– Lapozni kell, különben bedilizek. Így összegezte kilátástalan anyagi helyzetét az 53 éves Júlia az egyik pécsi zálogházból kilépve. Az asszony korábban a pécsi hőerőműnél dolgozott, de 2004-ben rákos lett és leszázalékolták.
A betegség többször visszatért, most Júlia tünetmentes, ám munkát nem talál. 2012-ben elvették 60 ezer forintos rokkantnyugdíjának a felét. Párja a vízműnél dolgozott, ő is rokkant, ő 60 ezret kap. A házaspár egy szoba-konyhás lakásban él, és nem tudnak kijönni 90 ezerből. Három fiuk sokáig állástalan volt, most ketten feketén dolgoznak, egyikük közmunkás.
zaci
– Két éve nem tudtuk volna kifizetni az áramot meg a gázt, akkor vittem be először a zálogházba az arany pecsétgyűrűmet. Szégyelltem magam, egy órán át sétáltam az üzlet előtt, mire be mertem lépni. A gyűrű 50 ezret ért, de én tizenkettőt kértem, mert féltem, nem tudom visszafizetni. Nem is tudtam. Később két nyakláncom, egy karkötőm és a medálom is bent maradt. Két év alatt 200 ezer forintnyi ékszerem veszett oda. Már csak ez a fülbevalóm van, ezt most váltottam ki 12 ezerért. Bent volt három hónapig. Most beadom egy másik zálogházba, kell a pénz. Azért viszem máshová, mert szégyellem, hogy ezt se tudom kiváltani. Jövőre nem lesz mit beadjak.
A 70 esztendős Katalin tavaly szeptemberben lépett be először zálogházba. A siklósi asszony a helyi kenyérgyárból ment nyugdíjba, 82 esztendős férje állomásfőnök volt. Katalin azért adta be mindkettejük jegygyűrűjét 80 ezerért, mert férje műtéten esett át:
– Az orvosra kellett a pénz. A lényeg, hogy a férjem jól van. A baj csak az, hogy a gyűrűket nem tudom kiváltani. Most meghosszabbítottam márciusig.
Katalin gyűrűit a siklósi főutca alig szobányi zálogháza vette be. A fiók két éve nyílt, és Anett, az ott dolgozó becsüs bevallotta, hogy megviseli őt az ügyfelek szenvedése:
– Amikor bejön egy asszony az óvodás lányával, és kiszedi a gyerek apró fülbevalóját, mert nincs mit enniük, az szívbe markoló.
A siklósi zálogház gazdája, Masa Attila hasonlóan vélekedett. A 42 éves férfinak Szentlőrincen és Marcaliban is van egy-egy zálogháza, belelát a reménytelen szegénységbe, azt viszont cáfolta, hogy a zálogházak a szegénységből élnének:
– Az ügyfelek többsége csak átmeneti pénzzavarban van, és mi gyorsan és viszonylag olcsón segítünk abban, hogy megoldják a problémájukat. Az meg kifejezetten jó érzés, ha jön egy aranyban gazdag vállalkozó, mert azonnal kell neki egy-kétmillió forint, aztán négy hét múlva kiváltja az ékszereit, és elégedett, mert bejött neki az üzlet. Nekem is fáj, ha valaki nem tudja kiváltani a zálogát, és az üzletileg is rossz. Nem a bent ragadt zálog hoz hasznot, azt eladjuk, néha veszteségesen, az a jó zálog, ami visszajár. Azon többször is kereshetünk. Amit eladtunk, azon már nem.
Masa szavait erősíti a Pécs belvárosában, négy zálogházat fenntartó családi cég vezetője, Gulyás Endre:
– A zálogházakhoz sok szegény jár, de a zálogházak nem a szegényekből élnek, hanem azokból, akik bele akarnak fogni valamilyen üzletbe, ezért a felhalmozott aranyukat befektetési céllal pénzre váltják. Ha ez a réteg gyengül, akkor a zálogházaknak is rosszul megy. A mi régiónk depressziós. Pécsről 2013-ban elmentek kilencezren, és ezt mi is érezzük, a pécsi zálogházak forgalma az elmúlt években 35 százalékkal csökkent.
A riportban teljes nevét vállaló Sárközi Zoltán az a típus, akiről a zálogosok álmodnak. A 39 éves, köpcös, bonyhádi férfi bontásból él, vállalkozása jól megy. Őt is az egyik pécsi zálogházból kijövet szólítottam meg. Előtte másfél óráig nézte az ékszereket – merthogy a zálogházak többsége új ékszerek árusításával is foglalkozik –, aztán Sárközi előszedett egy nyakláncot, és beadta zálogba.
– Egy barátom kért tőlem 400 ezret. De azért is jöttem, mert ajándékot nézek a feleségemnek és a lányomnak. Tudja, nekünk romáknak fontos az ékszer. Ez nálunk hagyomány, az aranyban bízunk, nem a bankokban. Az arany bárhol pénzzé tehető, és őrzi az értéket. Sokszor beadok ezt-azt zálogba, ha hirtelen kell valamit kifizetni. Meg hát azért is kell az arany, mert szeretjük a csillogást. Van olyan nyakláncom, ami négymilliót ér. Húzza a nyakamat, de ha felveszem, a többiek hajolnak meg: egyből látják, kinél van a dohány.
Más, boldog zálogházba járóval nem nagyon találkoztam. A szükség vitte a zálogházba az 53 éves Istvánt is, aki biztosítási ügynökként dolgozik.
– Kellett 150 ezer forint, hogy karácsonykor jusson mindenre – mondta a Pécs melletti Pogány községben élő férfi. – Az év utolsó három hónapja nekünk gyenge, az emberek az ünnepekre gondolnak, és nem kötnek biztosítást.
István 15 éve jár az egyik pécsi zálogházba. Először azért szorult rá, mert az autója elromlott. Azóta már sokkal jobban megy neki, ám, ha gondja van, mégis idejár. Ezúttal egy órán át beszélgetett az eladókkal, közben megnézett tucatnyi ékszert, mert szerinte a megtakarítás felét aranyban érdemes spájzolni. A zálogházban kapott egy üveg minőségi bort évbúcsúztató ajándékba. Ez csak a törzskuncsaftoknak dukál, Istvánon látszott, hogy jól érzi magát a boltban, de azért senkinek soha sem beszél arról, hogy zálogházba jár.
– Még a felnőtt lányomnak se beszélek róla, csak a feleségemnek.
Karácsony előtt mindig emelkedik a forgalom a zálogházakban. A pécsi egyetemre járó Bence a barátnőjének akart ajándékot venni, ezért vágta be nyakláncát a zaciba.
Ékszer, arany, gyûrû
– Most vagyok itt először – morogta akadozva. – Furcsa ez nekem. Kinéztem a kedvesemnek egy csizmát. 30 ezer. Örülni fog neki. Nem mondom meg neki, miből vettem. Egy évfolyamtársam ajánlotta, hogy itt jutok könnyen pénzhez. Idegesen alszom majd a nyakláncom miatt. A szüleimtől kaptam, ballagásra. Ki kell váltanom. Mindig eszembe jut az a gyerekjáték, amikor zálogot kell adni. Ha vissza akarjuk kapni, akkor a játékvezető azt kérdezi: mit érdemel az a bűnös, akinek a záloga a kezemben van. Kicsit bűnösnek érzem magam, a zaci mégiscsak egy megítélt hely.
Egy pécsi színésszel is összefutottam az egyik zálogházban, épp egy pici gyűrűt váltott ki. A 42 esztendős férfi fő- és fontos epizódszerepek sorát játssza évek óta, remekül. Nem gondoltam, hogy ő is ilyen pénzzavarba sodródhat. Elmondta, hogy az alapfizetése nettó 140 ezer, az előadáspénzekkel ez felmegy 180-190-re, de nyáron például nincs előadás. A színész felesége bölcsődepedagógus, ő 80 ezret visz haza. A családot anyagilag az véreztette ki, hogy megszületett a második gyermekük, és költségek adódtak. A színész egy gyűrűt adott be, hogy hozzájusson 10 ezer forinthoz. 120 nap után tudta kiváltani.
Zsolt félmillió forintnyi ékszert hagyott az egyik pécsi fiókban.
– Januárban indulok Angliába, az útra kell a pénz – mondta lendületesen a 37 éves férfi. – Szakács vagyok, de itt nem boldogulok. Egy volt kollégám kiment fél éve, és ő intézett nekem helyet Leedsben. Egyelőre konyhai kisegítő munkán leszek, de feltörök majd, az tuti. Eleinte 1100 fontot kapok, meg ellátást. A szállás 300 font. Ha bejön, viszem a feleségemet meg a két gyereket.
Gulyás Endre szerint a kitelepülők gyakori ügyfelei a zálogházaknak. A többség időben küldi a pénzt a rokonoknak, hogy váltsák ki a kiutazás költségeire beadott ékszereket. Van, hogy ők maguk térnek vissza, és amikor kiváltják az ékszerüket, elárulják, hogy többé már nem jönnek. Nemcsak a zálogházba, haza se.
(NOL)