Döbrögi tündöklése és…bujdosásai!

A tavalyi év témái sajnos ma éppúgy érvényesek, mint megírásuk pillanatában. Arról írtunk, hogy sok szektorban már katasztrofális a munkaerőhiány, és aggasztóan áll össze Magyarországon a nyomoralapú társadalom modellje. Az egyetemek autonómiáját is teljesen megszüntették, de ez nem volt elég: 2015-ben hatvan szakot szüntetett meg a kormány.

Miközben Orbán évek óta ellógja kormánya legvállalhatatlanabb törvény,- és alkotmánymódosításainak végszavazásait, a Fidesz továbbra is mindent megtesz azért, hogy ne lehessen népszavazás a vasárnapi boltbezárásról. Az EU egyre kevésbé tolerálja a Fidesz mutyipolitikáját, végre feltűnt nekik is, hogy milyen feltűnően drágán épülnek nálunk a dolgok.

6. A kivándorlás miatt sok szektorban már katasztrofális a munkaerőhiány

Sorra lépnek le Magyarországról azok, akiknek van Nyugat-Európában használható tudása. A hazai hiányszakmák listája sajnálatos módon hónapról-hónapra csak bővül. Folyamatosan vándorolnak ki orvosaink, informatikusaink és mérnökeink. Újabban nincs már elég hentes, pincér, pénztáros, bolti eladó, mozdonyvezető, cukrász, sőt, még varrónő se, hiszen többen közülük már nyugatra mentek szerencsét próbálni. Ami még nagyobb baj lehet, hogy évről-évre egyre több gimnazista is valahol Nyugat-Európában képzeli el a saját jövőjét.

A felsőoktatásban is aggasztó a helyzet. Az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport tavaly áprilisban elkészült felmérése szerint az egyetemeken és a főiskolákon lévő hallgatók 63 százaléka jelezte, hogy rövidebb ideig, 52 százaléka, hogy hosszabb ideig vállalna munkát külföldön, 37 százalék pedig külföldön szeretne letelepedni. A tanulmány szerint az is kijelenthető, hogy a tartós kivándorlási hajlam növekedett valamelyest az elmúlt két évben a felsőoktatásban tanuló diákok között.

Ráadásul a politika sem partner, hogy mindez megváltozzon: a Fidesz képtelen megérteni, hogy Magyarország jövője nem az olcsó munkaerőben és az alacsony termelékenységben rejlik, hanem ennek pont az ellenkezőjére kellene törekedni. A kormány azonban valamilyen oknál fogva erre nem hajlandó, ezzel terelve tévútra a magyar gazdaságot és munkaerőpiacot.

A szakképzett munkaerő távozásával jó ütemben halad az ország afelé, hogy a képzetlen, rosszul fizetett munkások országává váljon.

5. Túlárazott közbeszerzések, haveroknak államosított piacok: egyre kevésbé tolerálja az EU a Fidesz mutyipolitikáját

2015-ben több jelét is láthattuk, hogy elege lett az EU-nak a Fidesz mutyi- és havertámogató politikájából, hiszen egyrészt, felfüggesztették az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat és a dohányadót, másrészt, befagyasztották az útépítéshez kapcsolódó támogatásokat a versenyellenes magyar szabályozás miatt.

Az Európai Unió már jóval korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel az új törvények súlyosan versenyellenesek voltak (a dohánypiacra kivetett új adó esetén még szakértőnek sem kellett lenni ahhoz, hogy látni lehessen, az adó a haveri cégeknek kedvez), az útépítési támogatások kifizetései pedig már 2014-ben is akadoztak. Utóbbival kapcsolatban ráadásul nemcsak a versenyellenes szabályozás a probléma, hanem a feltűnően magas költségek is. Nem egyszeri eset, hogy Magyarországon egy adott útszakasz megépítése akár két-háromszor annyiba kerül, mint más uniós országokban. Meg is akadt az építkezés az EU-s pénzek hiányában, azóta Orbán autóútként akarja továbbvinni a projektet, persze immár Simicska nélkül.

4. Orbán Viktor kihagyja a legfontosabb parlamenti szavazásokat – No, de miért is?

Rendkívül kíváncsiak voltunk, hogy lehet az, hogy a Fidesz és a kormány számára rendkívül fontos ügyek megszavazásakor Orbán Viktor, egyszerűen távol maradt a parlamenti patkótól, és nem szavazott.

