Korábban az orosz sajtóban olyan hírek
láttak napvilágot, hogy az űrállomás a Hold körül keringene. A lenta.ru
orosz hírportál szerint a Földet kísérő égitest meghódítása a
Roszkozmosz alapvető feladatai közé tartozik az elkövetkező néhány
évtizedben. Az űrhivatal programjában egy Hold körül keringő űrállomás
és az égitesten emberi használatra kialakítandó bázis megépítése is
szerepel. Az első ember vezette űrhajót a 2020-as évek végén küldhetik a
Holdra. Novemberben még cáfolták a Roszkozmosznál, hogy 2017 után
Oroszország saját űrállomást hozna létre, mondván, hogy előbb a
Nemzetközi Űrállomással (ISS) kapcsolatos kötelezettségeiket kell
teljesíteni. Oleg Osztapenko nem zárta ki, hogy a saját állomásnak az
építéséhez felhasználják a Nemzetközi Űrállomás (ISS) számára gyártott
modulokat is. Orosz szakértők legalábbis komolyan foglalkoznak ezzel a
lehetőséggel.
Igor
Marinyin akadémikus, a Ciolkovszkij Kutatóintézet munkatársa szerint a
három legyártott modul igénybe vétele reális és meglehetősen olcsón
kivitelezhető elképzelés lenne. Ezzel ellentétben Andrej Jonyin
akadémikus úgy véli, hogy a saját orosz űrállomásnak nincs gyakorlati
célja és Oroszország csak megalapozatlan költségekbe verné magát. A
Roszkoszmosz igazgatója azt is bejelentette, hogy már beérkeztek három
űrkutatási vállalattól az új, szupernehéz hordozórakéta tervei, és a
hivatal januárban választja ki közülük a legmegfelelőbbet.
Az orosz elnök szeptemberben előzetes jóváhagyását adta a szupernehéz
hordozórakéták gyártására vonatkozó tervekre. Az Angara nevű
hordozórakéta könnyű, középső és nehéz változata után egy teljesen új
rakétatípus építésébe fognak. Ennek hordképessége első ütemben 70-80
tonna lesz, és elérheti a 120-150 tonnát is - mondta Dmitrij Rogozin,
űrkutatásért és űriparért is felelős miniszterelnök-helyettes. A
szupernehéz orosz rakéták gyártása 2020 után valósulhat meg. Az amerikai
űrhivatal (NASA) augusztus végén jelentette be, hogy szupernehéz
rakéta építésébe kezd, amelynek tesztelése legkorábban 2018 végén lesz.
Ennek első változata 77 tonna hasznos terhet szállíthatna.
A Space Launch System (SLS) nevű rakétájával várhatóan 2025-ben ember
indulhat a Marsra, és ezt a rakétát használnák a sokat vitatott
aszteroidabefogó küldetéshez is.
MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése