Európa továbbra is megosztott az ukrán válság rendezésének ügyében, ugyanis szankció ide vagy oda, de Európa gazdasági szempontból belátható időn belül nem tud elszakadni Oroszországtól. Márpedig amire Európa készül - eddig búrkoltan, de egyre nyiltabban kényszerül az USA nyomására - arra függetlenednie kéne az "aktuális ellenségtől"...
A kijevi Majdan téri események egyéves évfordulóján az EU vezetőinek jelentős része letette voksát a zsidó Petro Porosenko mellett, a német államfő, Joachim Gauck pedig úgy fogalmazott, hogy mivel Németország nem tud katonai segítséget nyújtani Ukrajnának, célszerű lenne pénzügyi segítséggel támogatni az országot. „Porosenko előtt egyértelmű, hogy Ukrajna katonai szempontból nem ellenfél a szeparatisták – az oroszok – számára, így a megoldást az ENSZ-erők Ukrajnába telepítése jelentené. A Minszk óta eltelt idő is bebizonyította, amit eddig is tudtunk: Kelet-Ukrajnában az oroszbarátok ott és akkor aratnak katonai győzelmet, ahol és amikor csak akarnak, az ukrán haderővel szemben - az EU szerint a legújabb orosz technikák tesztje az ukrán konfliktus.  Európa a bizottságon belül is megosztott: mert a balti államok, köztük Lengyelország, vagy délen Románia és a mindig USA-hű Nagy-Britannia inkább az amerikai álláspontot osztja az ukrán válság kérdésében, vagyis az Egyesült Államok a még szigorúbb orosz szankciók mellett katonai fellépést is erőltet. Magyarán a világháborúk újabb felvonását követeli ki a zsidó vezérelt, mindenben ludas Amerika. A balti államok nyíltan kimondták, hogy számukra a NATO és az Egyesült Államok biztosította védelem fontosabb az Európai Uniónál. Egyelőre senki sem tudja, van-e realitása azon félelmeknek, amelyek szerint Oroszország nem áll meg Ukrajnánál. A NATO ezt sugalja. Putyinnak nem érdeke szerintünk a katonai megoldás a Baltikumban – amennyiben valamit kezdeni akar a térséggel, sokkal inkább a térség egyharmadnyi orosz lakosságát tűnne célszerűnek fellázítania nem katonai eszközökkel, ezek az emberek ugyanis az elmúlt huszonöt év során sem kapták meg a lett, litván és észt állampolgárságot, tehát inkább oroszoknak vallják továbbra is magukat, mint mondjuk a mi esetünkben a külhoni magyarság is túlnyomó részt azért magyarnak vallja magát. Ugyanis a balti államoknak sokkal rugalmasabb oroszpolitikát kellett volna folytatniuk.



”Putyin szerint - és szerintünk is - az amerikai fegyverek már régen ott vannak Ukrajnában. Emlékezzetek a korábbi beszámolóinkra a fedett katonai gyakorlatokról például Románia és Nyugat-Ukrajna területein, amik hatalmas logisztikai mozgolódást eredményeztek. Szlovákia és Magyarország területén is több "átvonulást" észleltek és a lakosság sem teljesen hülye. A magyar honvédség pedig tavaly egész évben és az idén is a NATO kötelékein belül gyakorlatozott speciális feladatokra szakosodva. A britek már ugye bejelentették a "békét szolgáló" fegyverszállításokat, az amerikaiak pedig katonai tanácsadók mellett szintén segítik más módon is az ukrán kormányerőket. Az persze mindenki számára teljesen nyilvánvaló, hogy Oroszországgal szemben a nukleáris arzenál miatt nem lehet megvívni és megnyerni egy harmadik világháborút és az oroszokra szükség is lenne a szintén USA vezérelt szíriai, az iráni és az Iszlám Állam körüli helyzet rendezéséhez. Szépen hangzik az is, amikor az Egyesült Államok elfogadhatatlannak minősíti Oroszország külföldi beavatkozását, viszont Washington egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy Afganisztán és Irak után elvek szintjén beszéljen a hasonló orosz lépésekről.



Várhegyi Kálmán