A bolgár legfőbb ügyész beidézte a külföldön tartózkodó Cvetan
Vaszilevet, a Corporate Commercial Bank (KTB) többségi tulajdonosát,
amelynek működési engedélyét tegnap vonta nbe a szófiai jegybank,
miután a független auditálók megállapították, hogy mintegy 1,75
milliárd eurónyi pénz tűnt el a negyedik legnagyobb bolgár bankból. A
jegybank kormányzója, Ivan Iszkrov közlése szerint az eredeti tervvel
ellentétben ezért nem mentik meg a bankot, és államosítják
leányvállalatát, a Credit Agricole Bulgariát. A KTB vagyonát és
betétállományát átviszik a leányvállalatba.
Júniusban kaptak szárnyra a hírek, hogy a KTB bajban van, mire megrohanták az ügyfelei, s a pánik átterjedt más bankokra is. A spekulatív támadásnak minősített folyamat kivédésére az Európai Bizottság 3,3 milliárd eurós hitelkeretet bocsátott a bolgár kormány rendelkezésére. (Soros and Co. ? - Ion) Most a jegybank indítványára nyomozást indított a legfőbb ügyész, ami villámgyors eredménnyel járt - a Novinite szófiai hírügynökség jelentése szerint szombaton őrizetbe vették Orlin Ruszevet, a KTB igazgató tanácsának tagját és a bank igazgatóját. Bizonyítékokat találtak arra, hogy az igazgató személyes utasítására vették ki az eltűnt pénzeket a bankból és juttatták harmadik személynek. Őrizetbe vették a KTB főpénztárosát, Margarita Petrovát is, aki kivette a pénzt a páncélteremből, zsákokba rakta és átadta a meg nem nevezett harmadik személynek. Úgy néz ki, hogy még csak nem is sikkasztás, hanem közönséges lopás történt - bár még a profi bankrablók sem dicsekedhetnek ekkora zsákmánnyal. Az ügy miatt tegnap rendkívüli ülést tartott a bolgár parlament költségvetési és pénzügyi bizottsága, amelyen részt vett a jegybank elnöke is.
A KTB többségi tulajdonosa, Cvetan Vaszilev felháborodott nyílt levélben utasította vissza a jegybank elnökének gyanúsítását, hogy bármi köze lenne a pénz eltűnéséhez. Azt állította, hogy hónapok óta céltudatos lejárató kampányt folytatnak ellene, összeesküvést szőttek a bankjába vetett bizalom aláásására, hogy fillérekért megszerezzék vagyonát, és felszólította a jegybank kormányzóját, árulja el, kinek a parancsait teljesíti. Az utalásokat, hogy a bankból ellopott pénzt neki adták át, nevetségesnek minősítette, mivel június 10-dike óta külföldön tartózkodik.
Iszkrov, a jegybank kormányzója cáfolta Vaszilev vádjait, és hangsúlyozta, hogy annak sugalmazásával ellentétben a központi bank döntéseit nem egy személyben hozza meg. Minden, amit állított, a három legnagyobb auditáló vállalat vizsgálatának eredményein és dokumentumokon alapult, így szavai a hiányzó pénzről nem minősíthetők "elfogult személyes véleménynek".
A központi bank vezérét azonban másfelől is támadják - a Protest Network civil szervezet szerint az ügy miatt le kellene mondania neki és a pénzügyi felügyeleti bizottság vezetőjének is, mert elmulasztották a KTB megfelelő ellenőrzését.
Petar Csobanov pénzügyminiszter a forrongó közhangulatban úgy nyilatkozott: a bank ügyfeleinek betéteit nem érinti annak csődje. Törvénymódosítást készítenek elő, hogy a kárpótlásukhoz szükséges összeg előteremtése érdekében felemelhessék az államadósság határát, és új állampapírok kibocsátásával teremtsék elő a mentőakció fedezetét. Mint mondta, valószínű, hogy az ügy miatt idén kénytelenek lesznek átlépni a költségvetési hiány 3 százalékos határát. Ez viszont nyugtalanítja a közgazdászokat és a politikusokat egyaránt, mert ez az unió túlzott deficiteljárást vonja maga után.
Júniusban kaptak szárnyra a hírek, hogy a KTB bajban van, mire megrohanták az ügyfelei, s a pánik átterjedt más bankokra is. A spekulatív támadásnak minősített folyamat kivédésére az Európai Bizottság 3,3 milliárd eurós hitelkeretet bocsátott a bolgár kormány rendelkezésére. (Soros and Co. ? - Ion) Most a jegybank indítványára nyomozást indított a legfőbb ügyész, ami villámgyors eredménnyel járt - a Novinite szófiai hírügynökség jelentése szerint szombaton őrizetbe vették Orlin Ruszevet, a KTB igazgató tanácsának tagját és a bank igazgatóját. Bizonyítékokat találtak arra, hogy az igazgató személyes utasítására vették ki az eltűnt pénzeket a bankból és juttatták harmadik személynek. Őrizetbe vették a KTB főpénztárosát, Margarita Petrovát is, aki kivette a pénzt a páncélteremből, zsákokba rakta és átadta a meg nem nevezett harmadik személynek. Úgy néz ki, hogy még csak nem is sikkasztás, hanem közönséges lopás történt - bár még a profi bankrablók sem dicsekedhetnek ekkora zsákmánnyal. Az ügy miatt tegnap rendkívüli ülést tartott a bolgár parlament költségvetési és pénzügyi bizottsága, amelyen részt vett a jegybank elnöke is.
A KTB többségi tulajdonosa, Cvetan Vaszilev felháborodott nyílt levélben utasította vissza a jegybank elnökének gyanúsítását, hogy bármi köze lenne a pénz eltűnéséhez. Azt állította, hogy hónapok óta céltudatos lejárató kampányt folytatnak ellene, összeesküvést szőttek a bankjába vetett bizalom aláásására, hogy fillérekért megszerezzék vagyonát, és felszólította a jegybank kormányzóját, árulja el, kinek a parancsait teljesíti. Az utalásokat, hogy a bankból ellopott pénzt neki adták át, nevetségesnek minősítette, mivel június 10-dike óta külföldön tartózkodik.
Iszkrov, a jegybank kormányzója cáfolta Vaszilev vádjait, és hangsúlyozta, hogy annak sugalmazásával ellentétben a központi bank döntéseit nem egy személyben hozza meg. Minden, amit állított, a három legnagyobb auditáló vállalat vizsgálatának eredményein és dokumentumokon alapult, így szavai a hiányzó pénzről nem minősíthetők "elfogult személyes véleménynek".
A központi bank vezérét azonban másfelől is támadják - a Protest Network civil szervezet szerint az ügy miatt le kellene mondania neki és a pénzügyi felügyeleti bizottság vezetőjének is, mert elmulasztották a KTB megfelelő ellenőrzését.
Petar Csobanov pénzügyminiszter a forrongó közhangulatban úgy nyilatkozott: a bank ügyfeleinek betéteit nem érinti annak csődje. Törvénymódosítást készítenek elő, hogy a kárpótlásukhoz szükséges összeg előteremtése érdekében felemelhessék az államadósság határát, és új állampapírok kibocsátásával teremtsék elő a mentőakció fedezetét. Mint mondta, valószínű, hogy az ügy miatt idén kénytelenek lesznek átlépni a költségvetési hiány 3 százalékos határát. Ez viszont nyugtalanítja a közgazdászokat és a politikusokat egyaránt, mert ez az unió túlzott deficiteljárást vonja maga után.
Forrás:
Napi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése