A kétharmad már tavaly tisztában volt azzal, hogy az idei választási év, így már akkor átírták az államháztartási törvényt: szeptember 30. helyett október 15-ére tették a költségvetés parlament elé terjesztésének határidejét. Vélhetőleg azonban megfeledkeztek arról, hogy a teljes nyilvánosság előtt még a Költségvetési Tanácsnak is meg kell ismernie a tervezetet, ez pedig a számok kiszivárgásának veszélyével járhat. Így aztán hamarjában még két hetet hozzátoldottak a határidőhöz, így október 31. lett a végső benyújtási határidő. Jóval az önkormányzati választások után. (Emlékezetes: 2006-ben Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és Veres János pénzügyminisztert bűncselekmény elkövetésével vádolta a Fidesz, amiért csak az országgyűlési választások után hozták nyilvánosságra a költségvetést érintő adatokat.) Már önmagában a titkolózás is azt sejteti: a kormányzati boszorkánykonyhában olyan elképzelések forrtak ki, amelyek népszerűség-vesztést jelenthetnek a Fidesz számára. Ezek pontos mibenlétét mindeddig homály fedi - annyi azonban már kiszivárgott a sajtóban: Orbán Viktor türelmetlenül várja a választás lezárultát, hogy belevághasson a csak kevesek által ismert reformjaiba. Varga Mihály gazdasági miniszter elejtett mondataiból azonban kirajzolódik egyfajta kép a jövőt illetően.

A gazdasági miniszter több ízben is megerősítette az elmúlt hetekben azt, amit egyébként a - kevés nyilvánosságot kapó - tavaszi konvergencia-jelentésben már megírt Brüsszelnek: három év alatt a GDP 5,5 százalékával tervezik csökkenteni az állam újraelosztó szerepét. Ez nominálisan 1700 milliárd forintos kiadás-csökkentést jelent a központi költségvetés részéről. Varga utóbb többször kijelentette: nem megszorításokról beszélt, hiszen a megfelelő ütemű gazdasági növekedéssel és a költségvetési kiadások féken tartásával a meghatározott cél adóemelés és kiadáscsökkentés nélkül is megvalósítható. E kijelentés azonban inkább a választási kampány részének tekinthető, hisz oly mértékű gazdasági élénkülést feltételez, amelyet ma - a kormányon kívül - senki nem tart valószínűnek Magyarországgal kapcsolatban.

Azonban, ha Varga számításai mégis igazolódnának (vagyis a következő három évben stabilan 3 százalék fölött lenne a GDP-növekmény), egyéb tényezők okán mégsem beszélhetünk sétagaloppról. Amit bizonyosan tudunk a jövő évi költségvetésről: emelkedik a honvédelemre szánt kiadás, miként a kétgyermekes családok adókedvezménye is. Utóbbi nagyságrendileg csak 55 milliárd forintnyi plusz terhet jelent majd a költségvetésben, míg a NATO-nak tett orbáni ígéret forintosításával továbbra is adós a kabinet - azonban a legóvatosabb becslések szerint is legalább 150 milliárddal emelkednek a katonai kiadásokat.

Módosulnak az adótörvények is januártól,
- bár sem az irány, sem a mérték nem biztos még. A jövőre esedékes devizahiteleseknek járó banki visszafizetések okán elképzelhető - ahogy erről kormánypárti politikusok már érintőlegesen beszéltek -, hogy csökkentenék a szektort sújtó adók (banki különadó, tranzakciós adó) mértékét. Ez hiányként jelenne meg a költségvetésben, amit bizonyosan nem tudna pótolni a reklámadó tervezett emelése sem. Utóbbi annyira elhanyagolható tétel lenne (most 9-10 milliárdot vár ebből a forrásból az állam), hogy egyértelműen politikai indítékai lehetnek csupán a sarc feljebb srófolásának, gazdasági semmiképp.

Egyes sajtóhírek szerint Orbán Viktor visszatáncolni látszik korábban elszántan hangoztatott elvéből, miszerint:
- az egészség nem üzlet! (Nem ez lenne az első Fidesz-szlogen, amit felad a kormányfő.) A központi költségvetés kiadásainak csökkentése érdekében az eddiginél jóval nagyobb mértékben vonhatja be az egészségbiztosításba és a népegészségügyi szolgáltatások nyújtásába a magántőkét miniszterelnök. Az elképzelések részleteit még nem ismerjük, annyit azonban meg kell jegyeznünk: ez az irány (bár támogatható), éppen ellentétes a kabinet eddigi, államosító törekvéseivel és sokkal inkább a liberális demokráciák piacpártiságára hajaz, semmit Orbán mostani hittételeire.

A költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása továbbra is fontos célkitűzése a kabinetnek, így abban biztosak lehetünk, hogy ehhez most is ragaszkodni fog az Orbán-Varga tandem. Mindebből azonban a legoptimistább forgatókönyv szerint is az következik, hogy a költségvetés kiadási oldala még az alacsony infláció (jövőre 2 százalékos pénzromlási ütemet vár a jegybank) szintjével sem emelkedik majd - ez pedig az idei kiadások szinten tartása mellett mégis csak megszorítást eredményez. Amennyiben az oktatás, a szociális szféra, az egészségügy, a közigazgatás (és még hosszan sorolhatnánk a költségvetés egyes részterületeit) épp annyi pénzt kap, amennyiből idén gazdálkodott, az a valóságban legalább 2 százalékos csökkenést jelent az adott szektor költségvetési során. Mégpedig a legrosszabb fűnyíró-elv módszer alkalmazásával, vagyis nem az alacsony hatékonysággal működő állami pénznyelőket "javítaná meg" a kabinet, így javítva az adóforintok felhasználásán, hanem minden szereplőt egyenlő mértékben, hatékonyságtól függetlenül büntetne. Ez a módszer már teljes mértékben illeszkedik a kormány elmúlt négy éves tevékenységéhez...

Bíró Dalma összeállítása