelem 8 hónap.

A 60 milliárd is kevés

Az érdekvédők szerint az államtitkárság a beígért 60 milliárd forinttal még csak felületesen sem tudja kezelni a problémát. A Magyar Államkincstár március végi adatai szerint az egészségügyi intézmények összes tartozása kamatok nélkül 84,6 milliárd forint, vagyis akkor sem elég a kormányzati gyorssegély, ha egyszer kifizetik. És semmi garancia nincs arra, hogy ez az adósság nem termelődik majd újra, és kezdődik minden elölről, „akárhogy megfeszülünk is” – mondja Holchacker Péter.

Alulfinanszírozott a rendszer – ebben legalább egyetértenek a beszállítók és a kórházigazgatók is. Zsarnay István a VS.hu-nak azt mondta, senkit nem akar abban a hitben ringatni, hogy a kórházi adósság a kifizetések után nem termelődik újra.
“Ha csak nálam van tartozás, akkor azt mondom, alkalmatlan vagyok, valamit rosszul csinálok, jobb, ha azonnal felállok a székemből, de a Péterfyn kívül 104 másik fekvőbeteg-intézménynek van tartozása. Akkor ott is alkalmatlanok dolgoznak?!

Az adósság újratermelődését erősítette meg az Állami Számvevőszék is. 2009 és 2012 között húsz kórház gazdálkodását vizsgálták. Megállapították, hogy a 2010-2011-ben végrehajtott állami konszolidáció ugyan javította a kórházak pénzügyi egyensúlyi helyzetét, ám a pénzügyi hiány okát és újratermelődését nem szüntette meg.

Hogy Zombor Gábornak erre milyen megoldási javaslata van, azt hiába kérdeztük az államtitkárságtól, ám a Magyar Kórházszövetség legutóbbi, debreceni kongresszusán újabb ígéretek hangzottak el. Ezek szerint azon a 60 milliárd forinton túl, amit az állam idén a kórházak adósságrendezésére költ, jövőre is kerülhet plusz pénz a kórházi rendszerbe.
(vs)