Ha most 60 vagy, nem maradsz hatvan éveken át, hanem visszafiatalodsz
59-re, 58-ra, és így tovább. Na, ez már sok! Az egész ott kezdődik, hogy
az elmúlt 20 évben hatalmas erőfeszítéseket tettek a sejtek
öregedésével kapcsolatos dolgok kiderítésére, mert nem a test öregszik
meg, hanem a testet alkotó sejtek. A cél pedig a sejtöregedés
megállítása volt. Ez csak az első nekifutásra tűnik lehetetlenségnek,
ugyanis az emberi test tartalmaz olyan sejteket, amelyek egyáltalán nem
öregszenek. Ezeket őssejteknek nevezik, és az érdekességük, hogy bármi
kifejlődhet belőlük, mert az ember teljes genetikai állománya bennük
van. Egy őssejtből lehet bőr, szívizom, ideg, vagy csont, bármi. Erre
bizonyíték is létezik, mert van őssejt kísérlet, ahol az eredeti sejtek
(utódai) 70 év alatt egy cseppet se öregedtek egy Petri csészében.
A szervezet összes többi sejtje nem őssejt, tehát öregszenek. A közönséges sejtek elhasználódnak, aminek végén átmásolják magukat, és az így létrejött új sejtek lépnek a helyükbe átlagosan 7 évente. Az első osztódásoknál az utód majdnem tökéletesen megegyezik az előddel, de később ez már nem igaz. Ezért lesz a haj ősz, a bőr ráncos, az izom ernyedtebb, a belső szervek pedig kevésbé funkcionálisak. Ezt nevezik öregedésnek. De miért?
A DNS spirál végein helyezkednek el az úgynevezett telomerek, amelyek főfeladata a spirál végeinek a védelmezése. Egy sejt megújulása esetén az új sejt tökéletes mása az előzőnek, kivéve a telomereket, amelyek egy kicsit rövidebbek lesznek. Egy sejt tehát addig tudja megújítani önmagát, amíg a telomerek el nem kopnak, és így már nem képesek védeni a DNS-t, ezért kromoszómák pedig elkezdenek degenerálódni, ami oda vezet, hogy már nem képesek új utódot létrehozni. Ez az élet vége.
Az őssejtek telomerje viszont nem rövidül meg, függetlenül attól, hogy hányszor másolják le magukat. A feladat tehát annak kiderítése, hogy ez miért van így, és annak elérése, hogy közönséges sejtek telomerje se kopjon idővel el. Ha ez sikerül(ne) az emberi szervezet sejtjei (illetve utódai) „örökké” élnének. Logikus? Igen. A kérdés, lehetséges-e?
2009-ben Elizabeth Blackburn, Carol Greider és Jack Szostak felfedezték, milyen mechanizmus alapján másolják le a sejtek saját magukat. (amiért Nobel-díjat kaptak) Kimutatták, hogy a telomar növekedést egy „telomerase” elnevezésű enzim váltja ki, amit az őssejtek állítanak elő, de közönséges sejtek nem.
A következő lépés annak vizsgálata volt, hogy lehet elérni a normál sejteknél, hogy a telomerek visszanőjenek? A választ a természet adta meg. 2007-ben Dr. Bill Andrewsnak sikerül egyetlen molekulát izolálni az AtragalusMembranaceus elnevezett növény gyökeréből, aminek a normál sejtjei utánozzák az őssejteket. És ez a történet vége. Illetve, nem egészen.
1990-ben a Geron Corporation kutatói előállítottak olyan sejteket, amelyek vég nélkül másolták magukat romlás nélkül, amiről Dr. Andrews a Curing Aging című könyvében számol be (Az öregedés kigyógyítása). A gyakorlatban 9 évvel később leöregítettek olyan egereket a Dana Farber Cancer Institute-nél, amelyek egyértelműen mutatták az öregedés jeleit, például a sérülések lassúbb gyógyulását. Ekkor „telomarizálták” az egerek bőrsejtjeit, amiknél az öregedési folyamat megfordult.
2010 novemberében a Harvard Medical School-nál megismételték az egér kísérletet. A kiöregedett nőstény egér újra fogant és utódoknak adott életet. Az agyában új neuronok keletkeztek. Most már csak egy kérdés maradt? Lehetséges-e ez Embernél is?
A telomárok aktivizálása ember esetében még nem bizonyított. Az ok az, hogy nem vagyunk egerek. Túl sokáig élünk ahhoz, hogy a visszafiatalodás észlelhető legyen 1-2 év alatt, de akikkel kipróbálták jobban érzik magukat, jobban alszanak, frissebbnek érzik magukat. Persze ez bekövetkezhet azért is, mert tudnak róla. Ez egy fajta placébóhatás. De van egy bökkenő.
