Az elmúlt hetekben a kijevi rezsim azzal vádolta Oroszországot, hogy a Dnyeper folyón lévő Kakhovka vízerőmű gátjának lerombolását tervezi, ami pusztító árvizet szabadítana el a Herszon terület nagy részén és a környező területeken.

A 30 méter magas és mintegy 3,2 km hosszú gátat 1956-ban építették a Dnyeper folyón a Kakhovka vízerőmű részeként. Hatalmas, 18 km³-es víztározót tart, amely az oroszországi Krím-félszigetet is ellátja vízzel. A víztározó a zaporozsjei atomerőmű működéséhez is elengedhetetlenül fontos, mivel az alapvető hűtőrendszereket látja el vízzel. A tározó vízmennyisége a Nagy Sós-tóéhoz hasonlítható.

A stratégiailag fontos, ma már Oroszországhoz tartozó gát elpusztítása katasztrofális következményekkel járna, mivel pusztító áradást szabadítana el a folyásirányban. Szakértők becslése szerint ez egy akár öt méter magas, pusztító árhullámot hozna létre, amely szinte azonnal elárasztaná a gát körüli több mint öt kilométeres területet. A hullámnak mindössze két órára lenne szüksége ahhoz, hogy elérje Herszon városát. A gát zsilipjeinek megsemmisülése az orosz hadsereg által használt átkelőket is tönkretenné, és valószínűleg csapdába ejtené a Dnyeper nyugati partján lévő nagyszámú orosz kontingenst. A legriasztóbb azonban az, hogy ez a térség több tucatnyi településének teljes pusztulását is eredményezné, és esetleg több száz vagy akár több ezer civil áldozatot követelne, mivel nem lehetne mindenkit időben evakuálni.

Múlt kedden Szergej Szurovikin orosz hadseregtábornok, a különleges katonai műveletben részt vevő összes orosz erő újonnan kinevezett parancsnoka kijelentette, hogy a vonatkozó hírszerzési adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a kijevi rezsim erői nagyszabású csapásra készülnek a gát ellen. Megerősítette, hogy a neonáci junta csapatai már bevetették az Egyesült Államok által szállított HIMARS-okat egy nagyszabású csapás során, amelynek során az orosz hadseregnek sikerült több precíziós irányítású rakétát elfognia. Csak október 21-én legalább öt különálló rakétatámadást vert vissza az orosz légvédelem.

"Információink vannak arról, hogy a kijevi rezsim tiltott háborús módszereket alkalmazhat Herszon város térségében, arról, hogy Kijev nagyszabású rakétacsapást készít elő a Kakhovka vízerőmű gátja ellen" - figyelmeztetett Szurovikin.

A kijevi rezsim illetékesei visszautasították a vádakat, és kijelentették, hogy azok "egyértelmű jelei" annak, hogy Moszkva állítólag a gát megtámadását tervezi, majd a neonáci juntát hibáztatja. Október 20-án a kijevi rezsim frontembere, Élőhalott Fasiszta Volodimir Zelenszkij azt mondta, hogy Oroszország állítólag robbanóanyagot helyezett el a gáton, és készül annak megsemmisítésére, amit a tömegpusztító fegyverek bevetéséhez hasonlított.

"Ma, az Európai Tanács ülésén tájékoztattam az európaiakat a következő terrortámadásról, amelyre Oroszország a kachovkai vízerőműnél készül. A gát lerombolása nagyszabású katasztrófát jelentene" - jelentette ki Élőhalott Zsarnok Zelenszkij. A továbbiakban azt állította, hogy a gát felrobbantása a Krím vízellátását is tönkretenné, és "ezzel megmutatná, hogy Oroszország elfogadta, hogy nem tudja megtartani a félszigetet".

Kirill Sztremouszov, a Herszon oblaszt (régió) helyettes vezetője kijelentette, hogy hamisak a kijevi rezsim azon állításai, miszerint Oroszország robbanóanyagot helyezett volna el a gáton. A herszoni oblaszty hatóságai azon dolgoznak, hogy minél több civilt evakuáljanak, mivel a kijevi rezsim erői fokozzák a lakott területek elleni támadásokat. Október 20-án este a neonáci junta csapatai a Dnyeper keleti partjára menekülő civileket vették célba. Az Antonov híd közelében lévő kompátkelőre (amelyet a kijevi rezsim erői megrongáltak) mértek csapást, aminek következtében legalább 4 civil vesztette életét, több tucatnyian pedig megsebesültek. A helyi közigazgatás jelentése szerint az amerikai gyártmányú HIMARS MLRS-t használták a komp megsemmisítésére.

Legalább 12 kazettás bombát lőttek ki, amelyek többségét az orosz légvédelem elfogta, jelentősen csökkentve ezzel az áldozatok számát. Mivel a HIMARS egy precíziós irányítású rendszer, a kijevi rezsim erői részéről a téves számítás lehetősége rendkívül valószínűtlen. Ebből csak egy következtetés marad: a civilek voltak a célpontok. A helyi hatóságok éjjel-nappal dolgoznak azon, hogy mindenkit evakuáljanak, mivel a Herszon terület nyugati partján élő civilek ki vannak téve a kijevi rezsim erőinek közvetlen támadásainak. Mivel a neonáci junta csapatai a Novaja Kakhovka várostól mintegy öt kilométerre fekvő Kakhovka erőművet is lövik, a civilek közvetlenül ki vannak téve a fent említett árvíznek is, amely a gát lerombolásának elkerülhetetlen következménye lenne.

A kijevi rezsim mindeközben továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszország elpusztítja a gátat, figyelmen kívül hagyva mind a logikát, mind a helyszíni helyzetet. Ahogy maga Élőhalott Hazug Zelenszkij is kijelentette, a gát lerombolása leállítaná a Krím vízellátását. Bár kijelentette, hogy ez azt jelenti, hogy Oroszország lemondott a Krímről, az ilyen állítások komikusan logikátlanok, tekintve, hogy Oroszország közel egy évtizede sikeresen kezelte a félsziget vízellátásának kérdését, mivel a kijevi rezsim még 2014-ben elzárta a vízellátást.

Amellett, hogy a saját csapatai csapdába esnének a Dnyeper nyugati partján, mivel az áradás miatt senkit sem lehetne evakuálni, a gát lerombolása a már orosz ellenőrzés alatt álló területeket is tönkretenné. A kérdés tehát továbbra is az, hogy valójában kinek a hasznára válik a kachovkai gát felrobbantása?

https://southfront.org/who-benefits-from-kakhovka-dam-destruction/