A kormány nem tud rendet tenni az egészségügyi rendszerben, de a betegek haragját próbálja elkerülni, mert ha nemcsak az ápolók és orvosok mennének ki az utcára, hanem a páciensek is, annak már komoly politikai következményei lehetnének. A kedélyek csillapításának egyik eszköze a műtéti várólisták csökkentésére hozott új szabály, amely egyrészt az intézménynek engedélyezett keretszám fölött is lehetővé teszi műtétek elvégzését, másrészt megengedi a beteg átirányítását más kórházakba.
eüs
Kérdésünkre, hogy a rendelet elfogadása összefügg-e a Megyei Egészségügyi Irányítási Bizottságok létrehozásával, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) úgy válaszolt, hogy a program tervezése még ezek működésének megkezdése előtt elindult, de a bizottságoknak valóban az egyik legfontosabb feladatuk, hogy egyeztessenek a többletműtétek megszervezéséről. A várólista csökkentési programhoz társított 5 milliárd forint fedezi azokat a beavatkozásokat, amelyeket a volumenkorláton felül végez el egy intézmény, sőt ezeket tíz százalékkal megemelt értéken számolhatják el.
Ezt azért hangsúlyozza az OEP, mert eddig a kereten túli műtétek árának csak negyedét kapta meg a kórház. A pluszpénzzel remélik elérni, hogy a kisebb műtétekre 2-3 hónapot, a nagyobb műtétekre legfeljebb 6 hónapot kelljen várni, de azért az intézmények nem kapnak teljes szabadságot a jelentkezők fogadásában. Az OEP megadja minden kórháznak azt a darabszámot, amennyivel túlmehetnek az eredeti keretükön. Nem lesz értelme ennél is többet vállalni, mert csak a központilag megszabott plusz beavatkozásokat fizeti emelt összeggel a biztosító.
A műtétek alapdíja évek óta nem változott, holott a szakma egybehangzóan a 150 ezer forintos összeg tarthatatlanságára vezeti vissza a tartozások újratermelődését. Az egészségbiztosító szétküldte minden intézmény kapcsolattartójának elérhetőségét, így a kórházak a beteg beleegyezésével maguk szervezik meg az átirányítást, ha náluk a páciens számára elfogadhatatlan hosszú lenne a várakozás.
(Népszava)
Bal-Rad komm: Csupán időhúzó-pótcselekvő-jellegűek az ilyen bizottságosdi játékok. A betegek ide-oda küldözgetésével, meg a MAJD…lebegtetésével semmi nem oldódik meg, sőt…! A probléma csak súlyosbodsni fog.
Az egészségügy -A NÉPEGÉSZSÉGÜGY!-finanszírozása ellehetetlenült. A piacosított “ELITEGÉSZSÉGÜGY” szolgáltatásait az egyre nyomorúságosabb anyagi és EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTBA kerülő tömegek viszont nem képesek megvásárolni. (Mindezek tetejébe a népegészségügynek olyan új, robbanásszerűen terjedő betegségek kezelését is-mint pl. a drog és magatartászavaros problémák-meg kéne oldania!)
Ezek a foltozó jellegű kormányzati intézkedések csak elejét kívánják venni az elégedetlenség kirobbanásának.
Igen ám!-de meddig tartható fenn ez az állapot? Hiszen remény sincs arra, hogy a finanszírozhatóság megteremtődjön! Márpedig az alapvető probléma az a finanszírozás ellehetetlenülése!
Mesélni lehet! Igérni lehet!
De miből lehet teljesíteni?