Hídfő.net | Damaszkusz
Három év után hazajöttem Szíriába. Otthonról haza. Jó volt találkozni rég nem látott barátokkal, ismerősökkel. Hála Istennek, többségük épségben, biztonságban van.
Kérdeztek felőlem és Magyarország felől is. Mondtam nekik, hogy minden rendben van, legalábbis hozzájuk képest. Éljük a kis robot életünket, megpróbálunk megfelelni az élet kihívásainak. Befizetjük a sárga csekkeket, a multiktól vásárolt ételnek nevezett mocskot esszük, és álmodozva várjuk a sokak által áhított szebb jövőt! Persze, ezért mi semmit nem teszünk. De hát ez van, majd csak lesz valahogy.
Egy hete még gyanakodva hallgattam a barátok összeesküvés szagú elméleteit, miszerint nagy gondok lesznek Európában. Kicsit cinikusan figyeltem, amit mondtak. Miszerint a kérdés az, hogy Európában hol fog húzódni a kelet-nyugat új frontja. Balti államok-Fehéroroszország- Ukrajna, vagy Balti államok-Lengyelország-Magyarország. Úgy voltam vele, hogy a szír fiatalok megpróbálnak eltávolodni a mindennapos háborús helyzettől és inkább másokkal foglalkoznak, csak hogy elfelejtsék azt, ami velük történik.
Nagyon tévedtem. A szírek nyitott szemmel tekintenek a világra és jól tudják, hogy ebben a globális világban már minden összekapcsolódik. Ami Líbiában, Egyiptomban, Irakban, Szíriában vagy Ukrajnában zajlik, egy is ugyanaz az oka. Ugyanaz az érdekcsoport forgatja fel a világot, hogy országokat, népeket tegyen tönkre és sodorja rabszolgasorsba. A távoli Közel-keleten már egy hete is tudták, hogy Magyarországnak ugyanazt a sorsot szánják mint Ukrajnának. Lehet, hogy nem most, nem ma, nem olyan módon mint Kijevben, de Budapest utcáit is fel fogják forgatni.
Egy hete vagyok Damaszkuszban. Itt ülök az óváros egyik kávézójában. Vízipipázok, teát iszogatok, fejem felett szőlő és jázmin lugas. Muszlim és keresztény fiatalok tucatjai teszik ugyanezt, mindeközben a fejünk felett repülők és rakéták támadják a főváros szélén körbezárt terroristák állásait. Előfordul, hogy becsapódik hozzánk is 1-2 házi gyártmányú rakéta, amit a terroristák a civil lakosságra, főleg a kereszténynegyedre lőnek. Ennek ellenére nem aggódom Szíriáért. Három éve zajlik a háború és most mégis a másik hazámért aggódom, Magyarországért. Hogy miért?
Magyarországon nincs összetartás, Szíriában van.
Magyarországon nincs nemzeti öntudat, Szíriában van.
Magyarországon nincs egység, Szíriában van.
Magyarországon nincs önfeláldozás, Szíriában van.
Magyarországon, Magyarországon, Magyarországon …. nem folytatom.
Remélem, ha eljön az idő, okosabbak és felkészültebben leszünk mint 2006-ban.
Remélem az emberek tudni fogják, mit kell tenni. Remélem, az emberek félreteszik a párthovatartozásukat és egységesen lépnek fel. Egységesen vonulnak ki az utcára és kiállnak a Hazájukért. Pártoktól függetlenül, együtt mondunk nemet egy újabb Majdanra. Nem vagyunk se kormánypártiak, sem ellenzékiek. Mi magyarok vagyunk, ez a legfontosabb kötelék. Én ott leszek, remélem ti is.
orientalista.hu Sinoda