Nem holmi csip-csup ügyekről van ám szó: sem a manyup-pénzek lenyúlásakor, sem a választási szabályok átírásakor, sem az iskolák államosításakor, sem a földmutyi megvalósításához szükséges földtörvény, ill. a takarékszövetkezeti mutyi alapját szolgáló törvény, sem a paksi hitelszerződés, de még a vasárnapi zárva tartás megszavazásakor sem nyomott gombot a kormányfő. A megfejtést nem találtuk meg, de kíváncsian várjuk olvasóink véleményét!

És akkor jöjjenek a dobogósok:

3. Vasárnapi boltbezárás: ezért fúrja meg a Fidesz a népszavazást

A vasárnapi zárva tartás fontos téma mind a kormánypárt, mind pedig az ellenzék számára 2015-ben, hiszen a kormánynak ez volt az egyik terve arra, hogy kiszúrjon a nagykereskedelmi láncokkal. Igaz, ez a terv azóta már megbukott, az ellenzék népszerűségének pedig egy szinte biztosan sikeresnek mondható népszavazás némi lökést adhatna, hiszen minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy hatalmas lemaradásban vannak a Fideszhez képest.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a sikeres népszavazás némi arculatvesztéssel is járna (lásd a 2008-as népszavazás), ezért az aktuális kormánypártnak elemi érdeke, hogy mindenképpen megfúrják azt. Mindeközben (bár már cáfolja az NGM) újabb kísérleteket tesznek arra, hogy kiszorítsák a nagyobb kereskedelmi láncokat.

2. Magyarországon épül a nyomoralapú társadalom modellje

Bár úgy tűnt, megszűnik a Tárki által a rendszerváltás óta minden második évben megjelentett Társadalmi Riport, mégis sikerült kiadni a legfrissebb részt, a Társadalmi Riport 2014-et. A kutatások alapján az derül ki, hogy komoly egzisztenciális válság van kibontakozóban Magyarországon. Egyre jobban marad le Magyarország régiós versenytársaitól jövedelemszintben és szegénységi arányban. A társadalom szerkezete pedig egy fenék nehéz piramishoz kezd hasonlítani. A szakképzetlenek aránya nő, miközben a középosztály egyre szűkül.

Szomorú adatok következnek: bár 2005 és 2008 között csökkent a veszélyeztetett háztartások száma, 2009 óta viszont nálunk a legtöbb a szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel veszélyeztetett háztartás az egész Európai Unióban. A régióban minden ország mérsékelte ennek a csoportnak az arányát, miközben Magyarországon nőtt a veszélyeztettek aránya.

1. Tarvágás a felsőoktatásban

2015 nyarán a Fidesz megszavazta az új felsőoktatási törvényt, amely szeptembertől gyakorlatilag bábszínházzá silányította az egyetemek eddigi vezetését. Onnantól valójában a kormány által odaültetett konzisztórium irányítja a felsőoktatási intézményeket.

De nem csak az egyetemek autonómiáját szüntetik meg teljesen, mert mindeközben hatvan szakot szüntetett meg a kormány. Huszonegy alapszak, harminchét mester, valamint két osztatlan képzés indítását egyszerűen megtiltják.

A II. Orbán-kormány a felsőoktatásban való pusztítását azonban szelektíven végezte: miközben a korábbi forráselvonások miatt a legtöbb intézmény a túlélésért küzd, a kormány által létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (NKE) minden szempontból monopolhelyzetbe hozták, a Matolcsy-féle közgazdasági tündériskolákra is több százmilliárd ment el.
(tenytar)

Bal-Rad komm: “…Magyarországon nőtt a veszélyeztettek aránya…” 2015-ben IS!
Akkor, amikor a döbrögista horda teleszájjal ordítja: “Magyarország jobban teljesít!”

A hordavezér viszont sejtheti, hogy jó vége a dolognak nem lesz! Talán nem véletlen, hogy imákba foglalt neve NAGY DOLGOK MELLETT nem tűnik fel! Persze azért nem árt, ha figyelmeztetjük: A MAGYAR NEM MINDENT FELEJT!