Már
megszokhattuk, hogy a banki érdekeket kiszolgáló politika "ügyes"
médiumok segítségével még a sza...t is le kívánja tolni az átvert
"devizahitelesek" torkán. Természetesen ezzel egy időben a "megmentő"
szerepét is el szeretné játszani a kormány. Mint tudjuk, minden csak
kommunikáció kérdése...
Az alábbi cikk is jó példa erre. (a cikk alján a táblázat)
Pénzcentrum: Lassan az utolsó részletek is ismertek lesznek a devizahitelesek megmentéséről, hétfőn a forintosítási törvény tervezetének benyújtásával tudtunk meg újabb információkat arról, hogyan segítik meg az adósokat. De hogyan történik az elszámolás, hogyan forintosítják a devizahiteleinket, de legfőképp: mennyi lesz a törlesztőrészlet?
A hétfőn benyújtott forintosítási törvénynek köszönhetően már minden részletet ismerünk a devizahitelek átváltásával kapcsolatban. A tervezetek még módosulhatnak, azonban a jelenlegi állás szerint körvonalazódik, hogyan fog a forintosítás lezajlani. Az adósok megsegítése azonban négy lépcsőből áll, mégis, várhatóan ezeket úgy hajtják végre, hogy a devizahitelesek egy nagy intézkedésként érzékelik őket.
Mi a négy lépcső?
Az első lépcső a márciusban és áprilisban végrehatandó elszámolás lesz, aminek köszönhetően az adósok tartozása a jegybank Pénzügyi Stabilitási Jelentése szerint átlagosan 16 százalékkal csökkenhet, de adósonként rendkívül nagy eltérések lehetnek. Mivel tőke-előtörlesztésként számolják el a tisztességtelen elvonásokat, ezért a még élő szerződéseknél a törlesztőrészlet fog csökkenni, míg a lezárt kölcsönök esetén pénzvisszatérítés jár.
A következő lépcsőben a forintosítás fog megtörténni, ennek a legfontosabb pontja az, hogy a devizahiteleket fix árfolyamon, svájci frankhitel esetén 256,5 forintos, míg az euró alapú kölcsön esetén 309 forintos árfolyamon váltják át.
Melyik devizahitelek érintettek?
Az elszámolásban alapvetően szinte minden deviza alapú hitel érintett, viszont a forintosítás és a kamatplafon bevezetése csak a jelzálog alapú kölcsönökre, köztük a lakáshitelekre vonatkozik. Lényeges, hogy az elszámolás előnyeiből csak a 2004 május 1. után kötött és 2009. július 26. után lezárt, vagy élő szerződések részesedhetnek, és a forintosításban is csak az ezeket a kritériumokat teljesítő jelzáloghitelek vehetnek részt.
A forintosítás során a legfontosabb kérdés, hogy miként változik a törlesztőrészlet az átváltásnak köszönhetően. A törvény úgy határozza meg a kamatszintet, hogy az semmiképpen ne emelkedhessen az átváltásnak köszönhetően. A harmadik lépcső tehát a kamatfelárplafon bevezetése, ami igazodik az eredeti hitel felvételkori, tisztességes kamatszintjéhez. Ez egyébként további törlesztőrészlet csökkenéssel jár, így a jegybanki jelentés szerint 20 és 25 százalék között csökkenhet a havi részlet az elszámolás és a kamatszint meghatározása miatt.
A mentőcsomag utolsó lépcsője a bankok tisztességes hitelezését írja elő, ami a forintosított szerződésekre is kiterjeszti az átlátható, tisztességes árazás kritériumát. A hosszú lejáratú hitelek legalább három évig fix kamatozásúak lehetnek, vagy egy könnyen megfogható kamatszinthez (úgynevezett referencia kamatláb) kötik őket. Ez a jegybank által bevezetett jövedelemarányos törlesztőrészlettel (a törlesztő részlet nem lehet magasabb az igazolt nettó jövedelmünk 50, illetve 60 százalékánál, a jövedelem összegétől függően) együtt biztosíthatja, hogy a jövőben sokkal kevesebb adós jusson bajba a hiteltartozása miatt.
Mik az újdonságok a forintosítási törvényben?
A forintosítás árfolyama a tervezet szerint megegyezik azzal a szinttel, amit korábban a kormány kommunikált, vagyis a svájci frank hiteleket 256,5 forintos, míg az euró alapú kölcsönöket 309 forintos árfolyamon válthatják át.
