Kartellezésről
beszélhetünk akkor, ha több vállalat kísérletet tesz arra, hogy
együtt, uralkodó pozícióba jussanak. Ide sorolható minden olyan
versenytársak közti megállapodás, amely a gazdasági versenyt
korlátozza. A Fidesz nem egyszer volt kegyes az ilyen cégekkel.
A legutóbb Lázár János nyújtott be
törvényjavaslatot azért, hogy Andy Vajna kartellügyei miatt nehogy
kimaradjon a további közbeszerzésekből. Egy 2015-ös változtatás
eredményeként be kellett fejezni a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által
folytatott vizsgálatot a kartellgyanúba keveredett Elektronikai
Hulladékhasznosító Kft.-vel szemben. Egy 2012-es módosítás pedig
lényegében lehetetlenné tette, hogy az agrártermékek vonatkozásában a
GVH szankcionálja a kartellezést. Hiába tett tehát ígéretet
2010-es választási kampányában a Fidesz arra, hogy keményen lép fel a
kartellekkel szemben, egyáltalán nem tartotta be a szavát.
Andy és a kartell
A legutóbbi esetre a Transparency International (TI) hívta fel a közvélemény figyelmét. Lázár János kancelláriaminiszter törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek értelmében ezentúl a közbeszerzési eljárásokon nem lesz kizárási ok a korábbi kartellezés. A parlament június 2-án elfogadta
a törvényjavaslatot azzal a módosítással, hogy a felmentést csak a
közbeszerzési eljárást megelőzően, és csak akkor, kérheti az
ajánlattevő, ha az érintett piac gazdasági szereplőinek jelentős részét
kizárták a közbeszerzésből. Ezután az ajánlatot kérő állami szerv
döntheti el, hogy megadja-e a lehetőséged a korábban kartellezéssel
vádolt cégnek. Persze, ha meg akarják adni a lehetőséget, arra még
mindig ott van az a bevett gyakorlat, hogy adott cégre szabják a közbeszerzés feltételeit.
A TI közpénzügyi programvezetője
szerint figyelemre méltó, hogy a javaslatot az után egy nappal
nyújtották be, hogy a Gazdasági Versenyhivatal megbírságolt öt
médiaipari céget, amelyből négy biztosan Andy Vajna filmügyi
kormánybiztoshoz köthető. A bírságolás indoka az volt, hogy a cégek versenykorlátozó céllal hangolták össze tevékenységüket.
A szerződés 24 hónapra szólt, tárgya
pedig a sport- és kulturális eseményeken használatos mobil
közvetítőegység bérlése volt a Médiaszolgáltatás-támogató és
Vagyonkezelő Alap (MTVA) számára. A Liga TV Kft., amely Vajnához
köthető, alvállalkozóként bekerült minden ajánlatba, így biztosítva,
hogy semmiképpen ne maradjon megrendelés nélkül.
A kormánybiztoshoz közvetve, vagy
közvetlenül kapcsolódó cégek közül a Liga TV-t 40 millió, a Finella
Investment Kft.-t 32,5 millió, a Pupu Produkció Filmgyártó Kft.-t 670
ezer, a Nosztalgia-Design Kft.-t pedig ötvenezer forintra bírságolta a
versenyhivatal. Ennek ellenére éves szinten milliárdos megbízások
hullhatnak a Liga Kft. ölébe, amely az M4 elindulása óta a csatorna
megbízottja.
A cég tavalyi pénzügyi mérlege nem
ismert, azonban 2014-ben 743 millió forintos nettó árbevételt ért el. A
vállalkozást 2003-ban alapították, és Budapest XVI. kerületében
jegyezték be. Jegyzett tőkéje 72 millió forint, ám mindössze 12 fő a
bejelentett létszáma.
Az a törvényjavaslat indoklásában,
amelyet nem fejtettek ki túl bőven, az szerepel, hogy a változtatást
„gyakorlati tapasztalatok” teszik szükségszerűvé.
Szemét ügyek
Mint korábban említettük, nem ez volt az
első eset, hogy a Fidesz haverok érdekében nyúlt bele a GVH és a
kartellek ügyeibe. Egy 2015. január elsejével hatályba lépett változtatással
kartellmentesítették a termékdíjas termékekből képződött hulladékok
gyűjtésére, szállítására és feldolgozására kiírt közbeszerzési
eljárásokat. Ezeket a közbeszerzéseket a 2014 decemberében megszűnt
Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ)
bonyolította le.
A GVH 2014 szeptemberében indította az eljárást négy cég ellen. Ám a Dankó Béla fideszes képviselőhöz köthető módosítás értelmében „ nem
állapítható meg a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 11. paragrafusában foglalt
tilalom (tilos a vállalkozások közti megállapodás és összehangolt
magatartás) megsértése az Országos gyűjtési és hasznosítási tervben
(OGYHT) meghatározott feladatok végrehajtása érdekében 2012-2013-ben
kiírt közbeszerzési eljárások során tanúsított magatartások
vonatkozásában”. Hiába, csak 2015. január elsejétől volt hatályos a
módosítás, azt a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kellett, így a
GVH kénytelen volt megszüntetni a hulladékkartell gyanújával indított
eljárást. Pedig az uniós közbeszerzési értesítőben közzétett
OHÜ-közbeszerzések 2012-2013-as eljárásai meghaladják a kétmilliárd
forintot.
A ceginfo.hu adatiból az is kiderült,
hogy a kartellgyanúba keveredett cégek között kapcsolat volt. Az
Elektronikai Hulladékhasznosító Kft.-nek, amelyet 2012 májusában
alapítottak, hat vállalkozás volt a tulajdonosa, köztük a szintén
GHV-eljárás alá került győri Alcufer Kft., a budapesti FE-Group Invest
Zrt. és a bodajki Selector Kft.
A gyanúba keveredett hulladékhasznosító átadóján maga a miniszterelnök is részt vett
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Fazekas Sándor
vidékfejlesztési miniszter társaságában. Magát a projekt indítását a cég
ügyvezetőjével karöltve az akkori vidékfejlesztési miniszter, Fazekas
Sándor jelentette be 2013 áprilisában.
Dinnye biznisz
Ha még visszább tekintünk az időben, szintén találunk egy emlékezetes esetet.
Nagyon hasonló az előzőhöz: 2012-ben a GVH eljárást indított, majd meg
is szüntette azt annak a törvénymódosító javaslatnak a következtében,
amelyet egy fideszes képviselő nyújtott be.
A 2012 nyarán indított vizsgálat alapja
az volt, hogy öt kiskereskedelmi cég és egy szakmai szervezet
vélelmezhetően megegyezett a Magyarországon termesztett görögdinnye
2012. július közepétől alkalmazható áraiban, valamint abban, hogy a
Magyarországon kívül megtermelt dinnyét nem, vagy csak diszkriminatív
árazással forgalmazzák hazánkban.
Ám egy, a szakmaközi szervezetekről és
az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló törvénymódosító végül
arra kötelezte a GVH-t, hogy a kartell eljárásokban köteles legyen
kikérni a vidékfejlesztési miniszter állásfoglalását azzal
kapcsolatban, hogy alkalmazható-e a hazai versenyjog. A módosítás
lényegében kizárta a kartellezéssel kapcsolatos jogsértések
szankcionálását az agrártermékek vonatkozásában. Nem volt mit tenni,
mint 2013 áprilisában megszüntetni az eljárást.
A slussz poén, hogy a törvényjavaslatot Pócs János fideszes képviselő nyújtotta be a parlamentnek, aki civilben dinnyetermelőként és kereskedőként tevékenykedett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése