Az 1421-ben trónra lépő II. Murád eredményesen dolgozott a szétszakadt Oszmán Birodalom újjáépítésén. Magyarországon Habsburg Albert 1439-es halála után belháború dúlt és a szultán kihasználva a kettős királykoronázás okozta megosztottságát Nándorfehérvár elfoglalását tűzte ki célul. Seregei 1440-ben több hónapos küzdelem árán sem tudták bevenni a várat, így Murád a következő évben sereget küldött Szerbiába, melyet Hunyadi János erdélyi vajda Szendrőnél megfutamított.
Az újabb kudarcért a szultán elégtételt kívánt venni, ezért 1442 elején ismét Magyarország ellen vonult. A sereget vezető Mezid bég Marosszentimre mellett ütközött meg Hunyadival, aki az elszenvedett vereség után Gyulafehérvárra vonult vissza. A törökök a győztes csatát követően Szeben ellen indultak, ahol a szászok eredményesen védekeztek és ez elegendő időt adott Hunyadinak a felkészülésre, aki időközben megtudta, hogy a bég a megöletésére készül. A vajda, hogy félrevezesse a törököket és váratlanul lecsaphasson rájuk, páncélját és fegyverét Kemény Simonnak adta, akit a bég katonái üldözőbe vettek, majd az általuk halottnak hitt Hunyadi hirtelen előbukkant és bekerítette az oszmán sereget. A törökök halálos kelepcébe kerültek, melyben Mezid bég életét vesztette. A győzelemnek hála Erdély megszabadult a török fosztogatóktól, azonban Sehabeddin ruméliai beglerbég hamarosan újabb hadjáratot indított Magyarország ellen. Hunyadi 1442. júliusában, a Vaskapu-szoros mellett ezt a török sereget is tönkreverte, győzelmeivel pedig lehetőséget teremtett arra, hogy a következő esztendőben, az úgynevezett „hosszú hadjáratban” a Balkánon is rettegett nevet szerezzen magának.

http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/magyarsag/toertenelem/3581-573-eve-gyzte-le-hunyadi-janos-a-toeroekoeket-szebennel