A közbeszerzési rendszerben megfigyelhető árulkodó jelek alapján Magyarország a legkorruptabb országok közé tartozik a közép-kelet európai térségben. Ráadásul a legutóbbi magyar közbeszerzési törvénymódosítások inkább csak növelték a korrupciót – foglalta össze Tóth István János, a Korrupciókutató Központ Budapest társalapítója.
Csak Románia korruptabb a térségben Magyarországnál – derült ki a Korrupciókutató Központ Budapest kutatásából.
A CRCB által alkalmazott módszer eltér minden eddigitől: nem a korrupcióról való véleményeket mérik, hanem a korrupciós kockázatokra vonatkozó információkat figyelték meg és a korrupciós kockázatok szintjét és alakulását tudták így mérni akár közbeszerzések, akár ajánlatkérő intézmények, akár nyertes cégek, régiók, szektorok vagy országok szintjén.
A friss kutatásban mintegy 830 ezer közbeszerzés adatait vizsgálták az EU országai kapcsán, és ebből mintegy 63 ezer beszerzésnél használtak uniós forrást is. Ez utóbbiaknál azt találták a kutatók, hogy összességében az egész EU-ban, az EU forrásból finanszírozott közbeszerzési eljárások kis mértékben növelik a közbeszerzések korrupciós kockázatát. Ugyanakkor a hatás nagyon eltérő az egyes országok között, Magyarország például nagyon rossz helyen van, a legkorruptabb országok között. Tóth István János elmondása szerint nemzetközi összehasonlításban mostanában már Magyarországot szokás felhozni, mint rossz példát. A CRBC által vizsgált közbeszerzési adatok is erre mutatnak.
„Annak örülhetünk még, hogy nem mi vagyunk a legrosszabbak: Románia közbeszerzéseinél magasabb korrupciós kockázat mérhető, mint nálunk. De ez is változhat, ha Romániában például az új kormánynak sikerül hathatós intézkedéseket tennie e téren. Mi tehát Romániával és Bulgáriával versenyzünk e téren” – mondta a szakértő.
A magyar közbeszerzési törvény legutóbbi módosítása egyértelműen a korrupciós kockázatok növelése irányába hatott a Portfolió Uniós Források szakértője szerint, mivel a korábbinál nagyobb körben tette lehetővé azt, hogy ajánlati felhívások nélkül lehessen közbeszerzési eljárást lebonyolítani.
Ennek a változtatásnak egy másik következménye Tóth István János szerint az, hogy így átlagosan 5-8 százalékkal drágábban valósulhat meg a beszerzés, többek között azért is, hogy legyen miből kifizetni a megvesztegetési díjat.
(VG Online)