Óriási mértékű
elvándorlásról számolt be hétfőn a Koha Ditore című pristinai lap,
amelynek az értesülése szerint havonta mintegy 20 ezren hagyják el
Koszovót.
A szerb sajtó által is ismertetett cikk szerint a csalódott koszovóiak a jobb élet reményében indulnak útnak, céljuk pedig az Európai Unió. A lap információi szerint többször is előfordult, hogy csak Pristinából egy nap folyamán tíz busz is indult Nyugat-Európába a kivándorolni vágyókkal.
Nincsenek hivatalos adatok arról, hogy ténylegesen hányan indulnak útnak naponta, az illetékesek szerint ezért a becsléseket óvatosan kell kezelni, azt azonban elismerték, hogy valóban nőtt a kivándorlók száma.
A koszovóiak a leggyakrabban nehéz gazdasági helyzetükkel magyarázzák távozásukat. Az európai országok közül Koszovóban a legnagyobb arányú a munkanélküliség, a teljes munkaképes korú lakosság körében 35 százalékos, míg a fiatalok körében a 70 százalékot is eléri - írta a Koha Ditore. Az 1,8 milliós balkáni országban a becslések szerint mintegy félmillióan tengődnek a szegénységi küszöb alatt, azaz legfeljebb napi 1,72 euróból (535 forint) kell megélniük.
Mivel a koszovói állampolgárok csak vízummal tudnak az EU országaiba jutni, sokan attól sem rettennek el, hogy illegálisan keljenek át a határon. Rájuk - valamint az afrikai és közel-keleti, háború sújtotta országok menekültjeire - egész embercsempész-hálózat épült. A szervezők a határon való átjutásért, illetve a célországba juttatásért fejenként több ezer eurót is elkérnek.
Akik átjutnak, az uniós országokban menekültstátusért folyamodnak. A Koha Ditore néhány héttel ezelőtti cikke szerint azonban a nyugat-európai országok a legtöbb esetben elutasítják kérelmüket, a visszatoloncolás költségeit pedig a pristinai kormánynak kell állnia, ami további anyagi terhet ró az egyébként is szegény államra.
Forrás: STOP/MTI
A szerb sajtó által is ismertetett cikk szerint a csalódott koszovóiak a jobb élet reményében indulnak útnak, céljuk pedig az Európai Unió. A lap információi szerint többször is előfordult, hogy csak Pristinából egy nap folyamán tíz busz is indult Nyugat-Európába a kivándorolni vágyókkal.
Nincsenek hivatalos adatok arról, hogy ténylegesen hányan indulnak útnak naponta, az illetékesek szerint ezért a becsléseket óvatosan kell kezelni, azt azonban elismerték, hogy valóban nőtt a kivándorlók száma.
A koszovóiak a leggyakrabban nehéz gazdasági helyzetükkel magyarázzák távozásukat. Az európai országok közül Koszovóban a legnagyobb arányú a munkanélküliség, a teljes munkaképes korú lakosság körében 35 százalékos, míg a fiatalok körében a 70 százalékot is eléri - írta a Koha Ditore. Az 1,8 milliós balkáni országban a becslések szerint mintegy félmillióan tengődnek a szegénységi küszöb alatt, azaz legfeljebb napi 1,72 euróból (535 forint) kell megélniük.
Mivel a koszovói állampolgárok csak vízummal tudnak az EU országaiba jutni, sokan attól sem rettennek el, hogy illegálisan keljenek át a határon. Rájuk - valamint az afrikai és közel-keleti, háború sújtotta országok menekültjeire - egész embercsempész-hálózat épült. A szervezők a határon való átjutásért, illetve a célországba juttatásért fejenként több ezer eurót is elkérnek.
Akik átjutnak, az uniós országokban menekültstátusért folyamodnak. A Koha Ditore néhány héttel ezelőtti cikke szerint azonban a nyugat-európai országok a legtöbb esetben elutasítják kérelmüket, a visszatoloncolás költségeit pedig a pristinai kormánynak kell állnia, ami további anyagi terhet ró az egyébként is szegény államra.
Forrás: STOP/MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése