fot. AKPA
Magdalena Ogórek, a lengyel elnökválasztás egyetlen női jelöltje alig 2,4%-ot kapott a tegnap lezajlott választáson, és alighanem ez a Demokratikus Baloldali Szövetség eddigi legrosszabb eredménye. Miközben még alig egy héttel a választás előtt is harmadik legesélyesebb jelöltnek mérték az SLD jelöltjét, a párt a rendszerváltás utáni lengyel politika leglátványosabb vereségét kellett elkönyvelje. Magdalena Ogórek az első exit-pollok megjelenésekor a pártközpontból újságíróknak nyilatkozva azzal kommentálta az esetet, hogy;
Lengyelország még nem áll készen arra, hogy nők is megjelenhessenek a politikában.
A nacionalista ellenzék ezzel szemben a várakozásokhoz képest is erősebbre nőtt. Andrzej Duda számára egyharmados támogatottságot jósoltak a szavazás előtt, végül 34.8%-al nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját. A választás eddigi eredménye azt mutatja, hogy a lengyel lakosság egyre kevésbé elégedett az EU-párti politikát folytató politikai berendezkedéssel. Andrzej Duda ugyanis erőteljes EU-ellenes kampánnyal nyerte meg a választás első fordulóját.
Lengyelország ugyanakkor egy lépcsőfokkal le van maradva Magyarország mögött a liberális demokrácia lebomlása terén. A szavazásra jogosultak alig 49,5%-a járult a szavazóurnákhoz, így a választás a jobboldal győzelme ellenére érvénytelen, és szükség lesz egy második fordulóra. Lengyelországban ugyanaz a jelenség mutatkozik, mint az összes többi közép- és kelet-európai országban. A lakosság többsége kezdetben kitörő lelkesedéssel fogadta a nyugati liberális demokráciára áttérést. Miután egyértelművé vált, hogy a gyakorlatban mit jelent a liberális demokrácia, a választásokon a részvételi arány csökkenni kezdett, mígnem két évtized után eljutott arra a pontra a folyamat, hogy a rendszerváltás után bevezetett választási rendszerrel a választások eredménytelenül zárulnak.
Mivel két évtized után a demokratikus többséget már nem foglalkoztatja a liberális demokrácia, hazánk 2011-ben rákényszerült arra, hogy módosítsa a választási törvényt – olyan módon, hogy az érvényességhez ne legyen szükség 50%-os részvételi arányra. Bár a liberális demokrácia lebomlása – támogatottság-vesztése – a helyi viszonyok mentén országonként eltérő sebességgel zajlik, ez a folyamat valamennyi közép- és kelet-európai országban látható. Lengyelország emiatt újabb fordulót kell tartson, emellett valószínűsíthetően sor kerül majd a választási törvény módosítására.
Magdalena Ogórek látványosan rossz eredményei az elnökjelölt szerint azt mutatják, az ország nem áll készen arra, hogy nők is megjelenjenek a politikában. Ehhez nagyban hozzájárul, hogy a lengyel közvélemény fokozottan unió-ellenessé válik, és az emberek a kiszolgáltatottsággal szemben az agresszívabb retorikát folytató férfi-jelöltet választják meg, egy ilyen karaktertől várják ugyanis, hogy fordítani tud az ország kizsákmányolásán. Magdalena Ogórek – a nacionalista ellenzék Brüsszel-ellenességével szemben – a kampány során az Oroszországgal fennálló kapcsolatok helyreállítására, a háború elkerülésére, a konfliktusok dialógus útján történő megoldására helyezte a hangsúlyt – vagyis nagy vonalakban azt mondta, amit megválasztása esetén tényleg tenne. A “felvilágosult” liberális demokráciában azonban az emberek ma is ott tartanak, hogy érzelmi-indulati szembenálláson alapuló, és agresszió által túlfűtött retorikát folytató jelöltet szavaznak meg – ami egyébként az esetek többségében üres retorikai fogás, és valós cselekedetek soha nem követik, de a liberális demokráciának újabb 4 év legitimitást ad.

http://hidfo.ru/2015/05/lengyelorszag-nem-all-keszen-arra-hogy-nok-is-politizaljanak/