
A
 holland választók komoly fejfájást okozhatnak  Brüsszelnek, mert az 
uniós vezetők nem számoltak azzal, hogy a lakosság  véleményét is meg 
kell majd kérdezni az ukrán társulási egyezményről. Ha  leszavazzák az 
ukrán-EU társulási egyezményt, ki fog derülni, mennyire  számít európai 
értéknek a demokrácia.
Egy 
holland újságíró, Stefan Huijboom a Szputnyik rádió műsorában  annak 
lehetőségét latolgatta, vajon érvényes lesz-e a referendum, és  
megszavazzák-e az emberek az Európai Unió és Ukrajna közti társulási  
egyezmény elutasítását. A beszélgetés során arra hívta fel a figyelmet, 
 hogy Ukrajna eleve bizonyos reformok keresztülviteléért kapott  
lehetőséget a társulásra – ezeket a reformokat azonban nem hajtotta  
végre, így Kijev részéről sem teljesültek az egyezmény megkötésének  
feltételei. Ennek okán az ukrán gazdaság nem áll készen arra, hogy  
megkezdje integrációját az Európai Unióba, és a holland választópolgárok
  komolyan aggódnak amiatt, hogy az ukrán csatlakozás újabb  
problémákat importál Európába.
“Először
 is, Ukrajna kapcsán egy olyan országról beszélünk, ami  háborúban áll. 
Keleti régióiban zavargások, fegyveres harcok zajlanak.  Az európai 
integráció ebben a helyzetben csak annyit jelent, hogy  Ukrajna egy még 
nagyobb problémává válik az Európai Unió számára.”
Ugyanakkor,
 Ukrajna európai integrációjában nem a háború az egyedüli  kockázati 
tényező: Petro Porosenko korábban ígéretet tett a korrupció  
felszámolására, ami szintén kudarcot vallott, és jelenleg az ukrán  
társadalom alig 15-17%-a bízik a kormányban. A bizalmatlanság azonban  
nem csak a békés polgári lakosság elégedetlenkedését jelenti. “Egyes
  szélsőjobboldali csoportok azt is egyértelművé tették, hogy egy  
harmadik Majdant akarnak, mert nem bíznak a jelenlegi kormányban.  
Eközben nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy Ukrajna keleti régiói
  végletesen megosztottak. Egyes, a kormány által ellenőrzött 
területeken  is a választók közelebb érzik magukat Oroszországhoz, mint 
Európához.  Emiatt az európai integráció csak olaj lenne a tűzre.”
Huijboom
 azt is szóvá tette, hogy miközben az Európai Unió vezető  politikusai 
tovább erőltetik az EU keleti bővítését, és a terjeszkedés  előnyeit 
hangsúlyozzák, az európai választók “nem osztják ezt a  lelkesedést”.
“Ha 
közelebbről szemügyre vesszük, valójában mi történik  Európában, 
elmondhatjuk, hogy az euroszkepticizmus nem csak a  periférián, hanem a 
legtöbb tagállamban erősödik. Az Egyesült Királyság  júniusban 
referendumot fog tartani a kilépésről, de Hollandiában és  
Franciaországban is megnőtt a kilépést támogató radikális jobboldal  
támogatottsága.” Brüsszel ugyanis egyre mélyebben érintetté válik a
  tagállamok belpolitikájában, és ki akarja venni az irányítást az  
emberek kezéből.
Petro 
Porosenko ukrán elnök novemberben látogatott el Hollandiába,  ahol 
kijelentette, hogy a társulási egyezményről kiírt referendum semmit  nem
 változtat magán az egyezményen. Ezzel egy idegen politikusként  
Hollandiába érkezve maga is azzal szembesítette a választókat, hogy  
semennyi befolyásuk nincs arra, mi történik az Európai Unióban és így – a
  határok hiánya okán – saját országukban.
Az 
újságíró szerint az emberek tisztában vannak azzal, hogy bármi is  lesz a
 referendum eredménye, Brüsszel attól függetlenül tovább folytatja  majd
 egyezmény életbe léptetését. Ennek okán a választók nem csak  magáról a
 társulási egyezményről nyilvánítanak véleményt, hanem  
protest-szavazattal az Európai Unióval szembeni bizalmatlanságukat  
fogják kifejezni – ami valószínűsíti, hogy leszavazzák az ukrán-EU  
társulási egyezményt. Ez Brüsszelnek is igen komoly fejfájást okozhat,  
mert az emberek döntésének figyelmen kívül hagyása okán egyértelművé  
válik, hogy az Európai Unióban a demokrácia megszűnt létezni.
http://www.hidfo.ru/2016/02/ki-fog-derulni-mennyire-szamit-europai-erteknek-a-demokracia/
http://www.hidfo.ru/2016/02/ki-fog-derulni-mennyire-szamit-europai-erteknek-a-demokracia/
 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése