Szinte senki nem szavazott a tapolcai választáson induló 22 jelölt közül 18-ra.

605 szavazat, 2,02 százalék. Nem lehet büszke erre az eredményre az LMP: Tapolcán jelöltjük, Sallee Barbara érdemben nemhogy a három nagy párt harcába nem volt képes beleszólni, a zöld párt megfelezte tavalyi voksainak számát. Ő azonban legalább egyedül összegyűjtott több száz szavazatot: a 605-ös szám nem csak az ő számára érdekes, ugyanis pontosan ennyi voksot kapott a 22 induló közül az utolsó 18 összesen.
Többször is felvetődött, hogy miképp lehet annyi, teljesen esélytelenül induló, végül szinte értékelhetetlen eredményt elérő jelölt. A Fidesz szerint persze jó az új választási rendszer, amiben a jelöltek nagy száma azt jelzi, hogy demokratikus a verseny. Csakhogy eközben a tavalyi választás után a jelöltek után járó pénzt mindenki felvette, de elszámolni többen nem tudtak vele. Az Állami Számvevőszék úgy értékelte a tavalyi pénzügyeket: nyolc, az országgyűlési választáson listát állító, de képviselethez végül nem jutó párt sértette meg az áfatörvényt és a számviteli törvényt a kampánypénzek elköltésénél, az Összefogás Pártnál pedig büntetőeljárás indult a számvitel rendjének megsértésének gyanúja miatt. Többször érkeztek olyan hírek, hogy a választók ajánló aláírásait cserélgetik maguk közt a kis pártok, de ezt bíróság előtt nem bizonyították még.

A tapolcai időközi választás illeszkedik a sorba. A 22 jelölt közül a Jobbik, a Fidesz, az MSZP-DK és az LMP politikusán kívül senki nem rúgott labdába – egész pontosan annyira nem, hogy az induláshoz szükséges összes ajánlás ötödét voksként már csak egyikük szedte össze, a független Czigler László 116 szavazatot kapott, ami 0,39 százalékot ért. Rajta kívül egyetlen jelölt sem volt az esélytelenek közül, aki legalább háromszámjegyű szavazatot összegyűjtött volna. Borbély József, aki magát az Apostoli Magyar Királyság kormányzójának nevezi, és állítja, hogy kormányzóként betiltotta a pártokat, 63 szavazatot szerzett, így ő lett a második helyezett a függetlenek közt, egyben közülük Czigleren kívül az egyetlen, aki legalább 50 voksot összegyűjtött.
Leszerepeltek a pártszínekben indulók is. A Magyar Munkáspárt színeiben Filemon Kristóf 63 szavazatot kapott, ami 0,21 százalékot ért. A Zöldek Pártjából Ács Lászlóra 62-en szavaztak. Az ötven szavazatot sem érte el a MIÉP-es Horváth Magdolna, ő 44-et szerzett. Az Összefogás Párt színeiben Szepessy Zsoltot 40-en választották, ami 0,13 százalékos eredmény. Az egykor szebb napokat látott MIÉP-et és az országosan is jól ismert Szepessyt is megelőzte Blazovich Timea, aki a Földművelők,- Gazdálkodók, és az Új Élet Rendszerváltó Pártja képviseletében 45 szavazatot szedett össze.
A lista végén a független Daróczi Sándor Józsefné áll 8 vokssal, valamint a szintén független Turcsán Mihály és Galyas István 6-6 szavazattal. Ez tehát azt jelenti: 17 olyan jelölt volt az időközi választáson, akik a leadott ajánlásaik ötödét sem tudták összegyűjteni szavazatként, közülük 14-en még csak a tizedét, hárman pedig az egyötvenedét sem.
(vg.hu)
Bal-Rad komm: Két FŐ gond is van az ajánlás rendszerével. Az egyik, hogy a korábbi egy választó-egy ajánlószelvény rendszerrel szemben a választópolgárokat MEGFONTOLTSÁG HELYETT “politikai nagylelkűségre” ösztönzi.
A másik probléma, hogy a választásokon “induló vagy indulni szándékozó” pártok, csoportok (vagy független jelöltek) az aláírásgyűjtős rendszer NEM KÉNYSZERÍTI FOLYAMATOS MUNKÁRA!
Ám maga a rendszer politikai sandaságra is okot adhat! Ez az aláírásos-jelölési rendszer úgy rossz ahogy van! Eleve egy sanda szándék kivitelezésére született! Amely szándék az utóbbi egy esztendőben már jónéhány alkalommal LÁTVÁNYOSAN elbukott! Kitalálójának akarata ellenére.