Eltérés van viszont abban, hogyan számítják az új hitelek kamatát, és milyen időtávra kell fixálni azokat. Minél hosszabb idő van hátra a futamidőből, annál hosszabb kamatperiódust kell meghatározni, és ezzel fixálni a kamatfelárat. Lényeges, hogy a három hónapos BUBOR (Budapesti bankközi kamatláb) az alapja minden átváltott hitelnek, ami jellemzően a lehető legkedvezőbb referenciakamat. Ugyan ez a hátralévő időtartam vonatkozik egyébként a kamatfelár módosítására is.
Mi az a kamatfelár és miért fontos?
Az újonnan felvett hitel kamatára plafont határoz meg a tervezet. Ezt két féle módszerrel teszi, egyrészt a kamatfelárnak meg kell egyeznie a devizahitel kezdeti kamatfelárával, igaz, nem lehet alacsonyabb, mint két százalék. Kamatfelár-plafont is bevezet a tervezet, mivel lakáshiteleknél 5,5 százaléknál, míg a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 7 százaléknál nem lehet magasabb a kamatfelár.
Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy amennyiben a kamatfelárunknak köszönhetően a kamatszintünk magasabb lenne, mint a devizahitelünk kezdeti kamata, akkor ez utóbbival fog megegyezni a forinthitel kamatszintje.
Mennyivel csökkenhet a törlesztőrészletem?
A Magyar Nemzeti Bank jelentésében felvázolt egy tipikus devizahitelt, ezen a példán keresztül mutatjuk be, hogyan állapíthatjuk meg az új hitelünk kamatát. Ahogy a táblázat első oszlopán látszik a kamatfelár 3,4 százalékpont, ezt kell hozzáadnunk a jelenlegi három hónapos BUBOR-hoz, ami jelenleg 2,1 százalékon áll. Így kapjuk meg a forintosítás utáni kamatlábat, ami összesen 5,5 százalék lesz. Mivel ez a kezdeti kamatszinthez képest (5,7 százalék, első oszlop) alacsonyabb, ezért ebben a példában a kamatfelárral kell számolnunk, nem pedig a kezdeti hitelköltséggel. Azt érdemes hozzátenni, hogy a hiteldíj csökkenése az 56 ezer forintos törlesztőrészletet tovább csökkenti, igaz, nem jelentős mértékben. Pénzcentrum
Az alábbi cikk is jó példa erre. (a cikk alján a táblázat)
Pénzcentrum: Lassan az utolsó részletek is ismertek lesznek a devizahitelesek megmentéséről, hétfőn a forintosítási törvény tervezetének benyújtásával tudtunk meg újabb információkat arról, hogyan segítik meg az adósokat. De hogyan történik az elszámolás, hogyan forintosítják a devizahiteleinket, de legfőképp: mennyi lesz a törlesztőrészlet?
A hétfőn benyújtott forintosítási törvénynek köszönhetően már minden részletet ismerünk a devizahitelek átváltásával kapcsolatban. A tervezetek még módosulhatnak, azonban a jelenlegi állás szerint körvonalazódik, hogyan fog a forintosítás lezajlani. Az adósok megsegítése azonban négy lépcsőből áll, mégis, várhatóan ezeket úgy hajtják végre, hogy a devizahitelesek egy nagy intézkedésként érzékelik őket.
Mi a négy lépcső?
Az első lépcső a márciusban és áprilisban végrehatandó elszámolás lesz, aminek köszönhetően az adósok tartozása a jegybank Pénzügyi Stabilitási Jelentése szerint átlagosan 16 százalékkal csökkenhet, de adósonként rendkívül nagy eltérések lehetnek. Mivel tőke-előtörlesztésként számolják el a tisztességtelen elvonásokat, ezért a még élő szerződéseknél a törlesztőrészlet fog csökkenni, míg a lezárt kölcsönök esetén pénzvisszatérítés jár.
A következő lépcsőben a forintosítás fog megtörténni, ennek a legfontosabb pontja az, hogy a devizahiteleket fix árfolyamon, svájci frankhitel esetén 256,5 forintos, míg az euró alapú kölcsön esetén 309 forintos árfolyamon váltják át.
Melyik devizahitelek érintettek?
Az elszámolásban alapvetően szinte minden deviza alapú hitel érintett, viszont a forintosítás és a kamatplafon bevezetése csak a jelzálog alapú kölcsönökre, köztük a lakáshitelekre vonatkozik. Lényeges, hogy az elszámolás előnyeiből csak a 2004 május 1. után kötött és 2009. július 26. után lezárt, vagy élő szerződések részesedhetnek, és a forintosításban is csak az ezeket a kritériumokat teljesítő jelzáloghitelek vehetnek részt.
