Új személyi igazolvány: megfelelő adatbiztonság kell avagy férgek félnek, minden(ki)t irányítani akarnak

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, Péterfalvi Attila szerint nem csökkenhet az adatvédelem szintje a bevezetésre kerülő új elektronikus személyi igazolvány kapcsán, nem fordulhat elő, hogy a kártyán szereplő adatokat univerzálisan kezeljék – írja a Magyar Hírlap.

A lap szombati számában megjelent interjúban Péterfalvi többek között beszélt arról is, hogy nem támogatja a vagyonnyilatkozati kötelezettség és azok nyilvánosságának kiterjesztését.

A biometrikus azonosításnál - aminél lehet szó ujjlenyomatról, vénaszkennerről, arcfelismerő rendszerről, de akár íriszalapú azonosításról is - az a kérdés, hogy ezeket hogyan működtetik, milyen célra használják hangsúlyozta Péterfalvi Attila. Kiemelte, hogy a biometrikus azonosítónál a biometrikus számsor képzése nem egyenlő azzal, mint ha valakit lefotóznak. Akik jogosultak a számsor kezelésére, az nem jelent felhatalmazást a fotóra is.

Aláhúzta azt is: a társadalombiztosítási és adószámokat is tartalmazó új elektronikus személyi igazolvány kapcsán felmerül, hogy az nem ellentétes-e az Alkotmánybíróság korábbi álláspontjával, miszerint tilos az univerzális azonosító, csak osztott információs rendszerek" létezhetnek.

„Ez azt jelenti, hogy a különböző adatokhoz nem lehet egy leolvasóval, univerzálisan hozzáférni" - tette hozzá, leszögezve, hogy meg kell teremteni a megfelelő adatbiztonságot a kártyán, de a leolvasók esetében is.

Az AIH elnöke szerint a vagyonnyilatkozati kötelezettség és azok nyilvánosságának kiterjesztése ügyében elemezni kell, hogy egy ilyen lépés alkalmas eszköz-e a cél elérésére, ő úgy gondolja, hogy a nyitás nem a legjobb eszköz a korrupció ellen.

Adatvédelmi szempontból nem közérdekű és nem közérdekből nyilvános adat az, hogy valakinek milyen vagyona van, amikor megválasztják. A közérdek és az elszámoltathatóság az illető közfeladatával kapcsolatos bevételei vagy az így szerzett előnyök kapcsán jelenhet meg.

Nem lehet alkotmányos jogoknak meghátrálni olyan általános kijelentések ürügyén, mint a közélet tisztasága vagy a korrupció elleni küzdelem. Az arányosság, a szükségesség és az alkalmasság is megkérdőjelezhető ebben az esetben - mondta Péterfalvi.

hír24