EGY KIVÉNHEDT KRÍMI KÁN

Ez itten Musztafa Dzsamilev, a krími tatárok önjelölt vezére.

Jó dolga volt, amíg a Krím is az ukrán oligarchák uralmát nyögte. A tavalyi puccsot követően szaladt kijevi gazdáihoz. (Akik pedig nem is mindig voltak jók hozzá: volt valami eszement fasiszta a kijevi parlamentben, aki még ezzel a vén trottlival is ordenáré módon üvöltözött, annyira gyűlölvén mindent és mindenkit, aki nem ukrán).

Az ukrán időkben az autonóm köztársaság parlamentje mellett létezett egy másik „parlament” is, az un. „Medzslisz”. Abban gyűlt össze a krími tatár közösség szemete, valamennyi fő tolvaj, rabló és gazember, akik még saját nemzettestvéreiket sem átallták sorozatosan meglopni. 2014 februárjában, a krími forradalom („Orosz Tavasz” – végre egy „tavasz”, ami nem a jenkiké) napjaiban, a már a nép oldalára átállt helyi parlament ellen vonult fel a tatárok söpredékének hada. Kevésen múlt, hogy nem folyt vér Szimferopol utcáin. Az volt az az eset, amikor az orosz csapatoknak is meg kellett mutatniuk magukat (amitől inába is szállt a bátorsága ennek a gyülevész csőcseléknek. El is húztak Kijevbe.)

Ez a vén gazember szervezi most az élelmiszer blokádot, a Krím ellen. Ennek tapsol a magyar sajtó is. Úgymond, „szegény” krími tatárok a nemzeti üldöztetés ellen tiltakoznak a blokáddal. Tiltakoznak – csak éppen nem a Krím, hanem azon szomszédos megyék felvonultatott tatár lumpenjei, akik a junta által megszállt területen élnek.
Poros Jankó bánatosan látja, hogy (a népvándorlási válság közepette) „Európa” mostanság megfeledkezik róla. MIT TEHET ILYENKOR? PROVOKÁL. (Az egyetlen dolog a világon, amihez ért.) A minap egy, az ukrán határnál lévő orosz faluba, rokonlátogatásra érkezett orosz szerződéses őrmestert fogtak le ukrán diverzánsok és hurcoltak át ukrán területre.
Most pedig ez a blokád. HÁTHA OROSZORSZÁG, PUTYIN BESOKALL, ÉS VÉGRE NEKIK MEGY. Putyin azonban nem megy nekik – a krími vezetés pedig bejelentette: a „blokád” nem sok vizet zavar – a félszigeten árusított élelmiszereknek csupán néhány százaléka származik a szomszédos ukrán területről. Ezzel szemben máris zavarognak a határnál feltorlódott többszáz ukrán kamion sofőrjei.

De hát, nézzük csak – kicsoda is őkelme:

„DZSAMILEV DOSSZÉJÁBÓL

A Krím német megszállása idején Musztafa Dzsamilev apja az SD (a német biztonsági szolgálat) büntető különítményében szolgált.
(Jelzem: nem volt az azért egészen véletlen, hogy Sztálin haragja a krími tatárokra zúdult a félsziget felszabadulása után. A krími tatárok jelentős része – mind a polgárháború idején, mind pedig az 1941 és 1944 között tartó német megszállás alatt – a szovjethatalom ellenségeinek oldalára állt, brutális kegyetlenséggel lépve föl az elfogott vöröskatonák, kommunisták, az ellenállók, a partizánok – az oroszok – ellen.)
Maga Musztafa először akkor került szembe a szovjet igazságszolgáltatással, amikor az Orosz Szovjet Föderatív Szovjetköztársaság Büntető Törvénykönyvének 117. cikkelye alapján – NEMI ERŐSZAK miatt – elítélték.

Politikai ténykedése – mint „disszidensé” – csak azt követően kezdődött, hogy leülte első börtönbüntetését. Ott tanították ki arra, hogyan „kukorékoljon”.
(Csikós Sándor)

A “Krím. Út haza” című film foglalkozik ezen gazember tevékenységével is a krími események során. A következő blog a filmmel kapcsolatos és megadja az információt, hogy a film és a hozzátartozó magyar aláírás fájl hogyan tölthető le:
http://vosztok.blogspot.hu/2015/08/krim-az-ut-haza.html