A Geron Corporation TA65 elnevezés alatt 2005-ben kihozott telomer-aktivátorának szedése 25.000 dollárba került egy év alatt. Amit fel lehet fogni úgy, hogy 1 év visszafiatalodásnak ennyi az ára. Szerencsére az ára esésnek indult, így mára már csak 500 dollárba kerül 90 kapszula. Viszont a The American Analytical Chemistry Laboratories kiderítette, hogy a TA65-nek több mint 95 százaléka cyloastragenol, vagyis az, ami a telomer-aktivátorban van. Ezt kihozták a piacra, mint a TA65 genetikus változata, jelentősen alacsonyabb áron.
Ha a téma személyesen érdekel, írj nekem egy E-mailt: evatibor@t-online.hu
A szervezet összes többi sejtje nem őssejt, tehát öregszenek. A közönséges sejtek elhasználódnak, aminek végén átmásolják magukat, és az így létrejött új sejtek lépnek a helyükbe átlagosan 7 évente. Az első osztódásoknál az utód majdnem tökéletesen megegyezik az előddel, de később ez már nem igaz. Ezért lesz a haj ősz, a bőr ráncos, az izom ernyedtebb, a belső szervek pedig kevésbé funkcionálisak. Ezt nevezik öregedésnek. De miért?
A DNS spirál végein helyezkednek el az úgynevezett telomerek, amelyek főfeladata a spirál végeinek a védelmezése. Egy sejt megújulása esetén az új sejt tökéletes mása az előzőnek, kivéve a telomereket, amelyek egy kicsit rövidebbek lesznek. Egy sejt tehát addig tudja megújítani önmagát, amíg a telomerek el nem kopnak, és így már nem képesek védeni a DNS-t, ezért kromoszómák pedig elkezdenek degenerálódni, ami oda vezet, hogy már nem képesek új utódot létrehozni. Ez az élet vége.
Az őssejtek telomerje viszont nem rövidül meg, függetlenül attól, hogy hányszor másolják le magukat. A feladat tehát annak kiderítése, hogy ez miért van így, és annak elérése, hogy közönséges sejtek telomerje se kopjon idővel el. Ha ez sikerül(ne) az emberi szervezet sejtjei (illetve utódai) „örökké” élnének. Logikus? Igen. A kérdés, lehetséges-e?
2009-ben Elizabeth Blackburn, Carol Greider és Jack Szostak felfedezték, milyen mechanizmus alapján másolják le a sejtek saját magukat. (amiért Nobel-díjat kaptak) Kimutatták, hogy a telomar növekedést egy „telomerase” elnevezésű enzim váltja ki, amit az őssejtek állítanak elő, de közönséges sejtek nem.
A következő lépés annak vizsgálata volt, hogy lehet elérni a normál sejteknél, hogy a telomerek visszanőjenek? A választ a természet adta meg. 2007-ben Dr. Bill Andrewsnak sikerül egyetlen molekulát izolálni az AtragalusMembranaceus elnevezett növény gyökeréből, aminek a normál sejtjei utánozzák az őssejteket. És ez a történet vége. Illetve, nem egészen.
1990-ben a Geron Corporation kutatói előállítottak olyan sejteket, amelyek vég nélkül másolták magukat romlás nélkül, amiről Dr. Andrews a Curing Aging című könyvében számol be (Az öregedés kigyógyítása). A gyakorlatban 9 évvel később leöregítettek olyan egereket a Dana Farber Cancer Institute-nél, amelyek egyértelműen mutatták az öregedés jeleit, például a sérülések lassúbb gyógyulását. Ekkor „telomarizálták” az egerek bőrsejtjeit, amiknél az öregedési folyamat megfordult.
2010 novemberében a Harvard Medical School-nál megismételték az egér kísérletet. A kiöregedett nőstény egér újra fogant és utódoknak adott életet. Az agyában új neuronok keletkeztek. Most már csak egy kérdés maradt? Lehetséges-e ez Embernél is?
A telomárok aktivizálása ember esetében még nem bizonyított. Az ok az, hogy nem vagyunk egerek. Túl sokáig élünk ahhoz, hogy a visszafiatalodás észlelhető legyen 1-2 év alatt, de akikkel kipróbálták jobban érzik magukat, jobban alszanak, frissebbnek érzik magukat. Persze ez bekövetkezhet azért is, mert tudnak róla. Ez egy fajta placébóhatás. De van egy bökkenő.
A Geron Corporation TA65 elnevezés alatt 2005-ben kihozott telomer-aktivátorának szedése 25.000 dollárba került egy év alatt. Amit fel lehet fogni úgy, hogy 1 év visszafiatalodásnak ennyi az ára. Szerencsére az ára esésnek indult, így mára már csak 500 dollárba kerül 90 kapszula. Viszont a The American Analytical Chemistry Laboratories kiderítette, hogy a TA65-nek több mint 95 százaléka cyloastragenol, vagyis az, ami a telomer-aktivátorban van. Ezt kihozták a piacra, mint a TA65 genetikus változata, jelentősen alacsonyabb áron.
Ha a téma személyesen érdekel, írj nekem egy E-mailt: evatibor@t-online.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése