Vlagyimir Putyin Oroszország és Xi Jinping, a Kínai Népköztársaság elnöke
“Oroszország és Kína felül akarja vizsgálni az elmúlt 70 évben kialakult világrendet.”
– Ezt Robert O’Work honvédelmi miniszterhelyettes mondta az Amerikai
Külügyi Kapcsolatok Tanácsában elhangzott beszédében. Elmondása szerint
Washingtonnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy Peking és Moszkva nem
fog erőt alkalmazni érdekei védelme céljából.
Az amerikai miniszterhelyettes
aggodalmának okául az szolgál, hogy a két ország megerősíti pozícióit a
határmenti körzetekben: Oroszország a nyugati irányban, Kína a
szomszédos tengereken.
“Ez kiemelt figyelmet igényel.
Stratégiai szinten már most meg kell határozni, hogyan fogunk dolgozni a
két nagyon erős regionális hatalommal” – mondta O’Work. – “Kínának és
Oroszországnak tisztában kell lennie azzal, hogy az USA katonai
eszközökkel válaszolhat, ha szövetségesei veszélybe kerülnek” – hangsúlyozta Work.
“A második világháború után Amerika
felhasználta gazdasági fölényét saját befolyása megerősítése érdekében a
világon. A kollektív biztonság és a terrorizmus elleni küzdelem leple
alatt az USA, erőt alkalmazva, különböző államok területére tört be, és
Amerika-barát rezsimeket juttatott ott hatalomra. Azonban ezek a
módszerek nem mindig váltak be. Részben ezzel magyarázható az USA
aggodalma” – véli Pavel Zolotarev politikai elemző.
Viktor Juscsenko volt ukrán elnök még
2008-ban akarta megvalósítani az ország a NATO-hoz való csatlakozásának
programját. Mihail Szaakasvili segítségével az USA Grúziát is próbálta
belevonni a katonai szövetségbe. Sőt, az ukrán és a grúz vezetés
összehangolta ezeket az erőfeszítéseket egymással. Ez volt az első
kísérlet, hogy gyökeresen változtassák meg a helyzetet a térségben.
“Sokáig készült a második kísérlet” – mondja a politikai elemző. – “A
puccs nyomán Ukrajnában Amerika-barát erők kerültek hatalomra. Azt
tervezték, hogy korlátozzák Oroszország hozzáférését a Fekete-tengerhez,
és végül az orosz flotta elveszíti bázisát a Krím-félszigeten. De az
akció meghiúsult. A népszavazási eredmények nyomán a Krím kikiáltotta
függetlenségét, majd Oroszországhoz csatlakozott. Az, hogy meghiúsult
Oroszország kiszorítsa a Krím-félszigetről nagy elégedetlenséget váltott
ki a Nyugaton.”
“És mi van Kínával? Az után, hogy
megerősödött gazdasági ereje, Kína nem kíván többé árnyékban maradni a
külpolitikai színtéren. Az ország igyekszik kiterjeszteni befolyását
Ázsiában. Ez részben abban nyilvánul meg, hogy Kína egyre keményebben
jelenti be területi igényeit. És ez nagyon igerli az USA-t” – mondja Alekszej Arbatov politikai elemző.
Kína például, igényt tart a
Spratly-szigetekre és az ottani szénhidrogének kitermelésének
monopóliumára. Ez nagy aggodalmat kelt Vietnamban, Indonéziában,
Thaiföldönn és Malajziában. Obama követelni fogja, hogy Kína ne hozza
veszélybe Amerika legközelebbi szövetségeseit, olyanokat mint Japán,
Dél-Korea, Dél-Kelet-Ázsia országai.
Amerika egyszerűen nem akarja
elveszíteni a befolyási övezeteit. Ezért Kína növekvő befolyását
fenyegetésnek tekinti, a Krím-félsziget önkéntes csatlakozását
Oroszországhoz bekebelezésnek nevezi.
És a versenytársai lehetséges konvergenciája a legkellemetlenebb az USA számára.
Leonyid Kovacsics/ruvr.ru – Fotó: Xinhua
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése