Mark Gasson brit kutató még 2009-ben
chipet ültetett saját kezébe. A rendelkezésre álló információk szerint
egy olyan típust használt, ami a kisállat tulajdonosok számára ma már
kötelező változatnál fejlettebb technológiát képvisel és segítségével
Gasson egy két lábon járó beléptető kártyává változott.
„Egyetlen kézmozdulattal
megnyithatja a Reading Egyetem laboratóriumának biztonsági ajtóit, ahol a
kísérletek folynak vagy feloldhatja mobiltelefonja biztonsági zárát,
csupán azáltal, hogy kézbe veszi,” írja a Business Insider.
Egy évvel a beültetést
követően Gasson megfertőzte a csipet egy számítógép vírussal, ami képes
a többi rendszerre is átterjedni, amennyiben az ahhoz csatlakozó
bármelyik eszköz alkalmas a csip leolvasására. Az épületben járva
megfertőzte az összes rendszert, aminek eredményeként többi kollégája
nem juthatott be a magasabb biztonsági fokozatba tartozó helyiségekbe.
A kísérlet idején Michio Kaku, elméleti fizikus, Az elme jövője című könyv szerzője, a Fox News csatornának nyilatkozva elmondta, hogy a számítógépes vírusok elterjesztésének képessége a csip által nagyon fontos felfedezés, mert „hamarosan minden ember testében több csip lesz.”
Több mint tolakodó
Ma már több millió emberben vannak
beültetett orvosi eszközök. Ezek közé tartoznak a szívritmus-szabályozók
és apró defibrillátorok, cochleáris és egyéb implantátumok.
Mark Gasson szerint azonban a jövőben
nagyobb hangsúly kerül az egészséges embereknek szánt implantátumokra.
Ennek egyik oka, hogy a kutatók a kényelmet kiszolgáló újításokra
összpontosítanak. Az egyik legfontosabb kérdés azonban, hogy a
fogyasztók meddig lesznek hajlandóak elmenni. A megbélyegzést a
legtöbben elutasítják, de mi a helyzet a kényelemmel, a biztonsággal
és a szórakozással? Gasson és sok hozzá hasonló szakember úgy gondolja,
hogy az egyelőre ismeretlen következmények ellenére, a lakosság
jelentős hányada hajlandó lesz átadni a saját teste feletti irányítást
az új technológia kínálta lehetőségek javára.
A Business Insider a következőket írta:
A beültethető mikrocsipek intimebb kapcsolatot biztosítanak az ember és a technológia között, mint bármilyen hordozható elektronikus eszköz, mert beültetés után a jegy a test közvetlen részévé válik. Az implantátumok „átírhatják annak fogalmát, hogy mit jelent embernek lenni,” mondta Gasson egy 2012-es TED előadásban.
Gasson szerint a beültethető
számítógépes csipek sebezhetősége a kibertámadásokkal szemben csupán egy
gond a sok közül, ő azonban az adatvédelemmel és biztonsággal
kapcsolatos aggodalmakon túlmutató tényezőket is fel akarja tárni.
Éppen ezért kísérletét két fázisban
végzi: A sebész először egy „tiszta” csipet ültetett a kezébe, a vírust
pedig egy évvel később tette rá. Az első évben Gasson és csapata a
beültetett eszköz pszichológiai hatásait vizsgálta.
Ennél már messzebb tartunk
„Létezik egy olyan vélekedés, hogy [egy beültetett eszköz] idegen jelenségnek számít,”
nyilatkozta a kibernetika szakértő Gasson a Business Insider-nek,
hozzátéve, hogy csupán egyetlen módon vizsgálhatta meg az implantátum
pszichológiai hatásait: ha magába is beültet egyet.
A kutatóba beültetett RFID, azaz
rádiófrekvenciás azonosító csip, ma már nem ismeretlen technológia. A
kísérletben használt modell nem rendelkezett beépített akkumulátorral, a
szükséges áramellátást a leolvasóból kapja és csupán a leolvasás
idejére. A csip egyedi azonosítóját a leolvasó összeveti az
adatbázissal. Ma már nagyon sok hétköznapi tárgyban megtalálhatók ezek a
csipek, a bankkártyáktól kezdve egészen a ruházati cikkekig. (IJ:
Magyarországon megtalálhatóak a 2011 után kiadott útlevelekben és az új diákigazolványokban is.)
„A Disney Word hasonló, de talán még
hátborzongatóbb technológiával kísérletezik az új MagicBand
(varázskarkötő) formájában, ami folyamatosan nyomon követi viselőjét a
parkban és hozzárendeli az információkat a személy fiókjához,” írja a BI. „Ezek a technológiák nemcsak a Disney cég, de a látogatók számára is hasznosak, mert zökkenőmentessé teszik az élményt.”
Természetesen ezeket a technológiákat fizetésre is alkalmazzák, mint például a Google pénztárca esetében, aminek segítségével a mobiltelefonunkkal fizethetünk.
Forrás: Natural News
Forrás: Natural News
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése