A német hatóságok engedelmességet követelnek meg az
országban működő médiától, és teljes cenzúrát működtetnek. Az újságírók
“fentről” kapott utasításokat kell kövessenek annak kapcsán, mit és
hogyan írhatnak meg, illetve mi az, amiről egyáltalán nem írhatnak.
A Deutschlandfunk rádiónak interjút adott Wolfgang Herles német
újságíró, a ZDF televízió volt igazgatója, aki ezúttal nyíltan kimondta,
hogy Németországban teljes médiacenzúra működik. Elmondása szerint a
sajtóorgánumok többsége “fentről” kapott utasítások mentén kell
működjön, és szigorú cenzúra alatt működik – ellenkező esetben nem is
működhetne. Herles az interjú során kijelentette, hogy a német
sajtóorgánumok teljes engedelmességet tanúsítanak az ország
hatóságai irányába, annak ellenére, hogy többségük látszólag “független”
médiaként működik. Az ország hatóságai szigorú feltételeket állítanak
fel bizonyos témákra vonatkozóan, és arra kényszerítik a médiát, hogy
kövessék az általuk megszabott utasításokat. A ZDF volt igazgatója
szerint a média mai állapota semmiben nem különbözik a két részre
szakadt Németország idejében tapasztalható médiacenzúrától.
“Akkoriban nem volt engedélyezett számunkra, hogy bármilyen negatív kijelentést tegyünk az új szövetségi államra vonatkozóan. Ma semmilyen negatív állítást nem tehetünk a menekültek kapcsán. Ez a kormányzati újságírás vezetett oda, hogy az emberek többé nem bíznak bennünk.”
A Wirtschaftswoche napilapnak nyilatkozva pedig
az ARD TV volt vezetője, Ulrich Wickert beszélt arról, hogy a német
lakosság nem bízik többé a médiában. Elmondása szerint a média ma nem
több, mint a gazdaság része, ennél fogva gazdasági érdekek határozzák
meg a működését. A kiadók annak mentén kell gondolkozzanak, hogyan adják
el az adott kiadványt, és mennyi profithoz juthatnak az eladásokkal.
Wickert kijelentette, hogy a gazdasági érdek ma már súlyos mértékben
korlátozza a szólásszabadságot, de ezt a gazdasági érdeket is néha
politikai utasítások írják felül.
Az újságíró arra hívta fel a figyelmet, hogy a média feladata
eredetileg az emberek tájékoztatása lenne, és a tényekről kellene
beszámoljon, hogy arról az emberek önálló véleményt alkothassanak.
Ezeket az elvárásokat azonban meg sem közelíti a valós helyzet, a
gyakorlatban ugyanis külső tényezők megszabják, hogy bizonyos tényekről a
média nem számolhat be.
“A tolerancia és demokrácia hibás értelmezésének lehetünk szemtanúi, mert bizonyos dolgokat tabunak minősítenek. Például, vannak olyan pillanatok, amikor el kell ismerni, hogy algériai, marokkói, vagy tunéziai fiatalok voltak azok, akik olyan módon viselkedtek, hogy azt mi Németországban nem tűrjük meg.”
Az újságíró rámutatott arra, hogy a sajtó kizárólag amiatt kezdett
beszélni a Kölnben történt támadások elkövetőinek észak-afrikai
származásáról, mert egyidőben zajló tömeges jelenségről volt szó, amit
már nem tudtak letagadni. Ennek ellenére bebizonyosodott, hogy ennél
sokkal nagyobb számban, rendszeresen követnek el bevándorlók rablásokat
és szexuális zaklatást, de ezt mindeddig tabunak minősítették, mert nem
egy időben ugyanazon helyszínen történt több száz eset.
Hónapokkal ezelőtt Udo Ulfkotte német újságíró a nyilvánosság elé
állt és elismerte, hogy együttműködött a német és amerikai
titkosszolgálatokkal, és éveken át olyan publicisztikákat kellett
megjelentetnie, melyeket nem ő írt meg, hanem készen megkapta, majd
saját nevével publikálta, mert megfenyegették, hogy nem-együttműködés
esetén elveszíti az állását.
Ulfkotte később számos külföldi sajtóorgánumnak adott interjút,
emellett megjelentetett egy könyvet, amiben kifejtette, hogyan szervezi
be a CIA az újságírókat, annak érdekében, hogy a hírközlésben Washington
geopolitikai érdekeit képviseljék, ami gyakran éles ellentétben áll a
német lakosság érdekeivel.http://www.hidfo.ru/2016/02/brutalis-mediacenzura-mukodik-nemetorszagban/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése