LESZEL TE MÉG BETEG!

Vannak dolgok, amik nem választanak pártszimpátia szerint, nem nézik az emberek gondolkodását, nem érdekli őket, kormánypárti vagy ellenzéki, jobboldali vagy baloldali vagy. Ilyen dolgok a betegségek, a sérülések és a halál. Magyarországon a politika mégis keveset foglalkozik az egészségüggyel. Pedig mint sok más területen ebben az országban, ott is szar van.

Szar van például azért, mert azok az ápolók, akik kicserélik az ágytáladat, a kötésedet, akikre az ápolóhiány miatt eszméletlen sok beteg jut, akik éjszakáznak és túlóráznak (és igen, lehet hogy emiatt néha még otrombák vagy érzéketlenek is), eszméletlen módon keresnek. Nyilván nem eszméletlen jól, hanem eszméletlen rosszul. Ezért, és az egészségügy katasztrofális helyzete miatt megy utcára kedden lényegében az összes egészségügyi dolgozói szervezet.

A szociális ágazat – amelynek tagjai az ápolók, a szociális munkások – nettó átlagbére ugyanis kicsivel magasabb, mint 80 ezer forint. Ebből kell megélni, gyereket nevelni kikapcsolódni. Ezek az emberek ma gyakran nem keresnek többet, mint azok, akikkel rászorultként foglakoznak. Simán előfordul például, hogy egy szociális munkás kevesebbet keres, mint annak a családnak a jövedelme, amellyel foglalkoznia kell.

A kormány ezeket az embereket évek óta hitegeti. Pedig lényegében a balról és jobbról is elátkozott 100 napos program óta nem kaptak lényegi és jelentős fizetéselmelést, ennek a képeken látszik is az eredménye. 2 éve áll a szociális szakma sztárjkkészültségben ezekkel a fizetésekkel, 2 éve ígéri meg nekik a kormány a béremelést, majd csúsztatja a következő évre minden egyes év kezdete előtt. Most éppen 2016 januárjára ígérik.

Hogy értsük, miről beszélünk: ha megfeleznénk a közmédia éves támogatását, az így felszabaduló 40 millárd forintból évi 100 ezer munkavállaló fejenkénti éves 400 ezer forintos béralapja jönne létre, amely havi 33 ezer forintos bruttó béremelkedést jelentene ennek a 100 ezer embernek.

Ahogy a cikk elején írtuk, mindannyian leszünk betegek, és akkor ezek az alulfizetett dolgozók fognak minket gyógyítani, hacsak nem ahhoz a nagyon szűk elithez tartozunk, amely megengedheti magának a VIP szolgáltatásokat. Ha pedig a betegségünk folytán mondjuk elveszítjük a munkánkat, ezek az alulfizetett szociális munkások támogatnának bennünket, hogy kimásszunk a slamasztikából.

A helyzet nem bonyolult. Egyszerű választóként egy dolgot tudunk csinálni. Melléjük állunk. Kiállunk azért kedden, hogy ne egy alultáplált, éhbérért dolgozó, kizsigerelt, zsinórban a harmadik műszakját ledolgozó, mindeközben a gyerek iskolázási költsége miatt aggódó ember legyen az, akinek foglakoznia kell velünk, ha eltörik a lábunk, ha megbetegszünk. Elcsépelt mondat, hogy ez a közös ügyünk, ez a saját érdekünk. Pedig valójában ez tényleg, természetes, elemi érdekünk.

Kedden tehát két helyszínről indulva az egészségügy megalázott és kisemmizett napszámosai fognak a Parlament elé vonulni jogos jussukért.

Reméljük veled is találkozunk!

Május 12, kedd:
16:30 Clark Ádám térről a Kossuth térre. Facebook event: https://www.facebook.com/events/459243734234209/

17:00 Hősök teréről a Parlamenthez. Facebook event: https://www.facebook.com/events/813899418659710/

(kettosmerce)

Bal-Rad komm: “…Hogy értsük, miről beszélünk: ha megfeleznénk a közmédia éves támogatását, az így felszabaduló 40 millárd forintból évi 100 ezer munkavállaló fejenkénti éves 400 ezer forintos béralapja jönne létre, amely havi 33 ezer forintos bruttó béremelkedést jelentene ennek a 100 ezer embernek…”

-Ami persze-bocsánat a kifejezésért-netto hülyeség!

Hogy értsük MIRŐL KELLENE BESZÉLNÜNK: MAGYARORSZÁG ELFOGYOTT!

A Magyarország működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges gazdasági hátteret a rendszerváltás óta eltelt 25 esztendőben módszeresen és szisztematikusan fölszámolták, eltüntették!

Nincs pénz a kórházak működtetésére. Nincs pénz az egészségügyi dolgozók megfizetésére. Nincs pénz az egészségügy általában vett rendbetételére!

Nincs pénz az oktatásügyre! Nincs a szociális ellátórendszerre!

Egyszerűen azért nincs, mert nincs ami a fedezetet megtermelje!

A rendszerváltással MÁSHÉL MILLIÓ MUNKAHELY SZŰNT MEG!

Másfél millió ember járulék és adóbefizetőből IGÉNYBEVEVŐ-SEGÉLYEZETT LETT!

Ha csak a befizetői oldal kiesését számítjuk, a 25 év alatt 375 millió befizetés ELMARADT!

Ez CSAK ezer forintjával számolva 375 MILLIÁRD forint KIESÉS! De bizony mai reálértéken ezt még nyugodtan megszorozhatjuk minimum tízzel!

És legalább ugyanennyi lett kifizetve segélyek gyanánt!

Lehet matekozni!

Mindazonáltal TERMÉSZETESEN AZ UTCÁRA KELL VONULNI!

BEVONULNI A PARLAMENTBE, ÉS ELKERGETNI EZT A GALÁD, HAZAÁRULÓ BRANCSOT, amely lepusztította Magyarországot!

Nem! NEM CSAK DÖBRÖGIRŐL ÉS HORDÁJÁRÓL VAN SZÓ!

Mindegyiket el kell kergetni és felelősségre vonnai! Mindegyiket, akik az elmúlt 25 évben kivették részüket ebből a gyalázatból!

Ha a magyar nép ezt nem teszi meg-ABBA BELE FOG PUSZTULNI!

Cser Ágnes: miért kéne sztrájkolniuk az egészségügyieknek? Hisz minden jól alakul!

Egészségügyi szervezetek keddre demonstrációt hirdettek az egészségügy jövőjének és az egészségügyi szakdolgozók megbecsülésének érdekében. A Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZ EDDSZ) azonban nem támogatja a tüntetéseket – ezt a szervezet elnöke, Cser Ágnes nyilatkozta az mno.hu-nak.

Több egészségügyi szervezet is tüntet a héten, a Magyar Rezidens Szövetség pedig a demonstrációk előtt, hétfőre flashmobokat hirdetett öt városban. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara az ágazat jövőjéért, a szakdolgozók megbecsüléséért, a rezidensek az „élhető, fenntartható, hálapénzmentes egészségügyért” demonstrálnak kedden öt órától.

Cser Ágnes azt mondja, hogy a mostani tüntetésekig a magyar egészségügy rendszerváltás óta folyamatosan romló helyzete vezetett, szerinte 89 óta 1500 milliárd forintot vontak ki az ágazatból. Egyetlen kormány sem fizette be a privatizációs bevételekből a több mint 220 milliárd forintnyi járuléktartozást az egészségbiztosításnak, és a folyamatos forráskivonást jelzi, hogy ma a bruttó hazai termék öt százalékát sem költi az állam egészségügyre, ezzel az uniós országok között az utolsó helyen állunk – idézi az elnököt a lap.

Cser megjegyzi azt is, hogy az egészségügyieket képviselő szervezetek széthúzása is szerepet játszott abban, hogy továbbra sem rendezett az egészségügyi és szociális ágazatban dolgozók helyzete. „Korábban a szakszervezetünk küzdelmeihez egyetlen szervezet sem csatlakozott azok közül, amelyek most tiltakoznak” – állítja. Az elnök szerint 2004-ben, ha az akkor megfogalmazott sztrájkköveteléseikhez, amelyek még ma is aktuálisak, csatlakoznak a szervezetek, akkor sokkal keményebb tárgyalófél lehettek volna.

A követeléseiket még ma is fenntartják. Továbbra is követelik, hogy a fizetések a jogszabályban garantált ütemben és mértékben öt év alatt érjék el az európai uniós egészségügyi és szociális ágazati átlagbérek 75 százalékát.

„Emellett úgy látjuk, hogy szükség van egységes, ágazati kollektív szerződésre, amelyben garantálják a munkavállalók bérezését, hivatásuk gyakorlásának feltételeit és a foglalkoztatási szabályokat. A bérek esetében nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a tényleges infláció ellentételezése elengedhetetlen. Továbbá fontosnak tartjuk: mindkét ágazatban törvényi garancia legyen arra, hogy a költségvetésben a feladatokra jóváhagyott forrást más célra ne lehessen felhasználni” – jelentette ki.

Bár Cser tizenegy évvel ezelőtti széthúzásról beszél, most pont az elnökletével vezetett szakszervezet nem kívánja támogatni a héten zajló demonstrációkat. Azt mondja, hogy felesleges most demonstrációt szervezni, hiszen ezúttal is megkapták a sztrájktárgyalást kijelölő levelet. „Vagyis ha végre létrejött egy olyan kormány, amely felismeri a követeléseink létjogosultságát, akkor itt az ideje, hogy őszintén beszéljünk az egészségügyről, érdemben tárgyaljunk, majd megállapodjunk. Sztrájktárgyalás idején pedig nem demonstrálunk, mert nem veszélyeztethetjük a másik oldal jóindulatát.”

Cser Ágnes szerint a kormány partner a tárgyalásokkor. „Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár személyében garanciát látok az előrelépésre, mert orvosként, megyei kórház-főigazgatóként közvetlenül is megtapasztalta azokat az anomáliákat, amelyeket a finanszírozási rendszer okoz. Üdvözlöm a privát és a közfinanszírozott szolgáltatások szétválasztását, továbbá azt is, hogy az alapellátás és a prevenció kerül előtérbe. Most olyan együttműködés körvonalazódik, ahol ezekről a kérdésekről is lehet beszélni – míg a szociálliberális kormányok, de Szócska Miklós idején sem lehetett. ”

A kormány részéről a sztrájkköveteléseket illetően egyelőre nincs semmiféle ígéret.

Cser felajánlotta az érdekegyeztető értekezletre meghívott szervezeteknek, hogy csatlakozzanak a követeléseikhez, és mint elmondta: megállapodtak a szakdolgozói kamara elnökségével az együttműködésben.

(vs)