A
dokumentum értelmében a kontinens keleti felének három kereskedelmi
tömbje – a Kelet- és Dél-Afrikai Közös Piac (Common Market for Eastern
and Southern Africa; COMESA), a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség
(Southern African Development Community; SADC) és a Kelet-afrikai
Közösség (East African Community; EAC) – 2017-re háromoldalú szabad
kereskedelmi övezetté válik (Tripartite Free Trade Area – TFTA).
A vendéglátó, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök a ceremóniát megnyitó beszédében arra emlékeztetett, hogy az érintett régiónak 625 millió lakosa van, amely a kontinens lakosságának 75 százaléka. Rámutatott arra is, hogy a leendő szabad kereskedelmi zóna államgazdaságainak a bruttó hazai terméke (GDP) összesen 1200 milliárd dollárra rúg, ami az összes afrikai ország együttes GDP-jének több mint 60 százaléka.
„A mai döntésünk jelentős előrelépés az Afrikai Gazdasági Közösség létrejötte felé vezető úton, a Lagosban 1980-ban aláírt vonatkozó tervnek megfelelően” – mondta. A szerdai egyezmény aláírása után az egyes országok parlamentjeinek is jóvá kell majd hagyniuk a dokumentumot.
Megfigyelők arra emlékeztettek, hogy míg a világ legszegényebb országai közé tartozó Burundi és Madagaszkár vezetői aláírták a sarm-es-sejki megállapodást, a kontinens legnépesebb és legnagyobb GDP-vel bíró országát, Nigériát kihagyják a tervezett gazdasági egységből.
Az Afrikában jelenleg érvényben lévő vámelőírások és kereskedelmi megkötések jelentősen akadályozzák a kontinensen belüli áruforgalom bővülését. „Afrika ma világossá tette, hogy nyitott az üzletre” – mondta ugyanakkor a rendezvényen felszólaló Világbank-elnök, Jim Yong Kim, aki azonban arra figyelmeztetett, hogy egyes országoknak „még nagyon hosszú utat meg kell tenniük” az ügyleti költségek jelentős csökkentésének érdekében.
„A szubszaharai afrikai államokban az áruk importálása átlagosan 37, az exportálása 31 napot vesz igénybe, míg például Észak-Afrikában, Latin-Amerikában és Délnyugat-Ázsiában az ügymenet 20 napnál is kevesebb ideig tart” – mondta, és rámutatott, hogy a tengeri kijárattal nem rendelkező afrikai országok esetében az átlagnál is jóval nehézkesebb az áruforgalom.
Szakértők szerint jelenleg az 54 országot magába foglaló kontinensen zajló kereskedelem mindössze 12 százaléka folyik afrikai országok között, miközben Ázsiában például az adott érték az 55 százalékot is eléri. Az Afrikai Unió előrejelzése szerint a tervezett szabad kereskedelmi zóna a következő évtizedben 25 százalékkal növelheti a kontinens belkereskedelmét.
MNO
A vendéglátó, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök a ceremóniát megnyitó beszédében arra emlékeztetett, hogy az érintett régiónak 625 millió lakosa van, amely a kontinens lakosságának 75 százaléka. Rámutatott arra is, hogy a leendő szabad kereskedelmi zóna államgazdaságainak a bruttó hazai terméke (GDP) összesen 1200 milliárd dollárra rúg, ami az összes afrikai ország együttes GDP-jének több mint 60 százaléka.
„A mai döntésünk jelentős előrelépés az Afrikai Gazdasági Közösség létrejötte felé vezető úton, a Lagosban 1980-ban aláírt vonatkozó tervnek megfelelően” – mondta. A szerdai egyezmény aláírása után az egyes országok parlamentjeinek is jóvá kell majd hagyniuk a dokumentumot.
Megfigyelők arra emlékeztettek, hogy míg a világ legszegényebb országai közé tartozó Burundi és Madagaszkár vezetői aláírták a sarm-es-sejki megállapodást, a kontinens legnépesebb és legnagyobb GDP-vel bíró országát, Nigériát kihagyják a tervezett gazdasági egységből.
Az Afrikában jelenleg érvényben lévő vámelőírások és kereskedelmi megkötések jelentősen akadályozzák a kontinensen belüli áruforgalom bővülését. „Afrika ma világossá tette, hogy nyitott az üzletre” – mondta ugyanakkor a rendezvényen felszólaló Világbank-elnök, Jim Yong Kim, aki azonban arra figyelmeztetett, hogy egyes országoknak „még nagyon hosszú utat meg kell tenniük” az ügyleti költségek jelentős csökkentésének érdekében.
„A szubszaharai afrikai államokban az áruk importálása átlagosan 37, az exportálása 31 napot vesz igénybe, míg például Észak-Afrikában, Latin-Amerikában és Délnyugat-Ázsiában az ügymenet 20 napnál is kevesebb ideig tart” – mondta, és rámutatott, hogy a tengeri kijárattal nem rendelkező afrikai országok esetében az átlagnál is jóval nehézkesebb az áruforgalom.
Szakértők szerint jelenleg az 54 országot magába foglaló kontinensen zajló kereskedelem mindössze 12 százaléka folyik afrikai országok között, miközben Ázsiában például az adott érték az 55 százalékot is eléri. Az Afrikai Unió előrejelzése szerint a tervezett szabad kereskedelmi zóna a következő évtizedben 25 százalékkal növelheti a kontinens belkereskedelmét.
MNO
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése