Nemzetközi jogi és környezetvédelmi szakértők álláspontja szerint többszörösen jogsértő a rapid kerítésépítés a magyar–szerb határon. A beruházás ugyanis környezeti hatásvizsgálat-köteles lenne, és a hatásvizsgálati eljárásba a szerb felet is be kellett volna vonni.
Amint arra Nagy Boldizsár, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa felhívta lapunk figyelmét, a nyomvonalas létesítmények – mint amilyen például a határra tervezett drótkerítés – létesítése
“minden esetben környezeti hatásvizsgálat-köteles, amennyiben az adott létesítmény területfoglalása eléri a 3 hektárt. Az idegenrendészeti kerítés esetében a legszerényebb becslések szerint is 175 hektárnyi területfoglalásról van szó.”
A vonatkozó kormányrendelet alapján a környezeti hatásvizsgálat a tevékenység megkezdésének feltétele, vagyis anélkül a létesítési engedélyt ki sem lehet adni.
Maga a környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezethasználó – vagyis a beruházó – kérelmére indul, és az érintettek (lakosság, civil szervezetek) tájékoztatásával folytatódik, aminek érdekében többek között közmeghallgatást kell tartani. A közmeghallgatás időpontjáról hirdetményt kell közzétenni, legalább harminc nappal a meghallgatás időpontja előtt. A létesítmény hatásterületén élőknek, illetve az országos vagy a hatásterületen tevékenykedő társadalmi szervezeteknek joguk van ügyfélként bejelentkezni az eljárásba.
Amennyiben határokon átterjedő hatások is fölmerülnek – ami a határon létesülő nyomvonalas létesítménynél okkal feltételezhető –, nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárásra van szükség, amelybe a szomszédos ország hatóságait is be kell vonni, valamint a konzultációt (a közmeghallgatást is beleértve) az érintett országra is ki kell terjeszteni. (A magyar fél egyébként előzetesen nem konzultált Szerbiával a kerítésről, amelyről Alekszandar Vucsics miniszterelnöknek először Auschwitz is eszébe jutott. A júliusi magyar–szerb kormányülésre Vucsics már megenyhült egy kicsit, de akkor is azt mondta, „nem boldog”, a kerítés „nem kellemes” Szerbia számára.)
A fentieken túl a kerítés nyomvonala mentén lévő Natura 2000-es területekről Natura 2000-es hatásbecslést is kell készíteni.
Celldömölk, 2011. augusztus 14. Egy vörös róka (Vulpes vulpes) fut át a Vas megyei Celldömölk és Jánosháza közötti úton. A nyár vége felé és õsszel nagyobb a vadak mozgása, így az autósoknak jobban kell figyelni. MTI Fotó: Varga György
Az egész hatásvizsgálati és környezeti eljárást transzparensen, többek között az illetékes környezetvédelmi hatóság honlapján nyomon követhető módon kell végigvinni.
A Csongrád Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályának honlapján semmilyen információ nincs az engedélyezésről,
így okkal feltételezhető, hogy a procedúra még nem kezdődött meg. Márpedig az eljárás korántsem formális: a lakossági és a civil észrevételeknek be kell épülniük a tervezésbe, az engedélyező hatóság a várható környezeti hatások alapján különféle korlátozásokat és feltételeket írhat elő, a szomszédos ország közbeavatkozása pedig szélsőséges esetben akár meg is akadályozhatja az engedély kiadását. Amennyiben ezeket a jogi előírásokat a kormány nem tartja be, a létesítés jogilag támadhatóvá válik, egy későbbi hatósági döntés akár az eredeti állapot helyreállítására, vagyis a kerítés elbontására is kötelezheti a beruházót.
A Védegylet nevű zöld szervezet lapunkhoz eljuttatott állásfoglalása szerint a déli műszaki határzár alapvető pontokon ellentétes a hatályos alaptörvénnyel, továbbá közvetlenül sérti a természetvédelmi és a területrendezési törvény bizonyos rendelkezéseit, valamint több nemzetközi egyezményünket. A Védegylet szerint a kerítés a bejelentett határidőre eljárási okokból csak akkor készülhet el, ha megsértik a vonatkozó hazai és nemzetközi előírásokat. A szervezet levélben hívta fel Lázár János és a kormány figyelmét, hogy a kivitelezés irányába tett lépések törvénytelenek.
A természetvédelmi törvényben többek között az szerepel: védett természeti területen „tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja”. Továbbá védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén környezetvédelmi engedély kell minden olyan építmény létesítéséhez, ami eléri vagy meghaladja az 1 hektárnyi területfoglalást (a kormány már eddig 100 hektárnyi magánterület kisajátításáról döntött, de a kerítés nem csak magánterületet érint), a kerítés pedig nem rendelkezik ilyen engedéllyel.
A zöldek arról is tájékoztatták Lázárt, hogy amennyiben a kormány nem a jogszerű utat választja,
“a Védegylet pert indít a kivitelezésért felelős honvédelmi miniszter és a belügyminiszter – Hende Csaba, illetve Pintér Sándor – ellen”
annak érdekében, hogy a bíróság tiltsa el őket a természeti területek és értékek jogellenes károsításától, illetve veszélyeztetésétől.
(NOL)
Bal-Rad komm: Hát kérem! Jogállamban élünk. Ráadásul jogállamok alkotta latorszövetségek tagja vagyunk.
Nálunk vannak állati jogok. A békákat nem lehet párzási szokásaikban gátolni vonulási útvonalaik elgátolásával. A mezei ürgéket nálunk nem zavarhatja egy repülőtér forgalma. Nálunk a disznóknak játék jár! Az őzeknek útját állni nem lehet.
NÁLUNK CSAK NEKÜNK NINCS JOGUNK eldönteni, hogy építhetünk-é kerítést a saját védelmünk érdekében.
Libsi jogászaink és jogvédőink belelendültek a kerítés-ügybe! Azt kell mondani, hogy a bemásolt cikk alapján JOGSZERŰEN! Vélhetően lesz EREDMÉNYE IS az akcióiknak! Ha perelhetnek?-PERELNI FOGNAK! És vélhetőleg nyernek!