A forintosítás során a legfontosabb kérdés, hogy miként változik a törlesztőrészlet az átváltásnak köszönhetően. A törvény úgy határozza meg a kamatszintet, hogy az semmiképpen ne emelkedhessen az átváltásnak köszönhetően. A harmadik lépcső tehát a kamatfelárplafon bevezetése, ami igazodik az eredeti hitel felvételkori, tisztességes kamatszintjéhez. Ez egyébként további törlesztőrészlet csökkenéssel jár, így a jegybanki jelentés szerint 20 és 25 százalék között csökkenhet a havi részlet az elszámolás és a kamatszint meghatározása miatt.
A mentőcsomag utolsó lépcsője a bankok tisztességes hitelezését írja elő, ami a forintosított szerződésekre is kiterjeszti az átlátható, tisztességes árazás kritériumát. A hosszú lejáratú hitelek legalább három évig fix kamatozásúak lehetnek, vagy egy könnyen megfogható kamatszinthez (úgynevezett referencia kamatláb) kötik őket. Ez a jegybank által bevezetett jövedelemarányos törlesztőrészlettel (a törlesztő részlet nem lehet magasabb az igazolt nettó jövedelmünk 50, illetve 60 százalékánál, a jövedelem összegétől függően) együtt biztosíthatja, hogy a jövőben sokkal kevesebb adós jusson bajba a hiteltartozása miatt.
Mik az újdonságok a forintosítási törvényben?
A forintosítás árfolyama a tervezet szerint megegyezik azzal a szinttel, amit korábban a kormány kommunikált, vagyis a svájci frank hiteleket 256,5 forintos, míg az euró alapú kölcsönöket 309 forintos árfolyamon válthatják át.
Eltérés van viszont abban, hogyan számítják az új hitelek kamatát, és milyen időtávra kell fixálni azokat. Minél hosszabb idő van hátra a futamidőből, annál hosszabb kamatperiódust kell meghatározni, és ezzel fixálni a kamatfelárat. Lényeges, hogy a három hónapos BUBOR (Budapesti bankközi kamatláb) az alapja minden átváltott hitelnek, ami jellemzően a lehető legkedvezőbb referenciakamat. Ugyan ez a hátralévő időtartam vonatkozik egyébként a kamatfelár módosítására is.
Mi az a kamatfelár és miért fontos?
Az újonnan felvett hitel kamatára plafont határoz meg a tervezet. Ezt két féle módszerrel teszi, egyrészt a kamatfelárnak meg kell egyeznie a devizahitel kezdeti kamatfelárával, igaz, nem lehet alacsonyabb, mint két százalék. Kamatfelár-plafont is bevezet a tervezet, mivel lakáshiteleknél 5,5 százaléknál, míg a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 7 százaléknál nem lehet magasabb a kamatfelár.
Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy amennyiben a kamatfelárunknak köszönhetően a kamatszintünk magasabb lenne, mint a devizahitelünk kezdeti kamata, akkor ez utóbbival fog megegyezni a forinthitel kamatszintje.
Mennyivel csökkenhet a törlesztőrészletem?
A Magyar Nemzeti Bank jelentésében felvázolt egy tipikus devizahitelt, ezen a példán keresztül mutatjuk be, hogyan állapíthatjuk meg az új hitelünk kamatát. Ahogy a táblázat első oszlopán látszik a kamatfelár 3,4 százalékpont, ezt kell hozzáadnunk a jelenlegi három hónapos BUBOR-hoz, ami jelenleg 2,1 százalékon áll. Így kapjuk meg a forintosítás utáni kamatlábat, ami összesen 5,5 százalék lesz. Mivel ez a kezdeti kamatszinthez képest (5,7 százalék, első oszlop) alacsonyabb, ezért ebben a példában a kamatfelárral kell számolnunk, nem pedig a kezdeti hitelköltséggel. Azt érdemes hozzátenni, hogy a hiteldíj csökkenése az 56 ezer forintos törlesztőrészletet tovább csökkenti, igaz, nem jelentős mértékben. Pénzcentrum
http://www.civilkontroll.com/nezd-meg-hogy-megmentesnek-alcazva-hogyan-vernek-at
Kapcsolódó:
Devizahitelek: csak a milliomosok nem buknak milliókat
Tájékoztatási kötelezettség elmulasztása
Így kopaszt meg minket jövőre az állam
Jövőre és bármilyen adót bevezethetnek az önkormányzatok
33% lesz az élelmiszerek ÁFÁ-ja januártól Magyarországon
Japánban előrehozott választások lesznek az áfa nyolc százalékra emelése miatt
Orbán megüzente: ő bármit megtehet
Orbán Viktor: Legyen végre egység az új világrendben!
Orbán adta át a barátja, Mészáros Lőrinc mangalicatelepét
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése