
Arszenij
 Jacenjuk ukrán miniszterelnök arra kéri az amerikai  vállalatokat, hogy
 legyenek aktív részesei az Ukrajnában zajló  privatizációnak, különösen
 az energiaszektorban. A kormány  sajtószolgálata szerint “a 
miniszterelnök megkérte az amerikai  partnereket, hogy használják ki az 
Ukrajnában zajló privatizáció által  nyújtott befektetési lehetőségeket,
 különösen az energiavállalatok  terén.” Jacenjuk az “Ukrajna 
barátai” nevű csoport amerikai  alelnökével lezajlott találkozón mondta 
ezt, ahol gyakorlatilag  felajánlotta megvételre az ukrán állami 
vagyont.
Jacenjuk
 és Richard Durbin “megvitatták” az ukrán kormány által  folytatott 
reformokat. A kormány korábban összeállított egy több mint  300 állami 
vállalatot tartalmazó listát, amit még ebben az évben el  akarnak adni. 
Ezen a listán szerepel gyakorlatilag a teljes ukrán  energiaszektor, 
amit még idén amerikai magánkézbe akarnak adni, mert  egyáltalán nem 
biztos, hogy egy év múlva is nyugatbarát kormány lesz  Ukrajnában. A 
listán szerepel többek közt az Ukrtorf, a Centrenergo,  több hőerőmű és a
 regionális energetikai cégek (pl. Dnyiproenergo,  Zapadenergo) nagy 
része.
Jacenjuk arra kérte a befektetőket, hogy elsősorban a gázipari cégeket vásárolják fel, amit azzal indokolt, hogy “Ukrajna nem rendelkezik ezen a téren a gazdasági növekedést elősegítő eszközökkel”.
Jancenjuk
 korábban kijelentette, hogy 2015-ben minden társadalmi  réteg számára 
különösen nehéz lesz, és a most zajló történések tétje  Ukrajna túlélése
 vagy felbomlása.
Ukrajna 
ugyanabba a helyzetbe került, mint a rendszerváltás utáni  Magyarország;
 átkerültek a nyugati érdekszférába, azt követően  olyan személyek 
kerültek az ország élére, akik nekiláttak az állami  vagyon 
kiárusításának a nyugati pénzemberek számára. A privatizációt  követően 
valószínűleg robbanni fog a munkanélküliség, – ahogy akkoriban  
Magyarországon is. A cél éppen az, ami a rendszerváltás utáni  
Magyarország esetében is; hogy az ország egy saját ipar nélküli  
felvásárló-piaccá váljon, ami rákényszerül arra, hogy a nyugati  
vállalatok termékeit megvegye.
Ukrajna 
és a rendszerváltás utáni Magyarország közti nagy különbség,  hogy 
hazánk esetében lassabban zajlottak az események; a nyugati  országoknak
 volt idejük kitaníttatni a később kormányra juttatott  embereiket. A 
demokratikus váltógazdaság kormányaival fokozatosan  íratták alá a hazai
 ipart felszámoló, az országot az Európai Unióba és  NATO-ba beolvasztó 
megállapodásokat. Ukrajna esetében mindez egyetlen év  leforgása alatt 
történik meg; nem mérsékelt, hanem radikális  atlantistákat juttattak 
kormányra egy fegyveres puccsal, akik azonnal és  kíméletlenül 
kiárusítják az országot.
Mivel 
ennyi idő alatt nem volt idő arra, hogy a parlamentet nyugatról  
hazaküldött friss-diplomásokkal töltsék fel, a minisztériumok élére  
nyugati országok állampolgárait ültették. Az amerikai pénzügyminiszter, 
 Natalia Jaresko már számos amerikai hitelt felvett, és az amerikaiakkal
  folytatott tárgyalásokon értelemszerűen “nem tudta” rávenni őket, hogy
  engedjék el az adósság egy részét.
http://hidfo.ru/2015/05/ukrajnat-eladjak-az-amerikaiaknak/
http://hidfo.ru/2015/05/ukrajnat-eladjak-az-amerikaiaknak/
 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése