A Dnyeszter Menti Köztársaság hatóságai Vlagyimir Putyin orosz államfőhöz fordultak, hogy amennyiben az országot külső veszély fenyegeti, Oroszország lépjen fel a köztársaság lakosságának védelmében, és küldjön további csapatokat a régióba.
Májusban Ukrajna blokád alá vonta a Dnyeszter Menti Köztársaságot, és ezzel megszegte a Moldova és Transznisztria közt 1992-ben létrejött megállapodást, melynek értelmében Kijev a Dnyeszter menti békefolyamat egyik biztosítéka kell legyen. A dnyeszteri régióban legálisan tartózkodnak orosz békefenntartók, akik Kijev lépésének köszönhetően mostanra csak a blokád áttörésével tudnának bejutni a területre. A blokád áttörése pedig azt jelentené, hogy az ukrán és orosz hadsereg közt közvetlen fegyveres konfliktus alakulna ki, ahol az orosz fél lenne agresszornak minősítve. Így egyértelmű, hogy az ukránok lépése szándékos provokációnak tekinthető, amivel ürügyet akarnak kreálni a NATO-beavatkozás legálissá tételéhez.
Nina Stanszki, a köztársaság külügyminisztere a blokád kialakításakor arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyoldalú lépés miatt megszűnhet Kijev az 1992-es dokumentumban rögzített védelmi státusza, mert a blokád megkezdésével Ukrajna egy újabb térségi konfliktus részévé vált, ami a térség biztonságának egészét veszélyezteti.
Az ukrán és moldovai fegyveres erők egyre fokozzák aktivitásukat a Dnyeszter Menti Köztársaság határai mentén. Jevgyenij Sevcsuk, Transznisztria elnöke szerint az ukrán hadsereg további csapatokat vont össze a határon, a moldovai fegyveres erők pedig fokozták a kiképző tevékenységet, és tovább zajlik a mozgósítás.
Transznisztria a Szovjetunió felbomlásának idején próbált elszakadni Moldovától, mikor Moldova szintén kinyilvánította függetlenségét Moszkvától. A konfliktus azóta megoldatlan; Transznisztria gyakorlatilag egy független ország, amit az ENSZ azóta nem ismer el független országként. A térségben orosz békefenntartók tartózkodnak, Ukrajna most az orosz csapatok rotációját akarná kihasználni arra, hogy közvetlen fegyveres összecsapást provokáljon ki az orosz hadsereggel. Ebben az esetben a NATO hivatalossá tehetné a beavatkozást Ukrajna területén, mert – bár a nyugati sajtó tényként kezeli – mindeddig semmilyen hiteles bizonyítékot nem tudtak kiállítani arra vonatkozóan, hogy az orosz hadsereg tényleg beavatkozott volna Ukrajnában.
Az Egyesült Államok az utóbbi hónapok során jelentős haderő-összpontosítást folytat Kelet-Európában. Az amerikai csapatok egy része hadgyakorlatra hivatkozva van jelen térségünkben, de nagy részük végül Ukrajnában vagy a balti országokban köt ki. A napokban képi anyag jutott nyilvánosságra arra vonatkozóan, hogy az amerikai hadsereg egy konvoja Záhonynál átlépte az ukrán határt. Ukrajnában az ENSZ BT felhatalmazása nélküli, illegális NATO-beavatkozás van folyamatban, amiben a NATO tagállamaként Magyarország is részt vesz.

http://hidfo.ru/2015/06/transznisztria-orosz-katonai-segitseget-ker/