Menekülttáborokkal raknák tele az országot?

Sokszor sajnálkozunk, hogy milyen rossz, hogy szegény ország vagyunk. Azonban van neki olyan előnye, hogy a menekülteknek nem célország vagyunk leginkább, hanem csak átutaznak Hungárián keresztül. A gazdagabb helyek felé tartanak. Ha mi is gazdagok lennénk, akkor nálunk is nagy számban telepednének meg. Így talán jobban megússzuk ezt a mesterségesen létrehozott népvándorlást.

Egyre aggasztóbb méreteket ölt az illegális bevándorlók száma Magyarországon, és ezt a Belügyminisztérium úgy próbálja kezelni, hogy felhívást tesz közzé az önkormányzatok számára, amelyben arra kérik azokat, hogy térítésmentesen ajánljanak fel területeket menekülttáborok és idegenrendészeti központok létrehozására.

Számtalan cikkben foglalkoztunk már azzal, hogy gyakorlatilag elárasztják az országot a menekültek. Vannak olyan napok, amikor akár ötszázan is érkeznek. Csongrád megyében a legrosszabb a helyzet: míg 2013-ban összesen 17 475 felnőtt határsértőt fogtak el a megyében, addig idén november 30-ig már 25 476 főt. Ráadásul ez a statisztika nem jegyzi azokat, akik kicsúsznak a hatóságok kezei közül.

Mindezt egy 2013 januárjában hatályba lépett uniós jogharmonizációnak köszönhetjük, melynek értelmében a menekültstátuszért folyamodó határátlépők nem utasíthatóak ki, s nem vehetők őrizetbe a legfeljebb 30, majd 60 napos procedúra idejére. Magyarországon Balassagyarmaton, Békéscsabán, Bicskén, Debrecenben, Fóton, Vámosszabadin, Nyírbátoron van, és hamarosan Nagyfán lesz menekültek fogadására alkalmas tábor.

Ebben a helyzetben mit tesz a Belügyminisztérium? Arra kéri az önkormányzatokat, hogy térítésmentesen ajánljanak fel beépítésre szánt területeket, ahol vagy befogadó állomást vagy pedig idegenrendészeti őrizetre alkalmas objektumot építenének.

A befogadó állomás helyszínéül felajánlott terület amellett, hogy állami vagy önkormányzati tulajdonban kell lennie, legalább az 5000 négyzetmétert el kell érnie, valamint beépítetlennek és közművesítettnek kell lennie. Előny, ha könnyen, tömegközlekedéssel is megközelíthető, és autópálya mellett van, de előnyt élveznek azon ingatlanok is, amelyek a szerb-magyar határhoz vannak közel.

Az idegenrendészeti őrizetre alkalmas objektumnak helyet adó területnek már legalább tízezer négyzetméteresnek kell lennie, már nem olyan fontos, hogy a szerb-magyar határ közelében legyen, de szerencsés, ha nemzetközi repülőtér mellett van, és van a közelben "szakmai tudásbázissal" és "meglévő humán erőforrással" rendelkező rendőrségi egység.

Tiltakozás

Arról már néhány napja írtunk, hogy Győrben és környékén a Jobbik nem kér az újabb menekülttáborokból. Takács Krisztián, a párt városi önkormányzati képviselője úgy tájékoztatott minket, hogy azért ellenzik az újabb befogadó állomás megnyitását, mert a jelenlegi is nagy közbiztonsági és egészségügyi veszélyt jelent a győri és Győr környéki lakosokra. Ráadásul az Ebola-járvány miatt óriási egészségügyi kockázatot magukban rejtő bevándorlók folyamatosan megszöknek a táborokból.

Kiss Gabriella, a Jobbik szolnoki képviselője portálunknak elmondta, hogy sajnálatosnak tartja azt a tényt, hogy ma Magyarországon egy nap alatt kevesebb gyermek születik, mint ahányan illegálisan bevándorolnak hazánkba. Bár a város nem fekszik közel a határhoz, így egyelőre még nem érzékelhető ott a probléma, fontosnak tartja, hogy megvizsgálják az eddigi tapasztalatokat, és az önkormányzat mérlegelje ezt a döntése során. A szolnoki polgármesternek írt levelében több korábbi elrettentő esetet sorolt fel, amely mind azt erősítette meg benne, hogy nem ért egyet azzal, hogy a városban akár zárt, akár nyílt befogadó állomás létesüljön.

Amennyiben a város rendelkezik olyan területtel, melyet ingyen átadna, akkor a képviselőnő szerint "azt inkább olyan fiatal személyeknek, családoknak adjuk át, akik Szolnok város fejlődéséhez járulnának, ezzel is elősegítve azt, hogy a szolnoki fiatalok ne hagyják el a várost, az országot, ne legyenek gazdasági menekültek más országban".

alfahir.hu