Japán és az Egyesült Államok megállapodott egy új katonai együttműködésről, annak érdekében, hogy "ellensúlyozzák a kínai fenyegetést". A megállapodás szerint az amerikai és japán hadsereg közösen védi meg Japán területi egységét, valamint az amerikai fél fenntartja a békefenntartó alakulatok beküldésének lehetőségét is a területi viták újjáéledése esetén. A megállapodás szerint az Egyesült Államok Japán belbiztonságában is érintetté válik, vagyis lehetővé teszi a rendőri erők feltöltését amerikai katonákkal.
Tokió és Peking közt területi vita áll fenn egy szigetcsoporttal kapcsolatban, melynek gazdasági övezetében a tenger mélyén jelentős földgáztartalékok vannak. A vitatott hovatartozású - ám lakatlan - terület az utóbbi években újra a figyelem középpontjába került, miután a japán kormány megvásárolta azt egy japán magánszemélytől, vagyis gyakorlatilag államosította. Kína válaszul fokozta haditengerészeti jelenlétét a térségben és a hivatalos állásfoglalás szerint Japán sérti Kína területi egységét a sziget állami tulajdonba vételével.
Az Egyesült Államok ott lép be a képbe, hogy a hidegháborús korszak lezárultával Japán védelmi politikáját tekintve az Egyesült Államok protektorátusának tekinthető. Japán a második világháborút követően lemondott a hadviselés jogáról, Shinzo Abe kormánya azonban törvénymódosítással rendelkezett arról, hogy Japánnak újra egy erős hadseregre van szüksége, amely bevethető egy háború esetén. Ez a törvénymódosítás volt az előkészítése a jelenlegi amerikai-japán "együttműködésnek".
Hídfő.net | Tüntetés TokióbanTüntetés Shinzo Abe háborús készülődése ellen
Az együttműködés miatt pedig már csak idő kérdése, hogy Japán háborús provokációt kezdjen a Kínához tartozó tengeri területeken. Egy ilyen provokáció esetén az együttműködés felhatalmazná az amerikai hadsereget arra, hogy beavatkozzon a Távol-Keleten, egy olyan régióban, amihez normális esetben az amerikai külpolitikának semmi köze nem lenne.
Hillary Clinton ideje alatt az amerikai külügy meghirdette az új Távol-Kelet-politikát, amiben kinyilvánította, hogy beavatkozhat a "térség stabilitásának fenntartása" céljából. Mivel Japán liberális demokrácia, ebből a szempontból is az amerikai érdekövezet távol-keleti fellegvárának tekinthető, az úgy együttműködés pedig nem csak a Kína ellen beavatkozást alapozza meg, de egy esetleges japán kiugrási kísérletet. Japán egy rendszerváltással felszámolhatná a liberális demokráciát, mert erre egyre fokozódó társadalmi igény van, azonban az amerikai jelenlét és diplomáciai nyomás ezt nem teszi lehetővé. Az új megállapodás alapján pedig a japán rendőrség egyenruhájában amerikai katonák számolhatják fel a tömeges elégedetlenséget, hogy erőszakkal fenntartsák Japánban a nyugatbarát politikai rendszert.
Japánra is hasonló szerep hárul a külpolitikában mint hazánkra: egy kis ország, ami az atlantista hatalmi tömb eszköze egy másik nagyhatalommal szemben. Japán az amerikai liberális birodalmi törekvés áldozata, akárcsak hazánk. A környezet más, de probléma globális, az amerikai érdeket gátlástalanul kiszolgáló hazai kormány szintén közös nevező.


http://www.hidfo.net/2014/10/09/japanban-amerikai-katonak-verhetik-szet-kormanyellenes-tunteteseket